A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-09 / 6. szám
Az irodalmi színpadok nem születnek gombamódra. Nemcsak egy rendezőre és kollektívára van szükség, hanem szöveg-, Illetve forgatókönyvre ts. S bár irodalom és zene bőven van, az összeállítások mégsem születhetnek meg hamar, mert lehetőségre és időre van szükség, az viszont Ifin Hadraba a „SvMtopluk“ címszerepében. [Bratislava! előadás). Ppdhersk? fis Pracíl íaiv, a rendes munkabeosztás mellett bizony csak gyérebben akad. Érdekes mód Nagymegyeren viszont most egyszeriben két ilyen irodalmi összeállítás Is született. Az egyiket Gyüre Lafos, a másikat Stmkó Tibor szerkesztette. A Stmkó-féle összeállítás még vajúdik, de közben a „Szóljatok, tam-tam dobok-nak“ megvolt már a bemutatója. A néger költészetből, prózából és zenéből állította össze Gyüre Lajos, és a tizenkét éves Iskola diákját mutatták be a nagymegyeri szakszervezett művelődést otthonban. Az összeállítás két részből áll. Az első a négerek múltjával, a másik a mai néger-kérdéssel foglalkozik. E két rész, bár összetartozik, mtvel ugyanabból a szemszögből nézi a négerkérdést, mégis elüt egymástól, mert nem egységes szerkesztési elv alapján van összeállítva. Az első Inkább mozgalmasabb ifjúsági összeállítás, míg a másik jobban irodalmi színpadi forma. Am a sok, ma már közhely számba menő frázis nehézkessé teszt. Az első részben nemcsak versek, hanem prózát művek — mint Beecher Stowe Tamás bátya kunyhójából az árverési rész, vagy a Langston Hughes Crowtlle pusztulása ts helyet kaptak, És ha figyelembe vesszük, hogy a ttzenkétéves tskola diákjai mutatták be, akkor az első részt nagyon sikeresnek mondhatjuk. ■ ' Az irodalmi összeállításoknak általában az a hibájuk — s ez erre az összeállításra Is érvényes — hogy csak az Irodalmi rész és azok megelevenítése teljes értékű, de a zenét és a képet csak kiegészítőként, segédeszközként használják, holott mindennek egységesnek kellene lennie. Ezt nem megrovásként hozzuk fel, mert tudlelenet a „Szóljatok, tam tam dobok“ o .Irodalmi összeállításból luk, milyen nehezen sezrezték be a megyertek a zenét, amellyel úgy-ahogy tarkítani tudták az előadást. Az előadásokban mintegy 30—35 gyerek szerepelt, köztük 5—6 nagyon jó szavaló és színészi tehetség ts. Erezni lehetett a szerkesztő-pedagógus elvét, hogy itt nem az a lényeg, milyen magas a színvonal, hanem hogy hányán kapcsolódnak bele a munkába. Kívánunk a további munkához sok sikert és szép eredményeket. Ügy hisszük, hogy ez nem is marad el. NÉMET ISTVÁN Szóljatok, tam-tam dobok! Zenei hót Komáromban A komáromi lenakadveldk nemrég agy hit leforgása alatt négjr koncertben la gyönyörködhettek. December 9-én a Mflvelödéa Htaa rendezett hangveraenyt, 11-ére a bratialaval Szlovák Kamarazenekar vandfigazerepléefit hirdették. 13-én ugyancsak Bratlalavfiból a Nemzeti Szlnhfiz négy sz61ist*|a tartott oktatö előadta! Klára Havllkovfi zongoraklzéretéval, éa végUl az eatl érákban a ayltral Népművészeti iskola növendékei adtak agy estét kt'ö'tö kedves mfisort. Ez a mfisor-zsétoltsig nagyon megrltkltotta a hallgatóéig sarait. A komiromi Zenekedvelők Klubja bizonyára tudott erről a torlódieről, fim kiküszöbölése érdekében semmit sem tett. !gy bizony választan! kellett. A vilasztis nagyon soknál a kamarazene Javára billent. Sajnos, a komáromiaknak megint egy csalödfist kellett átélniük, mert a Kamarazenekar az utolsó pillanatban lemondta a kiutazását, és így kénytelenek voltunk megelégedni a meghívókon közölt fényképükkel. A hír elterjedt anélkül, hogy a pótmüsor szereplőiről tudomást szerzett volna a nagyközönség. Miadenklnek a közelgő ünnepek Jutottak az eszébe, a nézőtér pedig hiába várta megszokott táborát, csak a legszenvedélyesebb zenerajongók Jöttek el. Igaz, hogy nem is bánták meg, mert bizonyára a négy koncert közül a pálmát a „Hadraba-egyfittes" vitte el. Hadraba Jánosné nagyon ötletes és megnyerő ösazskötőszöveget rögtönzött. Nagy zenotörténelml ismeretről tanóskodó előadásával, kedves személyiségével még azon hallgatók rokonazanvét la megnyerte, akik a zeneszerzők nevén és a mfi óimén kívül mást nem Igen értettek magasröptű előadásából. Nagyon Jó lett volna, ha a rendező bizottság gondoskodott volna egy lehetőleg zenében Jártas tolmácsról. Bizonyára szívesen vállalta volna valaki a zenetanárok közül ezt a hálás szerepet, és sok hallgató még kellemesebb emlékekkel távozott volna otthonába a műsor befejeztével. Nagyon lebllIncselOen beszélt Hadrabáné Borngyin Igor hercegéről. A közönség szeméből visszatükröződött az előadása folyamán, hogy mennyire együtt szenved Igor heroeggel, aki Koncsak tatár kán fogságában sínylődik és vágyódik a szabadság után, noha a kán anyagi Jólétet biztosit neki. Ilyen bevezetés után fán Hadraba éneke Vátta Mliol mesteri zongorakisératével nagy sikert aratott. Alig hallgatott el a taps, újra megjelent a már mindenki által megszeretett Hadrabáné, és a tavaszi patak csobogásával folyt a mese Liszt Ferencről, Glinkáról vagy éppen Hacsaturjénról, akinek „Gajane“-Jából adott elő egy részletet Milol Váűa. Utána Nemec Alojz hegedűn adta elő elbűvölően Dvofák: G-dűr szonátáját. Zeneművek és művészek váltották egymást műsor szerint. A közönség sem fukarkodott a tapssal, és aki az előadás kezdetén a műsorváltozás miatt talán megcsaltunk érezte magát, a végén telfesen megelégedetten tért haza, mert Hadrabáné és három művésztársa annyira megnyerte a közönséget az est folyamán, hogy a Jövőben az 0 nevük lesz a legjobb reklám Komáromban egy megrendezendő hangversenyhez. A nagy művészek becsületesen felkészülve léptek a közönség elé. CSÉPLŐ LASZI.Ö Galánta— Galántal Ha tehetném, a galántal toronyóra helyére beszerelnék agy hatalmas „vekkert“, és az addig csörögne, amíg az évtizedek óta alvó galántaiak fel nem ébrednének! Ha Jóban lennék az ágiakkal, akkor azokat a bizonyos Jerikói harsonákat kérném kölcsön a Jó tűdalö angyalokkal együtt, hogy fújjanak ébresztötl Nem tudom, ml az oka, de azért szégyellje magát) Bratislava szép ajándékot küldött neki, Nemzeti Színháza legjobb művészeit, akik külföldön Is nagy hírnévnek örvendenek. Gyönyörű orosz-cseh-sslovék-magyer műsorral Jöttek, a belépti Jegyet ingyen osztogatták, az illetékesek az előadást némileg propagálták Is ... Mi az oka, hogy a fűtötten kultúrteremben csak pár hallgató (ezek harmada kisgyerek) fagyoskodott nagykabátban. A megnyitó szónokot és a beszédet is méltán kritizálhatnánk, de hát őt most hagyjuk. Szerepléséből saját maga tanulhat legtöbbet! A pár Jelenlevő galántal csodálkozva nézett körűi a teremben, és magukban azt kérdezték: — Hol van a tanítóság? Hol van a dolgozó értelmiség, a munkásság és a nagyobb diákok? Hol? Hát egész egyszerűen otthon malmoztak és unatkaztakl Mit nekik a bratlslavai Nemzeti Színház pár művésze, akik hajlandók éjjel utazgatni hideg vonatokon? Még ha a milánói Scala vagy a New Yorki Metropolitan művészp' Jönnének el, akkor talán odamennének, mert ha á zene nem Is érdekli őket, megcsodálnák az idegeneket, a ruhájuk szabását, a hölgyek harisnyáját és körömcipőjét. Nehéz megérteni, hogy ma még az „értelmiséget“ sem érdekli Csajkovszkij, RimszkiJ-Korszakov, Dvofák, Smetana, Sochofl, Bartók zenéje, sem Páriáéban megtapsolt művészeink hangja ... Galántal kakasok, kukorékoljatok lelkiismeretesen, kitartóan, hátba egyszer már a galántal ak is felébredtük. NAGY LÁSZLÓ
