A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-28 / 30. szám
Aba-Novák képkiállítás Prágában Nemrég vonták bn a prágai Nemzeti Galéria épületének homlokzatárúi a háromszínű magyar zászlót. Véget ért Aba-Novák Vilmos magyar festőművész képkiállítása. Aba-Novák Vilmos 1894-ben Budapesten született. A főiskolán csak a rajzolás alapfogalmait sajátította el, nem akarta, hogy az akadémia eltérítse sajátos művészi felfogásától. A harmincas években már azt Írták róla, hogy a magyar festészet reprezentatív képviselője. 1933-ban első díjat nyert a padoval egyházművészeti kiállításon, és 1937-ben a Párizsban megrendezett világkiállításon nagydljjal tüntették ki a „Magyar—francia történelmi kapcsolatok” című képét. Csak bősz évig festett, de ez alatt az idő alatt Is képes volt olyan műveket alkotni, amelyek halhatatlanná tették nevét. Művészi hitvallása: „Elítélem azt a modern esztétikát, amely szerint a képnek csak motívumokat kell tartalmaznia, és nem témát." Az ő képei a valóságot ábrázolják. Földművelő ország fia: elsősorban népének élete érdekli. Éleslátását |átsz! könnyedséggel vetíti vászonra. A borospoharat kezében tartó bajuszos bácsika szájában az ízt szinte ml Is érezzük, és kedvűnk támad együtt mulatni a kövér kofával. Alakjai nem a szá zad eleji giccs-figurák, nem népi ruhába öltöztetett finom vonalú bábok, hanem Igazi parasztok, akik árasztják magukból a föld szagát, s akiknek napbarnított arcán megértjük a nagy gondokat. Nagyon sok képe származik cirkuszi környezetből. Nem mintha különös hódolója lett volna a bohócoknak vagy akrobatanőknek. Nem, de sokszor úgy érezte, hogy az emberi kiszolgáltatottságot ezzel a témakörrel fejezheti ki legjobban. Az egyik képen egy Jól öltözött úriemberrel egy hamuszlnfi bohóc kártyázik. Szinte az arcára van Írva: én vagyok az, aki mindig veszít. Közvetlenül a halála előtt alkotta „Az álarcfestő’' című képét. Ekkor már nagyon beteg volt. A maszkfestő maga a művész, egy kis sámlin ül, farkasszemet néz egy álarccal, amely rávlgyorog. A festő körül rengeteg álarc: vidám, fiatal, borplros orrú, hamuszürke, öreg, elkeseredett, gonosz, kárörvendő arcok. Mintha a festő azt mondaná: ez az élet, csupa álarc, de a lelkekben valami más lakozik, vagy: búcsút veszek tőletek, általam alkotott arcok. Du nem pesszimizmus ez. A kép világos tónusú: napsugár hatol be az ablakon, az élet folyik tovább, csak a festő néz farkasszemet egy Ismeretlen, üres matériával. 1941-ben festette ezt a képét, s ugyanebben az évben tették keresztbe mellén az ecsethez annyira ragaszkodó, fáradhatatlan kezét. Meg kell említenünk világhírű egyházi festményeit is. A bibliai témákat tartalmazó templomfreskók lehetővé tették, hogy megfesse az őrülethez vezető, mesterségesen felcsigázott emberi félelmet. Aba-Novák érzi, tudja, hogy a hamisítatlan valóságot éles ellentétek festésével tudja legjobban kifejezni. Technikája sajátságos. .A puha olajfesték nem felel meg kifejezésmódjának. Ezért a temperát választja. Leggyakrabban fára fest. Festészete olyan, mint a modern zene újszerű, üde hangszerelésben. OZORAI KATALIN Érdekes felvételek a természetben (Vili. folyt.) Eljött a szabadság és a megérdemelt pihenés Ideje. A totoamatőr Járja az erdőt, a víz partját és figyeli a természetet. Aki már készített állat-felvételeket, tudja, hogy milyen nehéz például a madárfiókák etetését, vagy a nektárt szedő méhecskét lefényképezni. Erre a célra a legkülönfélébb kiegészítő felszerelés kapható a fotóüzletekben, amelyekkel egyrészt messziről (hosszú gyújtótávolságú lencsék), másrészt egészen közelről fényképezhetünk (előtétlencsék* közgyűrűk és tubusok). Fényképezés teleobjektívvel: minden fényképezőgép ún. normális gyújtótávolságú lencsével felszerelve kerül eladásra, pl. kisfilmes gépek 50—58 mm, 8 X8-os gépek, 75—80 mm gyújtótávolságú lencsével. Ha tehát messziről akarunk fényképezni, vagy azért, hogy észrevétlenek maradjunk, esetleg, mert a felvétel tárgyát valamilyen akadály miatt nem tudjuk megközelíteni, teleobjektlvet használunk, persze csak olyan gépeknél, amelyeknél a lencse kicserélhető. Ilyenek az Exakta Varex, Opema, Praktina, Praktisix stb. A teleobjektlvek gyűjtótávolsága 100, 135, 150, 180, 300 és 1000 mm lehet. Ezekkel ugyanúgy dolgozunk, mint a normálobjektlvekkel azzal a különbséggel, hogy a hosszabb gyújtótávolságú lencsékkel nem lehet kézből dolgozni, hanem a gépet szilárd állványra erősítjük, és ezenkívül lehetőleg rövid expozíciós időt alkalmazunk, nehogy a gép „berezdül- Jön". A normális gyűjtótávolságű lencsék látószöge kb. 45—50 fok, inig a teleobjektlveké sokkal kisebb, néha csupán 5—10 fok. A nagyítás (megközelítés) mértékét a normális és a teleobjektív gyújtótávolságának aránya szerint számíthatjuk ki, pl. 50 mm és 300 mm kisfilmes gépnél. Ebben az esetben a tárgy képe a negatívon 6-szor lesz nagyobb a teleobjektívvel, mint a normális objektívvei. Ha a fényképezőgéppel a felveendő tárgyat annyira megközelítjük, amennyire csak lehet, hogy annak a képe a negatívon minél nagyobb legye n, azt makrofényképezésnek nevezzük. Ennek a lényege az, hogy a negativ és a lencse közötti távolságot a normális gyújtótávolság kétszeresére, háromszorosára vagy még többszörösére növeljük. Ennek az ún. „kihúzatnak" a növelésével elérjük azt, hogy a tárgyat a negatívon természetes nagyságában, esetleg nagyítva ábrázoljuk. A kihuzat kétszeres meghosszabbítása esetében a tárgy valóságos nagysága és a tárgynak a képe közötti arány 1:1. Ha gépünk lencséje nem cserélhető, akkor a makrofelvételt ún. előtétlencsékkel készíthetjük. Ezek egyszerű plusz-dioptriájú lencsék (szemüveg), amelyek gépünk lencséjének a gyújtótávolságát megrövidítik, ami gyakorlatilag a kihuzat növelését Jelenti' . Alkalmazásuk főleg a kétlencsés tükörreflexes gépeknél előnyös, mint pl. a Flexaret. Ezek az ún. „proxarok” némiképpen rontják lencsénk rajzát, és ezért ajánlatos azt legalább 5,0-ra rekeszelni. A megvilágítási időt nem kell meghosszabbítani. Makrofényképezésről beszélhetünk akkor, ha az ábrázolt tárgy és annak képe a negatívon úgy aránylanak, mint 1:3, felső határa pedig körülbelül 103.. Segítségével érdekes felvételeket készíthetünk a természetben apró tárgyakról, különböző anyagok felületeiről stb. 17
