A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-21 / 29. szám

Ezt már — nyomokban — első alkotó időszaka, tanuló ével müvein Is lemérhetjük. Többet között a Makrancos hölgy bo­hózat! komédián, amelyet a minap mutatott be a komáromi Magyar Területi Színház Igor Ctel zólyomi vendégművész kon­cepciózus rendezésében. Már elöljáróban leszögezhetjük, hogy ez az előadás — klsebb-nagyobb, főleg beszédtechnikai fogya­tékosságai ellenére — kellemes meglepetést jelentett szá­munkra. Az együttes előtt aránylag nehéz feladat állt, de bátran mondhatjuk, nem okozott csalódást. Szabadon érvénye­sült színészeink komédiázó kedve, alig-alig éreztünk mozgást bénító, hangot fátyolozó megílletődöttséget. Gördülékeny játék gombolyította le az erőteljes, fűszeres humortól áthatott víg­játék cselekményének fonalát. Kétségtelen, olyan történet ez, amely — mint minden jó yígjáték — nemcsak szórakoztat, megnevettet, hanem tanulságos gondolatot is rejt. A Makran­cos hölgy közvetítésével az emberi lélek legeldugottabb zugaiba is fényt vetítő és éppen ezért maradandó értéket alkotó Sha­kespeare azt sugallja, hogy két ember, nő és a férfi kapcso latéban az igazi szerelem nem tűr meg makrancoskodást. Ezt a gondolatot kifejezően kidomborította nemcsak a ren­dezés, hanem a színészi játék is. Nehéz valakit kiemelnünk az együttesből, mert valamennyien tudásuk legjavát igyekeztek nyújtani. Mégis említsük meg a szinte parttalan konoksággal, de egyben bájos nőiességgel megjelenített, Kata, a makrancos hölgy szerepében Lőrlncz Margttot, a Katát szerető és ezért az asszonyszelídítés agyafúrt módszereit is gátlástalanul alkaJ- mazó Petrucchiót játszó Turner Zslgmondot. S megmaradnak emlékezetünkben Blanka (Udvardy Anna) kérőinek, Grémiónak és Hortenziának, Fazekas Imre, illetve Tóth László által találó szerepfelfogásban színre vitt figurái is. Slposs Ernő erős kon­túrokkal rajzolja meg a lányait kiházasitanl kívánó gazdag pádual úr alakját és az öreg pizzái úr, Vincento szerepé­ben Stpos Jenő is jellegzetes alakot formált. A kisebb szere­pekben tetszett Várady Bála és Kovács József, de az együt­tesbe szervesen beleilleszkedett a többi szereplő, Szenípétery A., Bugár B., Holubek L., Nádasdy K., Király D., Lengyel F. stb. is. Meggyőződésünk, hogy ez a jó évadzáró előadás sikert fog aratni a vidéki színpadokon is. i'í V* *5 jmbvő év tavaszán ünnepli az egész művelt világ a dráma­­*á irodalom mindmáig legnagyobb alkotó zsenije, William L? Shakespeare születésének 400. évfordulóját. Egy kis angliai városban, Stratford on Avonban, polgári család­ban látta meg a napvilágot. Élt ötvenkét évet, és már életé­ben dicsőség, elismerés, erkölcsi és anyagi siker övezte. Né­hány költemény, főleg híres szonettgyüjteménye mellett, ha­gyatékának felbecsülhetetlen értékű kincse harminchét drámá­ja. Aránylag sokat tudunk róla, hiszen az irodalomtörténészek több száz kötetben aprólékosan foglalkoznak életével és mű­vével. S mégis, hatalmas irodalmi öröké ismeretében számos további kérdés merült fel. Shakespeare alkotása olyan magas­latokat ostromol, olyan nagy területet fog be, hogy a még homályos pontok felderítését ösztönző kétely indokolt Tényleg sokat és mégis vajmi keveset tudunk róla. A tragédiában és a komédiában egyaránt mestere a szónak, a jellemfestésnek, a színpadi technikának. Szinte hinni sem tudjuk, hogy egy ember keze vonta meg az ívet, mondjuk a Macbeth sötét szenvedélybe vesző mélye és a felszabadultan magasba szárnyaló, szinte féktelen humorú Windsori víg nők között Csak akkor győződünk meg tamáskodásunk indokolat­lanságáról, ha megismerjük az egész művet, amelyet éppen az ellentétes hangulati elemek sajátosan shakespeare-i stítust teremtő váltakozása jellemez. az első shakespeare-i mű a MA TESZ színpadán Nagy László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom