A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-07 / 27. szám

VaMszfnfileg Így festett a Sír­ként rölgyi dinoesannux előtte, hogy valamilyen Őskori Óriás lábnyomatról van szO. Bár a tudósoknak csak a lábnyo­mok maradtak rendelkezésükre, ezekből Is sok érdekességet ol­vastak kt arra az állatra vo­natkozóan, amely maga után hagyta Okét, valamilyen folyó vagy tó fenekén, amely azon a helyen az őskorban volt. A lábnyomok 50 centiméter hosszúak és 29 centiméter szé­lesek. Az állatnak négy uffa volt, közülük három hosszú, éles karmokkal ellátva, az új­lakat erős hártya kötötte ösz­­sze. Az első uff — hüvelykuli — rövid és köröm nélküli. A titokzatos állat léptei 70 centi­méteresek voltak. A nyomokból azt Is kt lehet olvasni, hogy az állat szorosan egymás mögé rakta a lábalt. A Kutatásból nyilvánvalóvá vált, hogy a lelet helyén Ős­kort dinoszaurusz Járt valami kor, sőt nem is egy, se kettő, mert a tudósok két egymás mellett lépegető állat nyomott fedezték fel. Abból a tény bői következtettek dtnoszatA ruszokra, hogy a mészkőréteg, amelyben a nyomokat találták, a mezozotkus másodkori Idők­ből származik. A karmok azt mutatták, hogy ragadozóról van szó, ám a lépések hosszá-Őskori lábnyomok A Sírként folyó völgyében, 55 kilométerre a Tadzslk Szo­cialista Szovjet Köztársaság fő­városától, Dusanbátol Ftrdausz Haklmov szovjet paleontológus órtást áUatnyomokat talált. A nyomok a mészkOréteg horda­lékába voltak belenyomódva. Bár alakjukat világosan meg lehetett határozni, Haklmov nem tudta megállapítani, mi­lyen állat nyomat lehetnek. Ku­tatni kezdett eredetük után, mert azonnal nyilvánvaló volt ból nem nagy gyorsaságra le­het következtetni, amellyel zsákmányát követte volna. Ter­mészetesen súlyos állat volt. A lépések hosszából a tudások­nak azt Is sikerült megállapí­taniuk, hogy a dinoszaurusz hátsó végtaglal csupán 80—90 centiméter hosszúak voltak, te­hát teste tömegével összeha­sonlítva aránylag rövidek, de roppant erősek. Az állat tör­zsének hosszúsága legfeljebb két méter lehetett. Hatalmas, alaktalan feje volt. Az első vég­tagját lényegesen rövtdebbek voltak, mint a hátsók, ami a ragadozó dinoszauruszok jel­lemző vonása. A Sírként folyó menti lelet­ből több érdekességet állapí­tottak meg ezeknek az állatok­nak életére vonatkozóani a tudósok. Nem kétséges, hogy a ragadozó dinoszauruszok csa­ládjába tartoztak, de rövid hátsó végtagjaik és a hártya ujjaik között arról tanúskod­nak, hogy valamilyen átme­netet képviseltek a növényevő és húsevő dinoszauruszok kö­zött. A szovjet tudósok ezt az állatfajtát Macropodosaurus Gravls-nak, azaz .jiehéz, tus­­kólábú gyíknak* nevezték el. (A Svet soclallzmu nyomén.) A tuskólábú ésgyfk lábnyomé­nak vázlata A mészkőben maradt lábnyo­mok Mitjelent ••• R e vizio n izmus A revizlonizmu* az az Irányzat a munkásmozgalmon ét a marxista pártokon belül, amely a marzlzmus revízióiénak, felülvizsgálásának, Illetve „modernizálásának“ jelszavával lép fel. Látszólag a marzlzmus talajáról — a marxizmus állás­pontját ellaposttva és meghamisítva — a legkülünfélébb terü­leteken megkísérli a marxizmus „tdlhaladottságét“ bizonyítani. Kibontakozása és térhódítása a nemzetközi munkásmozga­lomban a XIX. század végén és a XX. század elején egybeesett a monopoltőke uralmának világméretű térhódításával és a marxizmusnak mint uralkodó ideológiai áramlatnak a nem­zetközi munkásmozgalomban való rohamos elterjedésével. Lé­nyegében azt hirdette, hogy a kapitalizmus átformálódott, mert az általános választójog megadásával a tókét állam már nem az osztályuralom szerve, és hogy reformok ótjén a kapi­talizmus fokozatosan átalakul. Tehát azt a csalóka reményt akarta kelteni, hogy a kapitalizmus lassan átnő a szocializ­musba. Ezért tagadta a tőkés uralom forradalmi megdöntésé­nek, a proletárdiktatúrának szükségességét. A revízión izmus tehát lényegében arra irányult, hogy a munkástümegeket el­vonja a forradalmi mozgalomtól, és megbékítse a kapitaliz­mussal. A revlxionizmus első küvetói a munkásosztály kispolgári eredetű és a jobban kereső rétegeiből kerültek ki, mert ezek helyzetüknél fogva könnyebben kerültek olyan irányzat be­folyása alá, amely határozottan ellenezte a kapitalizmus meg­szüntetésére irányuló forradalmi osztályharcot, és csak a ka­pitalizmus „megjavítását“ hirdette. A marxizmus revízióját E. Bernstein hirdette meg 1899-ben „A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai“ című müvében. Az ő revizionista nézetei alapján alakult ki a reformista mozgalom a szociáldemokrata pártokban. A revl­­zlonlzmus a századfordulótól az I. világháborúig egyre erósö­­dütt, és végül uralkodó irányzattá vált a II. Internacionálé pártjaiban. A revlxionizmus ebben az Időben Oroszországban ükonomizmus, legális marxizmus és mensevizmus néven érvé­nyesült. A nemzetközi reakció a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy a revizlo­­nizmus és követői segítségével meggyengítse a nemzetközi munkásmozgalmat. Napjainkban a revlxionizmus újra felütötte fejét a nemzet­közi munkásmozgalomban. Noha ez a revizlonlzmus más tör­ténelmi körülmények között Jött létre, és ezért nem azonosít­ható a Bernstein kezdeményezte revixionlzmussal, mégis lényegében egyezik a régi revizlonlzmus alapelvalvel. A mai revlxionizmus előtérbe helyez olyan marzistaellenos elképze­léseket, mint amilyen például a proletár nemzetköziség esz­méjével szembenálló, a szocialista világrendszertől elkülönülő „sajátos nemzeti út“, a „nemzeti kommunizmus“. A revlxionizmus eltérést, elhajlást jelent a marxizmus—le­­ninizmustól ugyanúgy, mint a dogmatlzmus. De míg e dog­­matixmus azért helytelen, mert csökönyösen ragaszkodik a marxizmus—lenlnizmus olyan tételeihez, melyek ina már teljesen vagy részben elvesztették érvényüket, addig a reeizio­­n izmus a marxizmus—lenlnizmus érvényes tételeit meg akarja szüntetni. A kommunista és munkáspártok képviselőinek 19Ö0. évi moszkvai értekezleta kinyilvánította, hogy folytatni kell a har­cot a revizlonlzmus, de a dogmatlzmus ellen Is. Napjainkban azonban a fő veszély a dogmatlzmus. Dr. BALOGH-DÉNES ÁRPÁD

Next

/
Oldalképek
Tartalom