A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-29 / 52. szám
A. Visnyevsxkij Ismert szovjet sebész műtét elétt konzultál a diagnózist felállító elektron! kns géppel Bioelektromos vezérlési! protézis A modell fisszecsnkja és szétnyltja ujjait, felfogva az élé karbél érkézé jeleket A riTAllTATlTAl Bioelektromos jelek segítik a sebészt annak megállapításéban, hogy megsérOt-e az epilepsziás beteg agyában a káros rezgéseket gerjeszté központ. Ahogy a tfi hozzáért a centrumhoz, a bioáramok diagramja ismét normális lett Egy Idegsejt, a neuron modellje; a neuron szintén egy sajátos, igen bonyoult és ez Ideig még teljesen meg nem ismert kibernetikus szerkezet , L. Tyoplov: Biológia ás kibernetika E. Braverman mérnök a számok kfllönbözé körvonalait elemeire bontja és „betáplálja" a gépbe. A gépnek meg kell Ismernie a számot „általában", figyelmen kívül hagyva körvonalának részleteit A biológusok megmagyarázták, miben különbözik az élő világ az élettelentől. A filozófusok feltárták a minden élőlényre érvényes általános törvényeket. A kibernetika pedig, ez a fiatal tudományág, azzal a felismeréssel gazdagította az emberi gondolatot, hogy az „élet" a természetben levő, sokkal szélesebb körű „automatikus" folyamatok csoportjának egy sajátos esete. A fiziológusok behatolnak a matematikai logika képleteibe, a mérnökök és rádiómechanikusok az idegsejtek preparátumaira kacsintgatnak, az orvosok ipedig az elektronikus számítógépekhez fordulnak tanácsért. A tudásra szomjazó emberi elme óriási erejű támadása az Ismeretlenség területe ellen — Íme, ez a kibernetika. I A kibernetika távlatai a szovjet tudósok legújabb munkáinak tükrében 1A matematikai és műszaki elméletek al- agy szürkeállományának több évtizedes mi kalmazása a biológiában közelebb juttatta a kutatókat az élő természet legnagyobb rejtélyéhez: a fehérje titkához. Egy moszkvai biokémikus csoport — Andrej Belozerszkij akadémikus vezetésével — a nukleinsavak tulajdonságait tanulmányozza. A nukleinsavak a szaporodásnál magukkal viszik az elődökből az utódokba az öröklődő tulajdonságok „információit“ és irányítják a szervezet fehérjéinek termelését. Bizonyítást nyert, hogy e pontos, finom kémiai mechanizmus minden egyes szakasza az általában szokásos reakcióhoz és ugyanakkor egy programvezérlésű gép (mint például egy menet vágó szerszámgép) működéséhez hasonlít. A tudósok alkalmazzák a vegyi elemzés klasszikus módszereit és a... code-elméletet is! Úgy dolgoznak, mint egy titkos szolgálat ügynökei. A természet titkosírását még nem fejtették meg teljesén, de azt már tudják, hogy titka a nulkleinsavak molekuláinak felépítésében rejlik. Egy másik, nem kevésbé titokzatos objektum, amely vonzza a kibernetikusokat — az emberi agy. A kutatók érdeklődését az agynak különösen az a képessége keltette fel, hogy a sok felesleges információiból ki tudja választani azt, ami új és érdekes. Hogyan történik ez? Az emberi kroszkopikus vizsgálata e kérdésre csak kis mértékben tudott választ adni. Megoldásának körvonalai egy egészen más ismeretágban — az olvasó gép kidolgozása során tárultak fel. A' Szovjet Tudományos Akadémia automatikai és távvezérlési kutatóintézetében Emmanuel Braverman mérnök az elektronikus számítógép részére olyan programot dolgozott ki, amely lehe1 tővé teszi a gépnek, hogy azokat a betűkörvonalakat is megismerje, amelyeket először „lát". A Braverman programja szerint működő gép az egész idő alatt már előre megpróbálja kitalálni, mit fog meglátni. Ezért tanulásának első lépéseitől kezdve megkísérli, hogy széles körben általánosítsa eddig még szegényes tapasztalatait és szinte percenként megbocsáthatatlan szélsőségekbe esik: az összes betű hasonlónak tűnik előtte azokhoz, amelyeket már látott. A gépet meg kell „dolgozni", és akkor felülbírálja nézeteit. i A „tanítók" türelme már eredményre vezetett, a legutolsó vizsgán a nyolcszáz feladott betűből a gép mindössze négy betűt azonosított hibásan. Braverman programja univerzális: nemcsak a betűk felismerésére szolgál, hanem
