A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-29 / 52. szám
tipikus síkvidéki folyővá válik, lassú és kényelmes, egyáltalán nem siet a tenger felé?! A feneke bizonytalan szilárdságú hordalék, gigantikus betontömböket építeni rá nem lelhet, a vize sok, de az esése kicsi. S amellett a partja alacsony, duzzasztani sem könnyűi A bős-nagymarosi erőműrendszer csehszlovák földön [Bős közelében) épülő része a nagyvonalú mérnöki alkotóerő csodája. Megoldás szempontjából talán egyedülálló a világon. A bősi vizierőművet nem az öreg Dunára építik, de jó néhány kilométerre tőle észak felé. Tulajdonképpen négy részből áll. Körtvélyesnél hatalmas gáttal rekeszük el a Dunát, hogy Így kialakítsanak egy kb. 50 négyzetkilométer felületű víztárolót, amely egészen Bratislaválg terjed. A víztároló vizét 25 kilométer hosszú és 200 méter széles üzemvlzcsatorna vezeti a bősí erőmű turbinái felé. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a víztárolóban felfogják a Duna egésznapi vízhozamát, csak csúcsterhelés idején eresztik a turbinákra, s így a folyó olcsóbb beömlési energiája drága csúcsenergiává változik és a berendezés gazdaságossága nagyban emelkedik. Az üzemvlzcsatoma érdekessége, hogy ún. magas vezetésű csatorna lesz, oldalfalai 9—16 méterre emelkednek és a víz 7—14 méter magasan folyik benne a vidék felett. Eddig Európában csupán Hollandiának voltak jellegzetességei a kék 'horizonton úszó hajók, a jövőben a Csallóközben is találkozunk majd hasonló látvánnyal. Az üzem vízcsatorna a Duna összes vizét befogadja majd és méretei folytán világviszonylatban is egyedülálló mű a mérnöki gyakorlatban. Maga az erőmű nyolc hatalmas Kaplanturbinájával, 710 megawattos teljesítmény mellett 2,58 milliárd kW óra villamos energiát szolgáltat. A hajózás folytonosságát hidraulikus kamrarendszer teszi lehetővé, A leendő bősi erőmű helyén dolgozó brnói geológiai kutatócsoportot Vertei mérnök vezeti. Vertei mérnök kiváló szakember, nevét a kínai és romániai vlzierőmű építéseknél Is megismerték (tsz a Kis-Dunán amelyen 600 tonnás „vonták“ is átkelhetnek. A turbinák alól 7 kilométeres alvízcsatorna vezeti vissza a vizet az öreg Duna medrébe. Az öreg Duna azon szakaszát, amelyet a erőmű csatornái megkerülnek és feleslegessé tesznek, azután- sem hagyják kiszáradni, a mellette fekvő erdőségek érdekében hizonyos mennyiségű vizet engednek belé a körtvélyesi gátnál, egy kisebb mellékerőmüvön keresztül, tavaszi áradások esetén pedig erre vezetik el a felesleges vizeket. Így a Dunán gyakorlatilag megszűnik az árvízveszély. Az erőműrendszer nagymarosi részlege a Dunára épül. Hatalmas gáttal zárják el a nagymaros—visegrádi profilnál a folyót, mégpedig úgy, hogy a megduzzadt folyó állóvize egészen a bősi erőműig ér. Itt a part két oldalán kétrészes erőmüvet építenek, tíz Kaplan-turbínával. A víz hidrosztatikus esése 8 méter lesz ezen a helyen. A bal part mellett két-kamrás berendezést építenek a hajózás lehetővé tételére. A gátnak kilenc nyílása lesz, amelyeken át veszély nélkül lefolynak az évezredek óta Ismétlődő árvizek. A gát mögött a Duna k'b. 110 km szakaszán duzzad meg, az Ipoly és a Garam mintegy 12 km szakaszán, a Vág 36. a Kisduna pedig 20 kilométeres szakaszán. A -bősi vízierőmű nem lesz egész nap üzemben, csupán két-három órán át a reggeli és esti csúcsfogyasztások idején, így az általa termelt csúcsenergia jóval gazdaságosabban lesz kihasználható. A nagymarosi erőmű állandó üzemeltetés esetében a terhelésben mutatkozó ingadozásokat egyenlíti ki. A két erőmű mintegy 3,7 milliárd kW óra elektromos energiát szolgáltat majd a két államnak, ami Csehszlovákia részére például 5 millió tonna barnaszén megtakarítását jelenti évente. Az erőműrendszernek a dunai hajózásban is nagy jelentősége lesz. Kevesen tud-'ák, -hogy a Vaskapu szoros után hajózás szempontjából a Duna legveszélyesebb szakasza a mi dunaszakaszunk. A hírhedt „Helemba-gázoló“, a bratislavai szakasz zátonyai és homokpadjai — mindez eltűnik az erőművek víztárolóinak felduzzasztott vize alatt. Csallóköz jövendő képét előrelátni — ehhez egy nagy költő fantáziája kellene. Látni a nyílegyenes, magas csatornát a lassan úszó fehér hajókkal, a síkságon a magasfeszültségű villamos vezetékek toronymagas oszlopait, hallani ahogy fehér porceláncsigáikon nótákat dúdol, vagy farkasként vijog a szél' — mindez próbára teszi a képzietet. Ki tudná ma még a yi-Több száz méterre hátainak a föld mélyébe a brnói geológiai kntatócsoport dolgozói Melegedés (A zsolnai geológiai kutatócsoport dolgozót) dék Jövendő arcáról fellebenteni a jövő fátylát? Egy tény: néhány évtizeden belül a Csallóközben ismeretlen fogalom lesz a szárazság, az erőmű víztárolójából tökéletesen meg lehet valósítani a vidék komplex öntözését. Előrelátható, hogy ennek következtében belterjes gazdálkodási forma alakul ki, — sőt kertgazdálkodás — melegházakkal, modern agrotechnikai módszerekkel; a jövő „mezőgazdasági üzemét“, amely egyelőre még csak néhány tudós hipotézisszerű álma és kulturális folyóiratok fantasztikusnak tűnő jövendölése csupán, bizonyára itt valósítjuk majd meg. Minden meglesz hozzá; jó föld, víz, napfény és páradús, langyos levegő. Persze, az álmok csak álmok maradnak, ha nincs reális alapjuk, álmok maradnak, akár egy tudós, akár egy költő vagy újságíró álmodja őket. A Csallóközről szőtt álmok alapja azonban reális, szilárd alap, amelyre építeni lehet. S ez a dunai nemzeteik elhatározása, hogy „rendezik végre közös dolgaikat“ és a Duna hatalmának évezredes legendájára impozáns erőművek sorával tesznek pontot. Vagy talán éppen ezzel kezdődik a Duna igazi legendája? 7 [Felvételek J. Vlach (4) és archív)
