A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-21 / 29. szám
Az Arab Ligát bét arab állam: Egyiptom, Szíria, Jordánia, Irak, Sxaudi-Aráibia, Libanon éz Jemen alakította meg az 1945. márcins 22-én Kairóban aláirt egyezménnyel. Későbben tagja lett Sandán, Kuwait, Tunisz, Marékké ég Líbia Íz. Az Arab Liba célja az arab országok politikai, gazdasági, kulturális, szociális és egészségügyi együttmüküdésének biztosítása volt. A Liga lő szerve a Tanács, mely a tagállamok képviselőiből áll. A Tanács mellett, Kairó székhellyel Főtitkárság működik, melynek vezetőjét a Tanács választja meg. A Liga tagjai kötelezték magukat, hogy viszályaikat nem erőszakkal fogják elintézni, hanem azokat a Liga Tanáosa elé terjesztik. A Tanács döntése — ha nem érinti az illető államnak sem függetlenségét, sem szuverenitását, sem pedig területi épségét — kötelező. Az érdekelt államnak a döntésnél nincs szavazati joga. A Tanács a viszályok intézésekor elsősorban mint közvetítő szerepel. Támadás vagy támadás veszélye esetén a Tanács csak egyhangúlag intézkedhet. A többség döntése csupán azokat az államokat kötelezi, melyek az intézkedést megszavazták. Szuverenitása alapján minden tagállamnak joga, hogy belső rendjét önmaga állapítsa meg. Egyetlen másik állam sem fejthet ki tevékenységet e rendszer megváltoztatása érdekében. A Liga tagjai 1950. április 13-án kiegészítő szerződést kötöttek, hogy a függetlenségük megőrzését szolgáló közös védelem érdekében még szorosabb egyesülés jöjjön létre közöttük és ily módon fokozzák biztonságukat, és emeljék országukban az életszínvonalat. Ezért arra kötelezték magukat, hogy igyekezni fognak békésen elintézni minden őket érintő viszályt. A Liga bármely tagállama elleni támadást a Liga valamennyi tagja ellen lrányultnak tekint, és minden intézkedést megtesz annak elhárítására és a béke megőrzésére. Noha az Arab Liga céljálul az arab egységet és tagállamok védelmét tűzte ki, mégis kezdetben nagyrészt az angol imperializmus közel-keleti politikájának befolyása alatt állott. A tagállamokban bekövetkezett változások eredményeképpen azonban módosult az Arab Liga politikai vonala és egyre nagyobb mértékben kezdtek érvényesülni benne az imperialista hatalmak ellen iránynló nemzeti felszabadító mozgalom szempontjai. A helyzet az Arab Ligában attól függően alakul, hogy az egyes tagállamok mennyire tudják magukat megszabadítani az imperialista államokhoz fűződő, főképp gazdasági kapcsolataiktól, és mennyire sikerül az egyes tagállamok közötti ellentétek kiküszöbölése. Az Arab Liga az eléje tornyosuló ellentétek ellenére nagymértékben hozzájárult az arabok egységes fellépéséhez a nemzetközi fórumokon, és Így egyengette az arab államok lényegében lmperiallstaellenes magatartását. Nem lehet azonban elhallgatni, hogy egyes arab államok éles kommunistaellenes álláspontot foglalnak el, ami pedig ellentétben van érdekeikkel, valamint az egész arab világ érdekeivel. Hiszen ismeretes, hogy éppen a Szovjetunió és a többi szocialista állam támogatja politikailag és anyagilag az arab államokat nemzeti felszabadító mozgalmakban és annak elérése után államuk építésében. Dr. BALOGH-DÉNES ÄRPÄD Építés«-i fantáxia Az alkotó tevékenység hajtómotorja a fantázia. Csak meg kell nézni a „jövő építkezésének“ alábbi elképzeléseit, hogy az ötletek szerepét elismerjük az alkotómuraka területén. S bármennyire utópisztikusnak tűnnek is az alábbi tervek, egyet el kell Tóluk ismerni: mindenben az ember érdekeit igyekeznek szolgálni. J. P. Masseau francia építésze egy város tervén dolgozik, amelyet egyetlen hatalmas épület alkotna. Ez az épület lényegében egy gigászi kupalakú, nem egészen szimmetrikus piramis, amely íentröl lefelé három részre van osztva és az egész város lakossága benne talál lakást. Az egyes részek körbefutó, széles úttal vannak elválasztva, amelyből kisebb öszekötő utak ágaznak a város belsejébe. A kúpalakú piramis szívében lesznek elhelyezve az üzemek, villamos erőművek és raktárak. A lakóépületek a kúp külső falón lesznek elhelyezve. A francia építész több ilyen plramisváros építésével számol. Frank L. Right amerikai építészet viszont óriási „tűalakú" épület tervén dolgozik; elképzelése szerint az építmény háromoldalú, ezerhatszáz méter magas tűre hasonlítana. Az egész épületet egy száz méterre a földbe eresztett betonalapba ágyazott acéloszlop tartaná, s kockaszerűen erre az oszlopra lennének „függesztve" az egyes emeletek. Az épület 528 emeletes. Az emeleteket 56 szuper gyorsaságú felvonó köti össze, amelyeket atom-villanyerőmű hajt meg. A felvonók kétszáz kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek. Az elsó öt emeleten 15 000 autó számára lennének közös garázsok. A tüalakú épület 130 000 hivatalnoknak nyújtana lakást, s az épületben lennének elhelyezve az üzemek adminisztrációs központjai és a tudományos intézmények. Tíz hasonló épületben New York összes hivatalát és hivatalnokát el lehetne helyezni a város szívében. A Jövő építkezése tervei között egy úszó város tervének elgondolását is megtaláljuk. Kukutaka japán tanár vezetésével Japán építészek dolgozták ki a terveit. Az úszó város önnálló mlkro-kerttletekből áll. Minden mlkro-kerület alapja egy 500—800 méter átmérőjű, kerek lap, amelyet gombalakú pontonok tartanak a víz felszínén. A lap néhány méterrel úszik majd a vizszint felett és kerítés védi a hullámoktól. Megtaláljuk rajta a közlekedési központokat, üzleteket, sportpályákat, tereket, ligeteket és a helikopterek repülőtereit. A hengeralakú lakóházak az úszó lap alatt lesznek elhelyezve, lakóik gyönyörködhetnek majd a tengeralatti világ érdekességeiben. A harminc méteres mélységbe nyúló épületekben klimatizációs berendezések tartják fenn a normális életfeltételeket. Mindezek tervek csupán, de a Szovjetunióban levő szitálvárosok már valóságok. Ezeknek a városoknak iaz építő anyaga üveg. Sőt, hulladéküveg. Az üvegváros ötletét I. Kajgorodszkij, a technikai tudományok doktora vetette fel. Tegyünk egy sétát az üvegvárosban I Az állomásról egyenesen a főtérre jutunk, amelynek nagy fekete szökőkút van a közepén. Tőle minden irányban mozaikszerű, piros és sárga lapok futnak szanaszét. A közeli épületet éppen csinosítják. A munka egészen egyszerű — meleg vízzel mossák le a falait. A lakásokban tett látogatás alkalmával egyik ámulatból a másikba esünk. Az ablakkeretektől kezdve minden üvegből van, még a radiátorok is valami porcelánszerű anyagból készültek. A bútorzat is számunkra ismeretlen műanyagból van. Még a közeli parkban a klasszikus szobrok utánzatai is — üvegből valók . . . (A Svet soclalizmu nyomán) Mitjelent az Arab Liga ?
