A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-08 / 49. szám
Kezdhetném akár úgy is, mint mondjuk a mesékben: „Amikor az dreg fácánkakas Franciaországba utazott, az úgy volt, hogy ..Drámaian Is kezdhetném: lövés döreje morajlott végig a bajcsl erdőgazdaság fácánosa felett . .. FUttyögetve és Itt ott a fák törzsét kopogtatva vonultunk az őszi' erdőben. A száraz haraszt hersegva ropogott a lábunk alatt. Megmozdul! előttünk az erdő . . . Először ugra-bugra nyulak nagyot szökkenve ugrottak ki mellettünk meleg vackukból, és fülüket a nyakukra simítva menekültek befelé az erdőbe. A ravaszabbja nem sietett, szimatolva és hátra-hátra plslantva ballagott előttünk, hogy alkalomadtán hátrafelé surranhasson el mellettünk a körből kitörve. Aztán egy falka őz, lehetett vagy tizenkettő; robogott ki az erdőből, áttörve a hajtők vonalát és kifutott a mezőre, neki a szénásnak a közéit pagony felé. A ke zemben tartott karúval céloztam meg Őket — ez a vadászát ma vér nélkül folyik. Azért is csodálkoztunk el rajta, amikor a lövés véglgmorajlott az erdő felett. Ml lehetett az? Elhalt a moraj, pompás fácánkakasok röppentek fel, és szárnycsapkodva igyekeztek a bokrok szövevényéből a fák fölé repülni. A hálók felé repültek. Az ő kézrekerltésükre folyt a vértelen vadászat, a lőtt fácán kitűnő csemege, pompás eledel a levese és a húsa vadasan elkészítve, de az élő fácán még többet, egyszerűen aranyat ér. Egy kis fantáziával nyugodtan láthatjuk röptűket úgy is, hogy ragyogó tollruhában svájci frankok, angol fontok és dollárok röpülnek a hálók felé. A hálók közelébe érve már látjuk, hogy sok fácán fut az alacsony hálók felé. Min den Jel arra mutat, nagy zsákmánnyal számolhatunk. Az utolsó szakasz a legizgalmasabb, már látjuk, ahogy mozog a háló, halljuk a szárnycsapkodást.. . sietünk kiszabadítani a foglyul ejtett, pompás madarakat. S mekkora csalódás, négyet fogtunk csupán. Egy öreg nyúl elrontott mindent. A buta fejével rémülten neklrohant a hálónak, belégabelyodott, és ahogy menekülni igyekezett, tépte, ránclgálta az egész hálót. A fácánkakasnak meg nem kell egyéb, ha a háló meglebben előtte, messzire elkerüli. A vén nyúl meredt szemekkel nézett, s amikor elengedtük olyat ugrott, mintha bántotta volna valaki. Pedig csak szidtuk az élhetetlen, buta fejét ... A lövés oka Is kiderült, az egyik erdész Jókora rókát lóbalt a kézé ben. Na, ez sem eszik több, fácánpecsenyétt az erős izei miau csak az alacsony átlókat lehat klfasziteni Róka koma te puskavégre került üreg tácánkakas franciaországi ttja elüti Kosarakba rakják a fácánokat J. Vlach felvételei Köztársaságunk élő vad kivitel szempontjából világviszonylatban is az első helyen áll. Nem egészen mesebeli történet hát, amely Így kezdődik: amikor az öreg fácánkakas Franciaországba utazott. .. Üzletfeleink között ott szerepel még Olaszország, Svájc, Luxemburg, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, Görögország és az USA. Az exportált vadakért fontos Ipari nyersanyagokat, déligyümölcsöt, orvosságot és egyéb dolgokat kapunk, amiket különben valutáért kellene vásárolnunk. Legkeresettebbek a nyúl, fácán és fogoly, de exportálunk szarvast, özet és muflont is. S hogy ml mindent kaphatunk élő, és fűtő vagy szárnyas valutáinkért? Az alábbi statisztika elmondja, hogy mit kapunk egy pár fogolyért vagy egy nyúlért a külföldtől: agy pár fogolyért agy nyúli disznóhoz 20 kg 26 kg marhahós 2S kg 33 kg kávé 17 kg 22 kg kakaó 22 kg 30 kg banán S3 kg 70 kg rizs 79 kg I04kg narancs ' 60 kg 60 kg citrom 72 kg SS kg Az adatokból láthatjuk, hogy álövadalnkárt jelentősen nagyobb értékeket kapunk, mint bármilyen egyéb termékeinkért. Örvendetes Jelenség, hogy a külföldi és belföldi érdeklődés egyaránt növekszik aprövadalnk lránt. 1953 óta élő fogoly kivitelünk három és félszeresére, nyúl kivitelünk harmincszorosára és fácán kivitelünk hát és félszeresére emelkedett. A bajcsl Állami Erdőgazdaságnak a tervek szerint 350 élő fácánt kell exportcélokra a Csehszlovák Vadászszővetség mellett alakult, élővadak fogásával foglalkozó szerv rendelkezésére bocsátani. Sajnos, az időjárás nem kedvez a fácénfog&snak. Az erős szél miatt a magas hálókat nem lehet klfeszltenl, a szél lobogtatja őket, és észreveszik a fácánok, az alacsony hálók pedig sokkal gyengébb eredményt biztosítanak. Sokszor kall még „meghajtani“ a bajcsl erdészeknek és vadászoknak a csendereseket ás pagonyokat, hogy hálókba tereljék a 350 tarkatollú, szárnyas valutát. —daba— íMSii
