A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-12-01 / 48. szám

Az idei csehszlovák-szovjet barátsági hónapban, nagyon he­lyesen, nem a szokásos filmhéten, hanem nemzetközi k filmek között egész sereg szovjet produkciót vetítenek filmszínházaink. A legnagyobb érdeklődés Andrew és Annelle Thorndike kétrészes dokumentumfilmjét előzte meg. A bemutató Igazolta is a film hírét, maga a megidézett törté­nelem. A kiváló szerző és rendező-házaspár haladó szellemű és a fasizmust leleplező filmjeiért máir eddig Is sok nemzetközi díjjal lett kitüntetve, e filmjükért megkapták a Lenin-rendet. Thomdlkéék nem egyszerű statisztikai adatokat vonultatnak fel, hanem előző filmjeikből jól ismert szubjektív feldolgozási módszerrel érik el alkotásuk átütő hatását. ■> * Az „Orosz csoda* első részében a cári Oroszországban ural­kodó viszonyokról mutatnak be soha nem látott dokumentációs anyagot, Ismertetik az orosz nép élnyomott, pokoli sorsát, szem­ben az uralkodó felső tízezer • fényűző, egyhelyben topogó, de annál zsarnokibb életével. A meggyöződéses kutatóművész sze­mével, a fényképezés technikájának legtudatosabb felhasználá­sával vezetik el a nézőt a forradalomig, éreztetik annak szük­ségszerű bekövetkezését, mely elsöpörte a sötét analfabetiz­mus, az ötven százalékos gyermekhalandóság tényét, és a Szov­jetuniót a világ egyik legerőlehialadottabb, technikailag egyik legfejlettebb államává lépteti elő. Habár a második rész nem éri el az első dinamikus erejét, a film mégis az „orosz csoda“ minden szónál erősebb bizonyítéka. A „Kettő meg egy“ című színes vígjáték, az „Emberek és állatok“ című Gerasszlmov rendezte film, a „Férfiak törvény nélkül", az „Apát keresek“ stb. szovjet filmek között találjuk Akszjonov, a fiatal szovjet Írónemzedék tehetséges képviselő­jének könyvéből készült „Kollégák“ című filmet is. Az írő, mint minden eddigi íráséiban, itt is az Ifjúság problémájával foglalkozik. Ez esetben három, tanulmányait éppen befejezett orvosról 'beszél, akik az idősebbek szemében könnyelműbbek a régi értelmiségieknél, de az adott pillanatban, szakmájukat hivatásnak érző, talpig embereiknek bizonyulnak. A film élve­zetes; aki azonban olvasta a regényt, sok tekintetben hiányos­nak látja. Ez azonban nem a színészek hibája akik kitünően játszanak, már amennyire a rendező lehetőséget nyújt nekik. Vengerov „Üresjárat“ című ezüstérmes filmjének a tajga rettenetes hidege és magánya a háttere. Két férfi szeret egy mami el la Ríva. a Törése Desqueyroux című francia házassági tra­gédia főszereplője. A filmet a dolgozók fesztiválja alkalmából már smertattők %­Az Orosz csoda alkotói, a Lenin-dijas Thorndike házaspár Az Üresjárat című film vfigakkordja Fiolái asszony, idős férj — Bargipana. komédiájának főszereplői lányt, vetélytársak. Hogy hogyan tönpainek el az élet kicsi­nyes- súrlódásai a mindkettőjüket fenyegető halál árnyékában, ezt mutatja be a íinom lélektani alapon kidolgozott film. Kellemes meglepetést okoz Ingmar Bergmann, á híres svéd rendező „nyári éjszakák mosolyai* című komédijája, mely Berg­mann egyik fiatalkori alkotása^ A film ízlésesen pikáns beállí­tásával kitűnő szórakozást nyújt, és a franciákat meg szégyent tű szellemes oldalról mutatja be a különben különös filozófiájáról, miszticizmusáról nevezetes rendezőt. Mi eddig csak „Egy nyár Mónikával“ és a „Nyári álom“ című 'filmjeit ismerjük, ! SIMKÖ MARGIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom