A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-12-01 / 48. szám

Hosszú és gazdag a Podbrezovái Vasgyár története. Hisz 120 esztendő — már inaga: eg/• darab történetem, melynek során a gyár munkásai állandó harcot folytattak a magasabb bére­kért és a jobb munkaföltételekért. így volt ez az első köztár­saság alatt, valamint az ún, Szlovák Állam idején is. Ám a gyár dolgozói nem csak erre emlékeznek, hanem azokra a jelentős munkaslkerekre is,'amelyekéi az új emberek a régi üzemrész­­legekben már eddig is elértek. Be beszéljenek helyettünk a számok. Az 1937-es esztendővel, a legnagyobb konjunktúra évével összehasonlítva az acélter­melés 89 %-kalr az idomacél — 154%-kal, a pléh — 488 %-kai, a csőgyártás pedig 131 %-kal emelkedett. Valóban, ezek óriási munkaslkerek, melyeket csupán új munkafeltételek között és új, szocialista emberekkel lehetett elérni. Ne gondoljuk azonban, hogy mindez oly egyszerű, magától értetődő dolog. Míg idáig eljutottak, a gyár dolgozóinak szá­mos bonyolult problémát kellett és kell még ma is megolda­niuk. így például ez évben a talajvíz elöntötte a gáz- és leve­gőcsatornákat. A második negyedévben a kormány vörös zász­laja — a harmadikban mankói A podbrezovái acélöntők azonban komoly felajánlást tettek: az év végéig teljesítjük az állami tarveti Sőt, 2300 tonnával túlteljesítjük, S hogy adott szavukat megtarthassák, valamennyien fokozott erőbevetéssel és lelkiismeretességgel teljesítik feladataikat. Mert bizony nem könnyű az itteni acélöntők dolga a régi 120 esztendős üzem­részlegekben, habár jé néhányat közülük már újjáépítettek, illetve korszerűsítettek. Ám az acélöntők mindig is kemény legények voltak, akik a múltban ugyanúgy, mint ma, le tudták győzni az akadályokat, melyek sikeres munkájukat gátolták. Mindig tudták, hol a helyük és mi a kötelességük. Szöveg és képek: BACHAN Hiűz a Zobor alatt? Nyltra közvéleményét legutóbb érdekes ese mény kötötte le: a Zobor alatt éllitúlag nem mindennapi körülmények közt Mázra buk­kantak. A bírt egyes lapok is közölték, meg Írván, hogy Cslcsé Gyula, a Kovoplast dol­gozója, útközben Nyltrárál Darázsi (elé ko csijával egy fiatal hlúzt Ütött el. A ragadozó beleszaladt az autó jobb oldalába, Blszédült, de csakhamar újból erőre kapott, úgyhogy az antú vezetőjének a kurbllval kellett agyonüt­nie. A fiatal hlúz 13,60 kilét nyomott, hossza 64 cm volt. Az újsághír szerint kitőmése után szemléltető segédeszközként fog szolgálni a nyitral Mezőgazdasági Főiskola hallgatói szá­mára. ^ Szlovákiában van hlúz, rábukkantak már Kistapolcsány erdeiben Is, azonban ennyire délen nemigen akad. Nyitral vadászkörökben a hír annál is inkább feltűnést keltett, mert Nyltrán hiúz még sohasem fordult elő, és nem is volna jé, ha előfordulna, tekintettel a kör­nyező hegyek őz- és szarvasállományára. Megindult a vita; hlúz vagy nem hlúz volt a Zobor alatt. Megkérdeztük a vadász-szövetség titkárét, Oravsky elvtársat, aki határozottan azt állította, hogy az az állat, melyet maga is megtekintett, nem hiúz volt, hanem egy szép vadmacska kandúr. Vadmacska elég* gyakran előfordul a Zobor erdeiben. Utalt az elejtett állat zömőkebb testalkatára, az ugráláshoz szokott karcsú hiúzzal ellentétben. Megkér­deztük Matej elvtirsat Is, a vadász-szövetség Járási választmányának tagját, aki szintén azon a nézeten volt, hogy vadmacskáröl van szú. Szerinte minden gyakorlott vadász azon­nal megállapíthatja, hogy nem blúzról van sző — az állat füleiről hiányzik a jellegzetes szőrpamacs. A nyitral Mezőgazdasági Főisko­la zootechnikai osztályán nem tudlak az ügy­ről. Beszereztünk egy fényképet, ennek alap­ján talán az olvasók is el tudják dönteni, járt-e biűz a Zobor alatt? Mártonvölgyi László __—

Next

/
Oldalképek
Tartalom