A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-12-01 / 48. szám

John F. Kennedy tragikus halála J. F. Kennedy, az Egyesfiit Államok el­nöke pénteken a Texas állambeli Dallas Tárosban gyilkos merénylet következté­ben életét vesztette. A merénylet áldozatául esett John Fitz­gerald Kennedy 1917. május 29-én szüle­tett Boston külvárosában, Brooklyne-ban (Massachusetts állam). Apja Roosevelt el­nök politikai barátja volt, a harmincas években az Egyesfiit Államok londoni nagykövete. Kennedy főiskolai tanulmányait a Har­­ward Egyetemen végezte, majd a máso­dik világháború alatt a Csendes-óceán térségében teljesített szolgálatot az ame­rikai haditengerészetnél. 1943 augusztu­sában hajóját japán torpedótól ólat érte. Ekkor súlyos gerincsérülést szenvedett, s a rákövetkező éveikben több ízben is műtétnek kellett alávetnie magát. Politikai pályafutását az International News Service tudósítójaként kezdte. Mint politikus 1946-ban lépett fel először, és Boston egyik kerületében képviselővé vá­lasztották. 1953-ban Massachusetts állam szenátora lett. 1960. november 8-án Kennedyt az Egye­sült Államok 35. elnökévé választották. A választási kampányban Roosevelt örö­két hirdette, ás liberális politikát folyta­tott a négerek polgárjogainak kérdésé­ben. Ezzel maga ellen ingerelte a leg­­reakciósabb köröket. Külpolitikái téren Kennedy antikommu­­nista, imperialista politikát folytatott, de arra az ésszerű következtetésre jutott, hogy az atomkorszakban a világháború mind­két hadviselő félre nézve katasztrófát je­lentene. Reális külpolitikái állásfoglalását bizonyltja az is, hogy aláírta a moszkvai részleges atomcsend-egyezményt, 1961 jú­niusában Bécsben találkozott Nyildta Hruscsovval, 1962 őszén elfogadta Hrus­csov javaslatát a karlb-tengeri válság megoldására, egyetértett a Moszkva— Washington „forró drót“ üzembe helyezé­sével és nemrégen megváltoztatta a szo­cialista országokkal folytatandó kereske­delemmel kapcsolatos amerikai felfogást. Kennedy két gyermeket hagyott hátra. Kennedy!, családja kívánságára Was­hington közelében, az arllngtoni nemzeti temetőben hétfőn helyezték örök nyuga­lomra, ahová a hősi halottakat temetik. (CTK) Mai számunk tartalmából: Acélöntők között.............................................4 Műkedvelők: hogyan tovább? .... 6 Mindentudó technika..............................................8 V. Minőé: Sohasem vogy egyedül (folytatásos regény) ....... 12 0) iskola születik . . *.............................17 Őszinte ismerkedés......................................18 Holnap folytatjuk...........................................20 A megidézett történelem.............................24 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultfiregyesületének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Ivén, Gyurcslk József, Lőrlnez Gyula, Mécs József, Ozsvald Arpéd, dr. Szabó Rezső. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 8. Postafiók C-398, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata, előfize­téseket elfogad minden postahivatal és le­vélkézbesitő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: Pol­­tovnl novlnovy áfád, vfvoz tiskn, Jlndfii­­ská ni. 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavéllalat, Bra­tislava, Stórova 4. Előfizetési di] negyed évre 18,50 Kés, fél évre 38.— Kés, egész évre 78.— Kéz. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. K-21*31844 Nyikita Szergejevics Hruscsov távirata Johnson elnökhöz „Mélyen elszomorított John Fitzgerald Kennedy úrnak, az Egyesült Államok el­nökének, a kiváló államférfinak halálhíre. J. F. Kennedy halála súlyos csapást je­lent azoknak, akik szivükön viselik a bé­ke és a szovjet—amerikai együttműködés ügyét. Akkor, amikor a békeszeretö népek erő­feszítésének eredményeként a nemzetkö zt feszültség Jelel mutatkoztak és a szov­jet-amerikai kapcsolatok ■ Javulásának távlatai körvonalazódtak, az amerikai el­nök gálád meggyilkolása felháborodást kelt a szovjet emberekben, akik megbé­lyegzik a szörnyű gaztett elkövetőit. Vtsszaemlékszem személyes találkozá­somra Kennedy elnökkel. Széles látókörű államférfi volt, akt reálisan értékelte a helyzetet és tárgyalással Igyekezett meg­oldani a világot kettéválasztó nemzetközt problémákat. A szovjet kormány és a szovjet nép osz­tozik az amerikai nép gyászában, és re­ményét fejezi ki, hogy a béke és az em­beriség Jóléte érdekében további erőfeszí­tés történik a vitás kérdések megoldásá­ra, amelyhez Kennedy elnök ts nagymér­tékben hozzájárult. Elnök úr, fogadja részvétemet. NY. HRUSCSOV a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Antonín Novotny köztársasági elnök részvéttávirata Lyndon B. Johnson úrnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének. Elnök Orl Mélységes megilletődéssel értesültem John Fitzgerald Kennedynek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének tragikus ha­láláról; arról, hogy egy aljas merénylet áldozatául esett. Ez alkalomból nevemben, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és Csehszlovákia népe nevében őszinte részvétemet fejezem ki Önnek, s ön révén az USA kormányának és népének is. Washington Az Ön hazája Kennedy elnök személyé­ben nagy államférfiút és realista politi­kust vesztett el, akinek neve kitörölhetet­lenül íródott az Amerikai Egyesült Álla­mok történetébe. ANTONÍN NOVOTNÍ, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom