A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-24 / 47. szám
Korai ébresztő Cl. Vlach fölvétele) Mai számunk tartalmából: A „losonci posztótól“ a „Pofanatextilig“ ^ • 4 Legyetek jók, démonok .... 5 Forradalom vízórazógban ... 6 Ember az abszolút csendben . 8 A népművelési törvény és a Csemadok ...... 9 A hazajáró Josephine -7 Graham Green elbeszélése ..... 12 Liftl Ballet Troup . . . - 17. Őszinte ismerkedés .... 18 A zsonglórök sportja .... 24 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók KultúregyesUletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Ffisxerkesxtd Major Ágoston Sxarkesxtáblxottság: Egri Viktor, Gfily Iván, Gyarcslk jfizsef, Lőrinci Gyula,' Máos júxsef, Oxsvald Árpád, dr. Sxabő Rexxd. Siarkesxtdség: Bratislava, jesonskáho 9. Postallúk C-398, telelőn 533-04 Terjeszti a Posta HlrlapjHolgálata, eláflseléseket elfogad minden postahivatal ás levélkásbesltO. * Küllőidre szőlő előfizetőseket elintéz: Foltozni novlnovf fiiad, vfvoz tisko, jlndftiská ni. 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stfirova 4. Előfizetési díj negyed évre . 19,50 Kis, fél évre 39.— Kés, egész évre 76.— KEs. Kéziratokat nem őrsünk meg Ős asm küldünk vissza. K-21*31644 ' Forbáth Imre 65 éves A „Mikor a néma beszélni kezd“ című verses kötete előszavában a költő őszinte tárgyilagossággal így nyilatkozik verseiről: „Ügy ismernek, mint kommunista költőt, s bizonyára nem véletlen, .hogy egyidőben — 40 évvel ezelőtt lettem kommunista és költő... De az igazság nem ily egyszerű. Sok tévelygés, mellékösvényre bolygás, döcögve továbbjutás és néhány merész előreugrás is volt utamon.“ Forbáth költői pályafutása a prágai emigrációtól az első köztársaság bukásáig rendkívül tanulságos. , Az Ifjú költő a Magyar Tanácsköztársaság bukása uitán először a szocialistákból és kispolgári lázadókból álló aktivista Írók prognamm]át vallotta magáénak. Ennek a csoportnak Kassák Lajos volt a vezére és a Ma című folyóirat volt legfontosabb fóruma. A maistákra Jellemző, hogy a költészet forradalmlságát Inkább a kifejező eszközökben, formában keresték. A Ma adta ki Forbáth első verseskötetét (Versek, Bécs, 1922). A negyvennyolc oldalas versfözet szabad versel közt még kevés az Időtálló alkotás, de ne felejtsük el, hogy ekkor még alig volt magyar szocialista költészet, se versekre, minden fogyatékosságuk ellenére is jellemző a forradalmi útkeresés. Második verskötetében az Érsekújváréit 1923-ban megjelent Vándorúéiban már tisztábban cseng a költő egy-egy eszméje, kisebb arányú a gondolatok káosza, de forradalmisága még mindig a társadalomtól különálló lázadóét a kapitalizmusra köpködő vllloril csavargó-költőé. Forbáth költői fejlődésének csúcsát a Favágók című verskötet Jelenti, s elsősorban ez a mü tette ismertté a költő nevét 4 magyar Irodalmi életben., A Nyugatban Illyés Gyula írt irőla ismertetést: bírálja egyes fogyatékosságait, de így ts „a fiatal magyar líra egyik legfigyelemreméltóbb alkotásának“ tartja. A kötetet Ffibry Zoltán Is értékelte. A Pozsonyban, 1930-ban megjelenő vers-, kötet nem jelent szakítást Forbáithnak régebbi költői útjával: témaválasztásálban erősen meglátszik a különcködő hajlam, ■képalkotásaim, pedig a szürrealizmus és a groteszk hatása, de a költemények egy részében Forbáth magas művészi színvonalon teremti meg a szocialista líra első csehszlováklat magyar alkotásait. Ekkor Irt verseiben málr kapcsolatot talál a szlovákiai élettel Is, méghozzá a proletár internacionalizmus szellemében: a hegylakó szlovák szegényember bánatát énekli meg az Egy tál krumpli. Szlovák tájkép, A fekete irtványon című költeményeiben. A legszebben sikerültek, e szocialista realista lírához legközelebb állnak az egy foglalkozás típust bemutató komor jellemképei: A paraszt, Favágók, Utcaseprők dala stb. Kevés írónk tudta Ilyen szuggesztlv erővel ábrázolni a burzsoá életforma Iránti undorát, megvetését; ebben, a témakörben Forbáth Uráija a teljes tagadás költészetévé válik. A harmincas évek elején Forbáthnak több költeménye és cikke Jelenik meg a Fábry Zoltán szerkesztette kommunista szellemű kultúrpolitikai folyóiratban, Az Útban. Ide Irt verseinek vagabundus merészségű, néha kissé bizarr és homályos képei a burzsoát akarják megdöbbenteni. „Három nap öta zúg már itt a szél, Embermagasra nőttek a gyomok. Források kénszagába burkolózom, Hallgatni jobb most, mint beszélni, És mégis beszélni kell! Egykor történt, hogy granétlégnyo* mástól Egy amber néma lön s ő nem volt egyedül, Sok némaság honolt a hangos földtekén, Halottaknak kék nyelve beszélni nem tudott, Csak vádolni, de ezt nem hallotta sankiseml“ Költeményeken kívül Forbáth széleskörű műveltségéről és szilárd elvi állásfoglalásáról tanúskodó tanulmányokat Ír a csehszlovákiai magyar szocialista Irodalom számára Is fórumot Jelentő erdélyi Korunkba, majd a kommunista párt népfrontot hirdető napilapjába, a Magyar Napba. Ennek a csehszlovákiai magyar dolgozók között nagy népszerűségnek Örvendő lapnak közvetlen munkatársává vált. 1939-tól Í945-lg a költő Londonban élt emigrációban, Itt adta ki utolsó kis versesfüzetét Panasz és remény címen, mely 1935 és 1938 között szerzett költeményeit tartalmazza. A felszabadulás óta m'nt orvos dolgozik a csehországi Teplicén, a szlovákiai magyar irodalmi élettől elszigetelten. Csak néha jelentkezik egy-egy cseh, magyar vagy német nyelvű tanulmányával, régebbi költeményével. Hatvanadik születésnapján a költőt számos cseh lap is elismeréssel méltatta, A csehszlovák—magyar kulturális közeledésen évtizedeken át munkálkodott. Példaként megemlíthetjük azt a beszédét, melyet 1938 nyarán, a proletár Internacionalizmus Jegyében tartott a párizsi nemzetközi írókongresszuson. Forbáth a szocializmus felé tájékozódó avantgárd modernizmus sajátságos költője. A forrongó modernizmusban különböző eszmeiség vegyült össze: szertelen lázadás, vagabundus szellem, fiatalos titánkodás, szocialista hit, s mindezt Forbáth költészetében egységbe fogta egy tudatos forradalmi törekvés, az a meggyőződés, hogy a művészi forradalom egyúttal társadalmi forradalmat jelent. Ez a modernista szemlélet költészetében a 30-as évek második felében az antlfaslzmus jegyében Igazi, egyöntetű szocialista költészetté tisztult let Forbáth életműve nem érte el a kiteljesedést: érdekes és értékes kísérlet maradt. Szabad verseinek, szürrealista strófáinak egy részén már túlhaladt az Idő kereke, de szép számmal vannak olyan költeményei is, melyekkel kitörölhetetlenül beírta nevét a szocialista Ura történetébe. CSANDA SÁNDOR
