A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-11-17 / 46. szám
Kral Ernő. a lévaiak fiatal művész« (Belányl 1 felvétele) Nemrégen Kiirtvélycsen megrendezett Békéit nnefség temperamentumos fiatal énekszói!«tála: Szabó Magda (tOr-felv.) Csemadok >/i ír adó Áléval Csemadok-szervezet két óv utón ebben az évben Ismét munkához látott. A csoport megújhodása elsősorban a magyar középiskola tanltókarának küszOnhetö. Még a nyáron megkezdték Sípos—Tarlcs: „Dalol a nyár“ című zenés vígjátékénak betanulását, s a lévai bemutatót mégis csak november 9-ére tervezték. A magyarázat: a csoport Mohiban, Nagyölveden, Deménden és Ipolyvlsken már fellépett a darabbal, s tegyük hozzá mindjárt, mindenütt nagy sikerrel. Kisebb bosszúság csak Deménden érte őket, ahol is a „zenés vígjátékot“ zene nélkül voltak kénytelenek előadni. A déméndl Iskola Igazgatója ugyanis nem volt hajlandó kikölcsönözni nekik az Iskola tulajdonát képező zongorát. A darabot Raschman Lászlóné tanította be s a főszerepet Sarlós Ildikó, Füri Ferenc, Z6- rád Aladár és Kiss Mária Játszották. Jó volt azonban Kabáth Gabriella, VIgh Béla, Mészáros Károlyné és Gergely József alakítása Is. Külön dicséretet érdemel Král Ernő, akt az előadás során hegedűn játszott, s nyújtott szép teljesítményt. A tehetséges csoport a tél folyamán még egy dráma és egy vígjáték betanulását tervezi. Belányl János, Nyitra Ipolykeszln van kultürház, amely nem Is kultúrház, hanem egyenesen kultúrpalota, s még sincs a kultúrának otthona. Az évekkel ezelőtt íeléDült épület ugyanis még mindig nem használható. A termek padlózatlanok, fűthetetlenek és huzatosak. Az aktív kultúrmunka számára lehetetlen megnyerni bárkit Is, mert senki sem hajlandó az egészségét feláldozni. Az Iskola ugyan egy Ideig szolgálhatott Ilyen célokra, de mióta a kultúrház áll, a mozielőadások Is ott folynak, s ott akarják rendezni a színdarabokat Is. Az eredmény: a mozielőadások látogatóinak a száma lényegesen megcsappant, a műkedvelőcsoport pedig szétesett. Az elmúlt nyáron ugyan az lpolykeszlek bemutattak egy esztrédmüsort, de az nyáron volt. Azóta az Idő hidegre fordult, s a téli estéken legfeljebb szlovák nyelvtanfolyam szervezése lehetséges az Iskola helyiségeiben. Hiába cikkezik hát Varga János elvtárs a „Csemadok helyi szerveztelek felaadtalról az őszi és téli Időszakban“ (Hét 41.), mert Ipolykeszln nem tanács kéne, hanem jóakarat és megértés az Illetékesek részéről, hogy végre már befejezzék a félig kész kultúrházat. Wetsler Gyula, Ipolykessi A kassal Csemadok-csoport épülete eme letes. A szervezet termel a második emeleten vannak, ami még nem lenne baj, a baj ott kezdődik, hogy az alsó termekben vendéglő van, vagy ha úgy tetszik egyszerűen csak kocsma. A megszokott kép az, hogy fent folynak a próbák, lent meg törik a pohár, csapkodják a kártyát, kiabálnak, nótáznak s néha verekednek. Hosszas klllncselés után a közelmúltban végre betiltották a vendéglőben a szeszes Italok fogyasztását, s most már csak bort, sört, kávét és teát „mérnek“ benne. A helyzet tehát nem változott. A vendéglő továbbra Is csak „kocsma“. A városi szervek ugyan még megígérték, hogy áthelyezik más épületbe, de az Ígéret Ígéret maradt. Nem kevés bosszúság ér bennünket, ha propagálni akarunk valamit. A ml kis plakátjainkat vaskövetkezetességgel mindig leragasztják más terjedelmesebb plakátokkal. S hogy az „Állami áruház“, a „János vitéz“, a „Boci-boci tarka“, a „Lakásszentelő, a „Százházas lakodalom", a „Mágnás Miska“ s a „Cigány“ mégis nagy közönséget vonzott — csak más körülményeknek köszönhető. S nem hallgathatjuk el azt sem, hogy kivették a kezünkből a másik propagálóeszközünket, a városi hangszórót. Magyar nyelvű adásait beszüntették s ha Írásban kapjuk az ígéretet, hogy újból bevezetik — akkor sem történik semmi. KI lesz ugyan ezeknek a bajoknak orvosa? Kerekes Imre, Kassa levelezőink írják Hív a mezőgazdasági Habán Éva dubniki levelezőnk arról számol be, hogy aj érettségi után a mezőgazdaságot választotta hivatásul. A nyáron mezőgazdasági brigádon vett részt, s utána mezőgazdasági főiskolára Jelentkezett. A mezőgazdasági munkákról nem volt a legjobb véleménnyel, de azóta a mezőgazdaságot a legszebb hivatások egyikének tartja s ajánlja fiatal olvasóinknak, hogy nézzenek körül ók Is a mezőgazdaságban, mielőtt pályát választanának. Habán Éva, Dubaik Hazánkban minden talpalatnnyl parlagon heverő földet meg kell művelnünk. S van ugyan egy törvényünk, amely a föld védelméről szól, de az épülő gyárak s lakótelepek sokszor lecsípnek termő területeinkből. Az érsekújvári volt Flenger Iskola közelében lévő üres telket Is megművelték tavasszal. Ásóval, kapával felszerelt diáksereg Jelent meg a helyen, s nemsokára üde zöldségpalánták borították a telket. Az iskola úgy számított, hogy a kertészet a nyári táborozás költségeihez fog hozzájárulni, s a konyha szükségleteit Is kielégíti. Az eredmény: szeptember elején, mikor a kiskertnek már ontania kellett volna a zöldséget, csak méteres gazt láttam rajta. Annak a rendje-módja szerint azonban Ismét megjelent egy diákcsapat ásókkal, kapákkal s nekiláttak a lekaszált terület megművelésének. Az történt ugyanis, hogy nyáron a kis kertet elfelejtették kigyomlálni. A gaz meg elölte a veteményeket. A politechnikai nevelés kétségkívül hasznos Iskoláinkban, de nem öncélú. Ha vetünk, számoljunk azzal, hogy aratnunk is kell. A mezőgazdasági Iskolák számára a méteres gaz nem a legjobb reklám. Utóul kép: Vegyen Bn 1* könyvsorsjegyet! Prandl Sándor felvétele Gábrll József, Érsekújvár
