A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-10-13 / 41. szám
I A diószegi cukorgyárban megkezdődött a cukorrépa feldolgozása. Képünkön: Miflka Obertáiová a gyár egyik dolgozója. Mai »zárnunk tartalmából: Tanítók és gyermekek Orfime . . 4 Flagelados — a megkorbácsoltak .... . . 5 Viták ét vitaerkölcs . . 9 A vén lány (elbeszélés) . . 12—13 Tündöklő bolgár nyár . . . 18—19 Erőteljes felkészülés . . . t 24 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozik KaltáregyasBlefének hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Szarkesztéblzettság: Egri Viktor, Gály Iván, . Gyttrcslk jézsef, Lőrinc* Gyatá, Máes jőzsaf, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezső. Szerkesztőség: Bratislava, jesenskébo S. Pestaliók C-3W, telefon S33-0á Terjeszti a Fosta Hirlapazolgálata, előli»« táseket eltagad minden pestablvata! és leválkásbesitó. KllUtdra szólő elSflsetéaeket elintéz: FoS- tavai nevinpvy áfád, vyvez Uska. Und«*ská aL lé, Praha. Nyomja a PRAVDA ayomdavéllalat, Bratislava, Stárova á. Előfizetési dl) negyed évre 18,30 Kis, tél évre 3g.— Kis, egész őzre 73.— Kóa. Kéziratokat nem őrzink meg ás aim kBldflak viasza. K-21'31697 ArCEMAnnif Wyl sxwvezeteintk feladatairól IjtnAUUK az ÖSI| éf télj időszakban Előttünk áll ismét ez őszi és téli időszak, melynek a fain kulturális “élete szempontjából mindig nagy jelentősége volt. Valamikor azt tartották, hogy télen megpihen a föld, és megpihen a jól végzett munka után a földműves is. Persze, a pihenés relativ. Hisz sem a föld, sem a földműves nem marad tétlenül. A föld magában hordja a jövő termésének csíráit, az apró buzaszemeket, melyek tavasszal zöld szőnyeggel borítják be a szövetkezet határát. Télen magába szívja a hő levét, az éltető nedvet, mely a Jövő bő termésének előfeltétele. A földműves sem pihen, készül a még szebb, bőségesebb nyárra. Munkája ma már nem a gépek javítása és a tavaszi vetőmag előkészítése, inkább szakmai képzettségének emelése. Erre használja ki a késő őszi és téli időszakot, no meg a művelődésre, kulturális rendezvények szervezésére és látogatására. Nem is lehet ez másképp, hisz az új típusú, a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban dolgozó földművest ma már a tudás ntáni vágy és a kultúrszomj jellemzi, az a felismerés, hogy csakis nagyobb szaktudással és kulturáltabban tud többet és jobbat termelni. Ezt a kultúrszomjat van hivatva kielégíteni a Csemadok, mely előtt nagy feladatok állnak a népművelési és a népművészeti munka területén. Ebben az időszakban már megindult a Csemadok helyi szervezeteiben a tervezgetés, mérlegelik a lehetőségeket a kulturális munka területén. Itt színjátszó együttes, ott tánccsoport alakul vagy kezdi meg újra munkáját. Megindul a darabválasztás körüli vita, hogy milyen színdarabbal lépjen közönség elé a Csemadok színjátszó együttese. Bizonyos, hogy minden helyi szervezetünk vezetősége alapos megfontolás tárgyává teszi a Csemadok helyi szervezeteinek a népnevelő munkába való bekapcsolóiását előadásokon, irodalmi és szerzői esteken keresztül. Sok helyen szlovák nyelvtanfolyamokat és honismereti köröket szerveznek. Készül tehát helyi szervezeteink őszi és téli munkaterve, melynek becsületes teljesítésével kívánnak hozzájárulni a magyar dolgozók szakmai és politikai tudásának emeléséhez és a kulturális élet fellendítéséhez. „Ki mint vet, úgy arat“ — tartja a régi magyar közmondás, és ez vonatkozik a Csemadokra is. A téli időszak falvainkon a szocialista kultúra és a népművelés vetési ideje, melynek során elhintjük a dolgozók gondolkozásában a szocialista kultúra magvait. A magyarlakta falvakon a kulturális élet területén a Csemadok tölti be a Szocialista kultúra szántó-vetőjének szerepét. Az ő hivatása, hogy minden akadályt leküzdve szervezője legyen a szocialista kultúra fejlesztésének és a magyar dolgozók művelésének, melynek nyomán fokozatosan alakul ki az új hazáját szerető, szocialista ember. Az áj, hazáját szerető, szocialista ember. Az az a mennyiségi és minőségi változás, mely e téren végbemegy, az a mi aratásunk, melynek bősége attól függ, hogy az őszi és téli időszakban milyen színvonalas, milyen tartalmas kultúrmunkát fogunk végezni falvainkon. Helyi szervezeteinkre tehát nagy feladatok várnak, melyek megkövetelik minden egyes vezetőségi tagtól, hogy tudása legjavát rendelje alá a szocialista kultúra terjesztése magasztos feladatainak. Az első és legfpntosabb feladat, hogy az őszi és téli időszak tervei az egész Csemadok vezetőség sőt a helyi szervezet akaratát tükrözzék vissza, és annak végrehajtásában vegyen részt minden egyes Csemadok-tag. Arra kell törekednünk, hogy a jövőben ne Ismétlődjenek meg az elmúlt évek helytelen módszerei helyi szervezeteinknél, amelyek főként abban nyilvánultak meg, hogy igen sok helyi szervezet munkája sokszor csak egy emberen múlott, aki úgyszólván mindent csinált. Kezdjünk el végre mindenütt új munkamódszerekkel dolgozni. Minden Csemadok-tag tegyen valamit, mindenki áldozzon valamit tudásából, és szabadidejéből a szocialista kultúra oltárára. A vezetőség és tagság egy része vegyen részt a színjátszás, a másik a tánc, a harmadik az előadások, a negyedik a irodalmi és szerzői estek szervezésében. Ennyi az egész, amit helyi szervezeteink vezetőségétől és tagságától kérünk. Nem sokat kérünk, de azt a keveset, amit vállalnak végezzék szívvel és lelkesedéssel. Olyan szeretettel és tiszta szívvel, és önzetlenül, ahogy azt népünk elvárja a szocialista kultúra terjesztőitől. A szocialista kultúra terjesztésének soksok névtelen hőse van már ma is falvainkon, akik büszkén mondhatják el magukról, hogy bevitték a faluba a kultúra világító fáklyáját. Nekünk ma arra van szükségünk, hogy ezeknek a hősöknek, az önzetlen tettek embereinek sora állandóan sokasodjék. Arról van tehát szó, hogy a Csemadok Központi Bizottsága az elkövetkező téli Időszakban nagyobb aktivitást vár a Csemadok helyi szervezeteitől, mint eddig. Szükséges, hogy a Csemadok helyi szervezetei felnőjenek a szocializmus építésének nagy feladataihoz. Hisz olyan a korban élünk, amikor az előttünk ’álló feladatok teljesítése komoly szakmai képzettséget, kulturálisan fejlett és széles politikai látókörrel rendelkező embert kíván. E célnak kell tehát a Csemadok egész ténykedését is alárendelni. A Csemadok helyi szervezeteinek a Központi Bizottság munkatervéből kiindulva a népi akadémiák, a szövetkezeti munkaiskolák és nem utolsó sorban a tudományos és politikai előadói tevékenység aktív szervezőivé kell válniok. Nagy feladatok állnak előttünk a népművészeti mozgalom területén is. Különösen színjátszó együteseink munkáját szükséges megjavítanunk, főleg a darabválasztás területén. Színjátszó együtteseinknek az eddigieknél jobban fel kell használniuk a rendelkezésünkre álló színdarabok széles skáláját, a színfátszó mozgalom tartalmának gazdagabbá tételére. El kell kerülni a múlt hibáit, amikor egy-egy járás színjátszó csoportjai egy-két darabra összpontosították érdeklődésüket, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy minden ló színdarab más és más társadalmi problémára ad feleletet. A táncmozgalom további fejlesztésén kívül az előttünk álló időszakot főleg az énekkari mozgalom fejlesztésére kell kihasználnunk. A központi irányelvben kitűzött feladat, hogy járásonként egy-egy jó felnőtt énekkart alakítsunk — azt hiszem, nem nagy követelmény. Ettől sokkal nagyobb lehetőségek állnak előttünk mindenütt, ahol a helyi szervezetek vezetőségében megvan a jó szervező képesség. Van tehát elég tennivaló. Hogy a szocialista kultúra ekéje, mely sokszor még ugaron szánt, még mélyebben hatoljon az emberi gondolkodásba, mert annak mélységétől függ majd, hogy az általunk elvetett mag, a szocialista eszmék milyen mély gyökeret vernek az emberek tudatában és milyen gyorsan szökkennek kalászba. Tőlünk, a szocialista kultúra bátor harcosaitól és terjesztőitől függ tehát minden. Tőlünk, Csemadok-tagoktól függ, akik erre hivatva vagyunk, akik ezt a munkát a néppel a népért szívvel és lélekkel tudjuk végezni. VARGA JÁNOS