A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-14 / 28. szám
Lesz-e atomcsend? A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai szerves kémiai és biokémiát kutatóintézetében egy kutatócsoport Fr. Sorm akadémikus vezetésével a növények alkotóanyagatnak vizsgálatával foglalkozik. Különös figyelmet fordítottak az elmúlt években a növényekből nyerhető gyógyhatású anyagok felkutatására és kiválasztására. Dr. MiloS Sucht) a Nílus deltájánál előforduló egyiptomi növényfajtákból készít kivonatokat. (CTK felvétele) Mai számunk tartalmából: Of élet a piramisok tévében 5 Helyet keresnek az életben . 6—7 Az álmodozó ............................12—13 Lesz több sertéhús? .... 18 Ausztráliai gondok .... 19 Az izmok költészete 24 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Knltúregy szüleiének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Sznrkesxtfiblzottség: Egri Viktor, Gál? Iván, G farcsík [öcsét, Lőrinc* Gyula, Mécs [öcsét, Oswald Árpád, dr. Szabd Rézsű. Szerkesztőség: Bratislava, [esensköho 9. Postafiúk G-398, telefon 533-04 Törleszti a Posta Hfrlapscolgálata, előtize-Mseket elfogad minden postahivatal és levétkéxbesltő. Klllütn műid előfizetéseket elintéz: Foltozni novlnovy Áfád, vfzos tlsku, Jlndflí-tli »1. 14, Praha. Nyomj.* a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stftrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, tél évre Jl— Kés, egész évre 70.— Kis. Kéziratokat nem őreink meg Az nem küldi uk vissza. K-21*31501 Az atomháború a világtörténelem legborzalmasabb katasztröfáját jelentené. Néhány érán belül százmilliók pusztulnának el, nemzeteket söpörne el a föld színéről, és még a legélénkebb képzeletű regényírók sem tudják felmérni következményeit. Ezt jól tudják nemcsak a tudósok, hanem azok a politikusok is, akik tovább halmozzák e tömegpusztító eszközöket, noha már ma is olyan készletek léteznek, amelyek az egész emberiség többszörös elpusztftásáboz is elegendők. Az egyszerű emberekben önkéntelenül is felvetődik a kérdés: Létezik olyan erő, amely útját állhatja e versengésnek? Meg lehet akadályozni egy atomháborű kirobbantását? A nyugati politikusok többsége azt állítja, hogy az atomfegyverek olyan borzalmasak, hogy azt egyik félnek sem lesz bátorsága bevetni, mivel ez saját pusztulását is jelentené. Ez az okoskodás azonban semmit sem old meg, és alapjaiban hamis. Az emberiség sorsát nem lehet a „félelem egyensúlyára“ bízni, hanem nemzetközi szerződésekkel kell magakadályozni felhasználásukat. Az idő sürget mivel titokban, vagy nyíltan egyre több ország szeretne atomfegyverekhez jutni. Elterjedésük pedig egyre kilátástalanabbá tenné betiltásukat. A helyzet jellemzésére érdemes megemlíteni, hogy a nukleáris fegyverekre vágyó országok névsorában Nyugat-Nőmetország mellett olyan név is feltűnik, mint a hagyományos semlegességi politikát folytató Svájc. Mindeddig egyetlen reális és gyökeres megoldást biztosító javaslat a Szovjetunió teljes és Általános leszerelési terve, amely véglegesen megszüntetné az atomháború és minden háború veszélyét. Valamennyi felhalmozott atomfegyver megsemmisítését és gyártásuk nemzetközileg ellenőrzött betiltását javasolja. A szovjet javaslat az egész békeszerető emberiség vágyát fejezi ki és senkinek nem biztosit előnyöket, a nyugati hatalmak mégis elutasítják, nem hajlandók tárgyalni lényegéről. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében valamennyi ország helyeselte az általános leszerelést. A különféle fórumokon évek óta folyó tárgyalásokon azonban az Egyesült Államok és szövetségesei lehetetlenné teszik a legjelentáktelenebb megegyezést is. A Szovjetunió azért azt indítványozta, hogy addig is, míg nem javul a nemzetközi légkör, és nem sikerül bizalmat teremteni, kíséreljék meg a nagyhatalmak olyan részletkérdések megoldását, amelyek javítanák a légkört és megkönnyítenék a nagyobb prbolémák megoldását. Így születtek meg: a nukleáris fegyverkísréletek betiltására; az atomfegyvermentes övezetnek létesítésére; a nukleáris fegyverek terjedésének meggátlására; egy váratlan háború kirobbanásának megakadályozására stb. tett javaslatok. A több éves tárgyalásnak egyetlen sze’ rény eredménye a genfi 16 hatalmi leszerelési értekezleten nemrég aláirt egyezmény a Kreml és a Fehér Ház távfróöszszeköttetésefrői, amely megakadályozhatja egy nukleáris háború véletlenszerű kirobbanását. Ezen kívül viták folynak különféle területek atomfegyvermentes övezetté változtatásáról (Skandinávia, Földközi-tenger térsége, Latin-Amerika, Afrika Balkán, Közép-Európa) egyezmény mindeddig azonban nem született Az említett részletmegoldások közül talán a legjelentősebb a nukleáris fegyverkísérletek betiltására tett javaslat, mivel ez megakadályozná az újabb fegyveriajták feljesztését, a légkör szennyeződését stb. Mi hát a helyzet? Lesz-e atomcsend? A Szovjetunió kijelentette, hogy bármikor hajlandó aláírni mindenfajta nukleáris kísérletet betiltó egyezményt. Az Egyesült Államok a tudósok megállapításaival ellentétben azt állítja, hogy a földalatti robbantások tilalmát ki lehet játszani, ha nem rendszeresítenek helyszíni ellenőrzést. A Szovjetunió szomszédságában elhelyezett műszerek vagy a szovjet területen felszerelhető automatikus jelzőberendezések megbízható ellenőrzést jelentenének, az USA mégis ragaszkodik a helyszíni ellenőrzéshez. A szovjet kormány újabb engedményt tett, amikor beleegyezett évi háromszori helyszíni vizsgálatba. Washington azonban azt kevesli. Ezek után joggal merült fel az a kétely, vajon nem kémkedésre akarják-e felhasználni a helyszíni ellenőrzést, amikor az amúgy is teljesen felesleges. E kérdésben jutottak holtpontra a tárgyalások. Hruscsov elvtárs berlini látogatásakor újabb kiutat mutatott. Azt ajánlotta, hogy ideiglenesen, amíg sikerül közös nevezőre jutni, Írjanak alá egy egyezményt a légkörben, vízben és a világűrben végzett kísérletek betiltásáról és ezt egészítsék ki a Varsói Szerződés és a NATO-tagállamok között kötendő megnemtámadási egyezménnyel. Egy ilyen szerződés feltétlenül megjavítaná a nemzetközi légkört és megkönnyítené a bonyolultabb kérdések megoldását is. A nyugati sajtó többsége biztató javaslatnak minősítette, csak egy kicsit a megnemtámadási szerződéstől viszolyog. Pedig a földalatti robbantásokra nem vonatkozó tilalom csak a megnemtámadási szerződéssel jelentene valamit. A nyugati vezetők folyton arról szónokolnak, hogy nem akarnak megtámadni senkit, hogy a NATO védelmi szövetség. Miért ellenzik hát ennek szerződésbe foglalását? Igaz, hogy azt is figyelembe kell venni, hogy a NATO tagja Franciaország is, és De Gaulle hallani sem akar a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról, sem a megnemtámadási szerződésről, hiszen most munkálkodik önálló „atomütőereje“ megteremtésén. A megegyezések másik ellensége a revansista Nyugat-Németország, amelynek veze tői minden áron atomfegyverhez akarnak jutni! Ha az USA elzárkózik, De GaulletúL Soha nem voltunk az „atomcsöndhőz“ ilyen elérhető közleségben, mint ezekben a napokban, amikor Moszkvában összeülnek a három nagyhatalom képviselői (Szovjetunió, USA, Anglia), hogy konkrét egyezménybe rögzítsék az atomrobbantási tilalmat. Bíznak benne, hogy a haladás sötét erőinek nem sikerül újra elvetélni ez emberiség által annyira várt egyezményt is. SZOCS BÉLA
