A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-08 / 36. szám
A ittlekiek ■ „Fonó“ cfmfi táncképpel szerepeltek A besztercebányai vendégegyUttes A tülekl vár falai között ős alatt évszázadokon át küzdött a környék népe a szabadságért. De a XIX.—XX. században már csak alatta: a gyárban, a kapitalisták önzése, a kizsákmányolás ellen. A fttleki munkásság az 1936-os nagy vörösköl sztrájkban olyan hősiesen vett részt, hogy a város kivívta a nagy kitüntetést Jelentő Vörös Fülek nevet. De ha helytálltak Fülek és környéke dolgozói az önkény idején, helytállnak ma is, a Kovosmaltban, a Békeüzemben s a szocialista építés minden szakaszán. Ennek a harcos múltnak és Jelennek elismeréséül választották Füleket a középszlovákiai magyar népművészeti együttesek kerületi fesztiváljainak színhelyéül. Az első fesztivál ez év augusztus 18-án várakozáson felül sikerült. A Csemadok losonci, rimaszombati Járási és füleki helyi szervezetének vezetősége szervezésben, rendezésben és műsorösszeállltásban egyaránt Jelesre vizsgázott. A kerületi fesztivál lényegében mér 17-én, szombaton este megkezdődött. A lenyugvó nap utolsó sugarainál az ősrégi várromok omladozó falai alatt a rendező bizottság meggyújtotta a tábortüzet. A vár fokáról tárogató sírta az éjszakába a kuruc szabadságharcosok panaszait: „Krasznahonka büszke vára“... „Csínom Palkó, csínom Jankó“... „Te vagy a legény“ Tyukodi pajtás“... Utána a tábortűz és görögtűz fényénél a füleki énekkar Csaba Miklós vezényletével mozgalmi és népdalokat énekelt. A Jól sikerült szombat esti műsort közel 2000-en nézték végig. 18-án, vasárnap már a kora reggeli órákban lázas készülődés folyt a gyönyörű füleki parkban és a városban. Délelőtt 10,30- kor az ünnepi díszbe öltözött városban, a parkban megkezdődött a fesztivál műsorának első része. A gazdag műsort a várgedel kilencéves általános Iskola tánccsoportja nyitotta meg a „Kalocsai lakodalmas“ c. humoros táncjátékkal. Utána a nagybalogl iskola tánccsoportja, a ragyolcl Iskolások énekkara s a tornaijai iskola tánccsoportja következett. Ropták a táncot, szállt az ének az úttörők ajkáról, és lassan megteltek az ülőhelyek a kerületi fesztiválra egybesereglett több ezer környékbeli dolgozóval. A délutánt műsor az ünnepi beszédekkel kezdődött. A füleki helyi nemzeti bizottság elnöke és a losonci Járási pártbizottság küldöttel foglalták össze a Járás elért eredményeit, főleg az aratási és cséplésl munkálatok terén, s jó szórakozást kívántak a megjelenteknek. Ezután újból népművészeti együttesek következtek, a losonci és rimaszombati Járások legjobb csoportjai, szólistái és szavaló!, valamint a meghívott vendégegyüttesek, A műsor alsó résiében gyermekek léptek fel a besztercebányai szlovák együttes, és a Csemadok lzsaí helyi szervezetének népművészeti csoportja. A műsoron látszott, hogy hozzáértő emberek állították össze. Jelentősége nagy volt, mert ez volt a Csemadok fennállása óta az első kerületi magyar fesztivál. A közép-szlovákiai kerület nemzeti bizottsága Jelentős anyagi és szakmai támogatásban részesítette a fesztivált. Kár, hogy a többi kerületekben ilyesmit még nem kezdeményeztek. A fellépő népművészeti együtteseik, szavalók és szólisták közül külön nem akarok foglalkozni senkivel. Láttunk kezdőket s közepes, és egész magas színvonalú népművészeti együtteseket is. A rimaszombati, füleki, tornaijai és Izsal együttesek méltók maradtak immár országosan Jó hírnevükhöz. A kerületi fesztivál műsorából egyedül a Jó népi muzsika hiányzott. De ez országszerte általános Jelenség. Magyar népművészeti együtteseinknél, táncegyütteseinknél a táncnak nem egyenrangú partnere a zene. Pedig a tánc és a zene összetartozó egész. S mindezek ellenére, sajnos, legtöbb esetben azt láttuk, hogy az ügyes táncegyüttesek tagjai képtelenek voltak tudásuk legjavát nyújtani, mert a zenekar sokszor csak „a magáét fújta“. Legtöbb esetben a zenekarok előzőleg a próbákon sem vettek részt, mivel a helyi szervezeteknek a zenekarok díjazására nem volt „kerete“. Márpedig egy-egy műsorszám „látható“ és „hallható“ része csak együttesen alkothat egy művészi egészet. Nagyon időszerű lenne hát végre hozzálátni a volt „Felsőcsallóközi“ együttes mintájára, minden járásban legalább egy olyan népművészeti együttes megszervezéséhez, mely a táncban, zenében és énekben egyaránt példával és szakmai segítséggel szolgálhatna többi gyengébb népművészeti csoportjainknak. Ez természetesen nem csupán Csemadok-ügy. Ezt csakis az EFSZ- ek, a Járási, kerületi és központi hivatalok illetékes kulturális szervei tudhatják megoldani, ha a kultúrára szánt pénzügyi alapot helyesen osztják el. BODNAR BÉLA BarEák Stanislav felvételei Búcsúznak az óvodások A naptár nem telex piros betűs ünnepet, mágls ünnepélyes hangulat uralkodik Klrályflakarcsén. Ax évoda falé ünnepi dinbe 81- tOzfltt virágcsokrot óvodások sietnek. Vajon mire as a sietség, miért a késxülfidés? Vajon kit kBsxSntenek esek a virágok? Ax óvódéban bácsűfinnepély van. Ma béosúxlk as óvódétól ex a csoport, amelyre pér bét máivá már komoly Iskolai munka vér majd. Ax udvar tele van kiváncsi sxemű gyerekokkal, anyókákkal. Elcsendesül a zsibongó gyereksereg, megkexdédlk ax ünnepély. Mindenki ax évonéni, Potécxky Matlld axavait figyeli. Valahogy a gyerekek Is nagyon csendesek. Blxtosan nekik Is tá| a búcsúzán. Utána megkezdődik a műsor. Valóságos kis mfivétxak exak a gye rakok. Átkokról falhangslk as Ismert bécsddal: „Ml bácsixank és elmegyünk“. Elindul a kis bácsűsé sereg, utoljára végigjárták ax osxtilytermeket, a magasokon és kedves jitékok birodalmát. Fehér Pltynka as Övodások nevében elmondja a búcsúszót, s fgératat less, hogy mindig jól fognak tanulni. A műsornak lassan vége, de ai Igáit hangulat még csak most kezdódlk. A gyerekek jóízűen látnak neki a finom „lakodalmi“ ebédnek. Utána égy ropjúk a táncot, akár a telnűttak. Nagyon jól sikerűit a délután Kívánom ax óvénénlnek, bogy még nagyou sokéig Ilyen sieretattal és türelemmel végessé munkáját a legkisebbek kBsBII, a gyerekeknek pedig jé tanulást. Ssabé Mária, Klrélyflakercsa
