A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-08 / 36. szám
A brit uralom előtt az Indiai fain ixlnte óskAxőaaégi dletet dlt. De mindenkinek volt munkája s élelme elég. Chittaprosad — furcsa néo. Ügy ejtik, hogy Csittaproszad. A mai India Jelentős, talán legjelentősebb festőjét és grafikusát hívják így. Híre s munkál hozzánk csak nemrég Jutottak el, de a májusi prágai kiállításának sikere nálunk is országos visszhangot Jósol nekt. Bratislavában augusztus 15-én nyitották meg a munkáiból rendezett kiállítást, s szeptember 8-tg lesz módunkban a nagy művész életművével megismerkedni. Korokat átfogó és dokumentáló koncepcióinál fogva talán a mt Szabó Gyulánkhoz lehetne hasonlítant. Rajzaiból, fametszeteiből, de különösen linóleummetszeteiből össze lehet állítani India múltját, Jelenét sőt jövőjét Is. A formailag is erősen népi indítású, sajátosan Indiát tónusú és ritmusú képek sokszor a népi festészetre és játékszerekre emlékeztetnek. Témája leginkább az tndlal paraszt munka közben, örömével és bánatával, de a munkástüntetéseket ábrázoló llnóleumjat sem ritkák. Chtttaprosádot mély történelemtudata, s azok az események, amelyeknek szemtanúja Is volt — harcos művésszé determinálták. Végig élte és szenvedte pl. az indiai történelem talán legnagyobb tragédiáját, az 1943-44-es éhínséget, amikoris kb. 3 millió ember pusztult el. Ez a témája egyik legjelentősebb s legmonumentálisabb ciklusának is, a „Bengállal éhtnség"nek. Egy későbbt ctklusa a gyarmati India gyermekeinek megrázó sorsával foglalkozik. S most dolgozik a terjedelemre, de talán Jelentőségre nézve Is legnagyobb ciklusán, az indiai történelem dokumentációs feldolgozásán a legrégibb Időktől egészen napjainkig. Közölt képeink ebből a ciklusból valók. — tör — Indiai gyerekek a nagy éhínség Ideién. Ax 1837-ex nemxeti felkelés az angol nralom ellen. 1929-ben vélasztotlik Nehrn-t a Kongresszus elnökévé. Az új India. Chittaprosad ^«ráfikuf kiállítása 17
