A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-27 / 4. szám
Dalai is egyro népszerűbbek . Ez e Bardot-kép a párizsi leveleautomatákbsn is kapható Hálónk sokáig axt bitták ráta, hogy amolyan mondva csinált filmcsillag, akit < reklám, a szokásos mozi- te hírverés nagyított mag, árdemte- has lenül. Amikor axotán a „Babette háburfiba megy“ cfmü film moszkvai sikerének híre eljutott hozzánk — a filmet egyébként rövl desen »álunk isB kiderült, hogy való: ' mű. Főt, ség éléi, de ger“-ek kimé vésxnű. Fát, menekül a népi *'• *|Ml ..publicity-: maid A -xé minden pénzt 1 ti akar « mutatják nagy műipaxcrfimana A vállalko játékában, amikor egy olyan lányt ' akit, aki megüti testvérének ét. Henri CIonzot rendeza filmet, felismerve t kivé Bardot színészi képes minden árnyalatát. Legújabb most betejexett műnké ja agy nagysikerű regény filmváltozata, Roger Vadim mal. Christian de Rochefort könyvének ezt a cimet lehetne adni: „A lábadozó“. Hősnője Geneviéve, a kedves jól nevelt párizsi lány, eljegyzett vőlegénnyel . . Valamilyen örökség vár rá vidéken, odautazik, hogy átvegye. A szállodai szobáját elvéti és saját szobája helyett egy másikba nyit be. Ott agy ember éppen öngyilkosságot kísérel a filmből, s üti a nagydobot. Még a művész egyéni boldogsága, nyugalma árán is. .. Ne feledjük, hogy BrigHto Bardot filmjei ... — oer eppeo ongyiiKossagot Kisere Így jelzi a hivatalos kimutatás — meg, amit Geneviéve megakadd többet jövedelmeznek évenként a jyoz. Orvost hiv . . . A férfit megf rondáknak, mint a Renault- menük as életnek. Geneviéve, gyár... okit addig amolyan polgári társa„Ax igazság““ cimfi filmje mii- dalinl fivegkalitkában neveltek, vészeiének eddigi legkimagaslóbb kötelességének érxl, hogy e Kérőlap csúcsa. 1960-ban Philippe Tieghem professzor, a Conservatoire, azaz a párizsi színház- és filmművészeti főiskola tanára „Korunk nagy művészei“ című egyetemi kiadványában meg sem említi Brigitte Bardot nevét. 1962- ben már több Bardot életrajz látott napvilágot. Ez nem kis mértékben „Az igazságának köszönhető. Döbbenetes drámai erő van nard nevű ember mellett maradjon. Több mint izerelem, arait iránta érez. Nincs az a társadalmi korlát, amely el tudná ettől az életet megőnt, semmivel sem törődő férfitől szakitanI. Elhagyja vőlegényét, nem törődik múlttal, jövendővel, rabja lesz érzelmének. Nem szenvedély ez a szerelem, ez a vak ragaszkodás, honéin szinte önkivölet! állapot, Egy maga kreálta Jelmezben, amelyet azúta sokan utánoztak amivel a férfi visszaél. Es amikor Genevieve anyának érzi magát, már van araje otthagyni a közömbös, dologtalan, nemtörődöm-embert, mert a jövő legyőzi • jelent. . . Emlékezetes, bogy a plasztikbombás Párizsban az OAS a múlt év elején milyen terrorsorozattal akarta kicsikarni az uralomrajutását. Az algériai véres események idején a terroristák meg akarták zsarolni Brigitta Bardot-t is. Levélben szólították fel; hogy keresetéhez méltó, de még ennek arányában Is hatalmas összeget adjon az OAS-nak, mert ellenkező esetben vele szemben sem lesznek kíméletesek, Brigitta Bardot nem ijedt meg, éles szavakkal ítélte el a tsrrorbandát, a levelet pedig átadta a rendőrségnek. A bátor kiállással mlliiők roktraszenvét szerezte meg a világhírű művésznő . . . Mindezeket átgondolva és ismerve Brigitte Bardot művészi mnnkássigát, boldogtalan szerelmeit, de hangsúlyozottan mindenekelőtt azt a szerepet, amelyet a filmművészet terén betölt, az ember filmélkodva hallja, hogy az OAS-on kívül kinek nem tetszik ' még ex a nagytehetségű filmez! nésznő? A Vatikánnak! Az „Ozservalora Romano“, a Vatikán hivatalos lapja a múlt nyáron cikket „szentelt“ Brigitte Bardotnak. A legsúlyosabb bírálatot gyakorolta róla, mondván, hogy az ilyen jelenség káros ét nincs rá szükség a művészeti életben. A „Babette háborúba megy“ című film hősnőjét elutasítja az egyházi A nyugati lapok regisztrálták ugyan az „Dsservature Romano“ cikkét, de még a polgári zajtó is rüviden. Vigyáznak, nehogy a Vatikán miatt elveszítsék — olvasóikét. . . Mert azok előtt Brigitte Bardot még mindig olyan népszerű, amilyen volt... KRISTÓF KAROLT . '