A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-06 / 1. szám

Q D JB D J0 gAl Sándor MADARAK A madarak csontjában könnyűség lakik tollúkat reggel fényesítik s közben énekelnek Aki hallja a reggeli madárdalt maga is kedvet kap hozzá A madarak szíve és a költők szíve azt hiszem egyforma forró ritmusok rímek ütemek között emelkedik a magasba s a szédülés nem ijeszti mert biztos szárnyakkal eveznek Egyre határozottabban érzem, hogy a pacsirta csattogása mindenki előtt érthető költemény Hallgassátok Vajon mit hoz az új esztendő? Kér­dezik önmaguktól és egymás­tól az emberek évszázadok szakadatlanul ismétlődő során, évről évre. Ma azonban más ize van ennek a spontánul kibuggyanó kérdésnek, mint évszázadokkal, évtizedekkel vagy évek­kel ezelőtt. A válasz, ha nem is telje­sen egyértelmű, de határozottabb, vilá­gosabb, ésszel jobban mérhető, szívvel jobban sejthető, kézzel foghatóbb, s az eredmény kiszámíthatóbb. A kor ugyanis, melyben élünk, s a társadalmi rend, amelyet építünk, ma­gával hozta az előre látást, a távolba nézést. A jelenben úgy élünk, hogy a jövőbe tekintünk, s ma munkájával a holnapot építjük, s az új esztendőt úgy kezdjük, hogy nemcsak a végét érzékel­jük, hanem a 63-as eredményekben már a 70-es év gyümölcseit is érlelődni lát­juk. Ezért kopik le lassan a „Vajon mit hoz?“ kérdésről a homály, a köd, a bi­zonytalanság fátyla. S ebben az új évben különösképpen igy van ez, hiszen egy irányjelző ese­mény közvetlen közelében startolunk: a párt XII. kongresszusától. Az új esz­tendőben ez szabja meg a haladás út­ját, a munka ütemét, az élet ritmusát, a nép lélegzetvételét, a szellem szár­nyalását, az ember örömét és gondját. Lesznek gondok az új évben is? Cso­da volna, ha nem lennének. A csodák kora pedig — tudjuk — lejárt. Mind­örökre. így hát az új évtől sem várha­tunk csodákat. A kongresszus nem ke­vesebb gondot jelent, hanem többet. A töblj feladat több gonddal jár, s csak a több gond: a nagyobb gondosság és gondoskodás, a nagyobb szorgalom és alaposság, a nagyobb áldozat és oda-Új esztendőben -adás hozhat nagyobb eredményeket. A ke­vesebb gondot a több gond hozza meg. Ez a kongreszus egyik tanulsága és az új év egyik perspektívája. Aki a kong­resszus után az új esztendő küszöbén gondtalanságról, könnyű életről álmodik, az elszakadt a valóságtól. Annak hadd idézzem az írót: „Nincs könnyű élet, és nem is szabad lenni.“ De álljon csak itt a kongresszusi be­számoló ide vágó következtetése is: Olyan korban élünk, amikor reális lehetőségét jelent számunkra a kom­munizmusba való átmenet előkészí­tése. Ez a körülmény, tekintet nél­kül jelenlegi átmeneti nehézségeink­re, minőségileg űj, bonyolultabb problémát vet fel és nagyobb kö­vetelményeket támaszt a dolgozók­kal szemben.“ Amíg ezeket az új, bonyolult problé­mákat fokozatosan meg nem oldjuk, ad­dig lesz min töprengenünk, tépelődníink, addig olykor-olykor lesznek szorongó, aggódó pillanataink is, addig nem egy­szer hagyja még el ajkunkat egy-e/gy keményebben megfogalmazott mondat bosszantó fogyatékosság, mulasztás, fe­lületesség láttán: addig nem szűnnek meg a hétköznapi gondok. Addig lesz ami dolgos óráink egyenletes ritmusát megzavarhatja, munkatempónkból kizök­kenthet, homlokunkat összeráncolja, felszólalásra késztet, talán türelmetlen­né is tesz, haragra gerjeszt, harcra tü­zel, szólásra bir — hogy végülis simul­janak a ráncok, derüljön az arc, csök­kenjen a gond. A kongresszusi beszámolóhoz folyamo­dom, s belőle idézek néhány mondat­kongresszus után foszlányt, hogy érzékeltessem: mi min­denre gondolok. „Az anyagi és kulturális színvonal to­vábbi emelése ... lehető legnagyobb összhang biztosítása az árukínálat, a közszolgáltatások és a kereslet kö­zött ... az áru- és az élelmiszerelosz­tás rugalmasabb működése... a nők megszabadítása a legterhesebb házi munkáktól... a lakásépítés bővítésének lehetőségei... a munkaidő csökkenté­se... az irányítási módszerek tökélete­sítése ... a szocialista demokrácia el­mélyítése ... a központi irányítás meg­szilárdítása ... A felelősségérzet növe­lése ... a csak „bölcselkedés“ a problé­mák határozott és következetes megol­dása helyett... a feladatok átruházása és a felelősség elhárítása ... admi­nisztratív igazgatási formák ... politikai öntudat és szakmai hazzáértés... a nemzetek és nemzetiségek közeledése és sokoldalú kibontakozása... a könyv, a folyóirat, a rádió és televízió nevelő ha­tása ... a nemzeti bizottságok szervező munkája ... demokrácia és önkényeske­dés ... szakszervezet és ifjúsági szövet­ség ... műveltség és szakképzettség ... az iskola és az élet kapcsolata... szo­cialista kulturális forradalom ... lakás­­kultúra és munkakörnyezete ... az értel­miség és a szocialista munkabrigádok ... emberi fogyatékosságok . .. személyi kul­tusz és önálló gondolkodás ... szocialis­ta módon élni — szocialista módon dol­gozni ... hazaszeretet és békevágy ... Az új esztendőben nézzünk merészen szembe ezekkel a hétköznapi gondokkall TOLVA] BERTALAN A madarak érthető nyelven beszélnek és írnak a szárny-evezők cikk-cakk vonalából kiolvashatod az életüket J. Vlach felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom