A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-06 / 1. szám

Krajéovléová Jozefina Csibovával, a brigád egyik tagfával beszélget A brattslavai Cérnagyár 01-es üzemének fonó részlegében egyhangúan zakatolnak a gépek. Száz és száz finom szál tat szerte­­széfjel. A csarnok hatalmas telefonközpont­hoz hasonlít. A gépeknél dolgozó lányok Jókedvűen, fürgén cserélgetik a karcsú or­sókat. Egymással csak nagy ritkán váltanak szót. Figyelműket a szerteágazó szálakra össszpontosftfák. A részleg egyik gépsoránál dolgozik Kraj­­éoviéová Jozefina héttagú kollektívája, amely a szocialista munkabrigád büszke elmért versenyez. Joüina pár nappal ezelőtt tért vissza Prágából, ahol a CSKP XII. kongresszusán vett részt, mint a Cérnagyár küldötte. Ezt, s a Közszükségleti Miniszté­rium legjobb dolgozója elmet, valamint a Munkaerdemrendet, tizenhét éves jó munká­val érdemelte ki. Bármily szorgos Is a munka, a brigád tagjai nem állják meg, hogy ne kíváncsis­kodjanak. Szemükkel a gépet figyelik, de olykor-olykor odakiáltanak brigádvezetöjük­­nek: — Hogy Is volt a kongresszuson, milyen feladatok hárulnak ránk a határozatból? Joíina szerényen mosolyog. A gépzügás mellett nehezen menne a beszélgetés. A szünetet jelző sziréna azonban alkalmat ad rá. — A kongresszus életem legnagyobb ese­ménye — mondja. — Büszke vagyok rá, hogy kommunista vagyok és részt vehet­tem a párt tanácskozásán. Minden felszóla­lást figyelemmel végig hallgattam. S ami­kor a határozat elfogadására emeltük fel kezünket, én már képzeletben otthon vol­tam. Azon gondolkoztam, hogy a munkahe­lyemen hogyan Í6 tudnánk a ránk háruló feladatokat mielőbb és minél jobban meg­valósítani. Megigazítja barna hajfürtjeit. — A roZmitál! önellenőrzési módszert kiterjesztjük az egész üzemre. Ez a mód­szer nem egyéb, minthogy a hibás fonalat tartalmazó orsókat vlsszavtsszUk a munka­­folyamotot végzőnek, hogy a hiba ne ismét­lődjön. Ezáltal nemcsak a termelés, hanem a minőség növelését is elősegítjük. Rajtunk, a fonókon múlik, hogy szövőgyáraink jó minőségű szövetet készíthessenek. Kollektívája volt az első, amely ezt a módszert próbaképpen bevezette. Ennek kö­szönhetik, hogy 100 százalékos tervteljesí­tés mellett 100 százalékra teljesítik a mi­nőségi tervet is. Tapasztalataik alapján ja­nuár elsejétől az egész Uzemrészleg alkal­mazza ezt a módszert. Természetesen ebből kifolyólag Joíinának sok dolga akad majd. Hiszen, amint mondja, nemcsak tapasztala­tai átadását tekinti feladatának, hanem va­­lóraváltását is ellenőrzi. — Az új évet a kongreszusi határozatok valóraváltásának jegyében kezdjük. Elsősor­ban Is az új munkamódszerek bevezetését tekintjük fő feladatunknak. Többek között áttérünk a gépek kollektív kezelésére. Ed­dig ugyanis egy-egy munkásnő csak egy munkafolyamatért volt felelős. A kollektív gépkezelés megköveteli a közös felelősség­érzetet, s azt hogy mindenki minden mun­kafolyamatnál helyt tudjon állni. Elgondolkozva néz végig a hatalmas gé­­sorokon ... Orsót cserél . . . — Ez a feladat nem lesz könnyű — fon­ja tovább a beszéd fonalát — hiszen a fi­zetést is közösen kapjuk majd. Vagyis egyenlő arányban. Nem úgy, mint eddig, amikor 200—300 korna különbség is volt a gyengébb és az erősebb munkaerők fize­tése között. Dehát üzemünknek nem egy­két jó dolgozóra van szüksége, hanem a jó kollektívák egész sorára. Ezt a célt szol­gálja az említett mozgalom is, ez pedig minden fáradságot megér. A menet közbeni munkaváltás sem újdon­ság számunkra. Mégis gyakran beszélget Jozina erről a mesterrel. Még mindig nagy az időveszteség. Ez nyugtalanító. Minderről még csak nemrég esett szó a „Mi a szervezet halálát okozó örege­dés oka? Mi a lényege ennek a bonyolult fo­lyamatnak?" — kérdezi több olvasónk. A számtalan megfigyelés nyomán külön­féle elméletek születtek. Ezek alkotói ar­ra törekedtek, hogy valamiféle egységes magyarázatot adjanak az öregedés okára. A legtöbb ilyen elméletnek ma már csak történeti érdekessége van. Az orosz Mecsnylkov és az amerikai Pearl például mérgezéses elméletet dol­goztak ki. Eszerint az idő múlásával a szervezetben egyre több mérgező anyag­csere-termék halmozódik fel. Ez végül Is idült mérgezést okoz, amelynek a tünete az öregedés, és végső következménye a halál. Nézeteiket az elmélet alkotói azzal in­dokolták, hogy az öregkorban a kiválasz­tó szervek működése romlik, bizonyos anyagcsere-zavarok lépnek fel. Ennek vol­na a következménye a megöregedést oko­zó „Önmérgezés“. Más öregedés-elméletek az öregedést az­zal magyarázzák hogy bizonyos életfon­tosságú szervek lassacskán elsorvadnak. Az egyik ilyen elmélet az idegrend­szer, a másik a belső elválasztású mirigy­­rendszer sorvadásában keresi az öregedés okalt. Az öregedés kezelésére ma Is használ­ják a hormon Injekciókat. Most azonban nem arról van szó, hogy az öregséget ezzel „gyógyítani“ próbálják, hanem ar­ról, hogy az öregséggel megszűnő • mirigy­működés okozta zavaró hatásokat kíván­ják enyhíteni. A hormon injekciók hatá­sára helyrééi a belső elválasztást! mirigy­rendszer működésében az egyensúly, és ez jótékonyan befolyásolja a sejtek anyag­cseréjét is. Üjabban az ismert helyi érzéstelenítő pártgyfilésett. Joüina azonban már agitál. Ha elmegy egyik vagy másik fonónő mel­lett, megáll néhány percre. Szóbahozza a kongresszust, majd a feladatokra tér át. Mindezt nem hivatalos formában teszi, csak úgy beszélgetés közben említi meg. A rész­leg dolgozói körében nagy népszerűségnek örvend. Hallgatnak szavára. Hogyisne. Hi­szen alig két évvel ezelőtt még mesterhe­lyettes volt, önként kérte magát a gépek­hez. Kiválé mnnkaeredményelvei kiérdemel­te a dolgozók bizalmát. Példaképüknek te­kintik. — Az én feladatom nemcsak ennyiből áll. Más üzemekbe Is ellátogatok, és dolgozúlk­­kal elbeszélgetek a kongresszusról, de fő­képpen határozatainak valúraváltásárél. Hi­szen én is a határozat mellett szavaztam, ezért megvalósításiban az élen kell Járnom. NÉMETH JÁJOS szert, a novokaint igyekeznek felhasznál­ni az öregedés Jelenségeinek az elodázá­sára. Két százalékos oldatát injekcióban adják be sorozatosan, bizonyos Időközük­ben. A kísérletek biztatók. A kezelésbe vett öregek általános állapota Javill, az anyagcseréjük rendeződik, sejtelk regene­rálódóképessége javul. Ha az öregedés okairól szóló elméletet kritikus szemmel megvizsgáljuk, talán a Rouzlcka-felé hlszterézís-elmélet (1917-ben dolgozták ki) közelíti meg a legjobban a valóságot. Ez az elmélet az öregedés okát a sejt protoplazmájában keresi. A sejt protoplazmája különféle fehér­jék kolloid-keveréke. Minden kolloid, akár szerves, akár szervetlen, az idő mú­lásával megöregszik. A kolloidok tulajdon­ságaikat nem őrzik meg korlátlan Ideig. Fokozatosan elvész az elektromos töltésük; a fehérjéhez kötött vizmolekulák kilépnek a fehérjéből; a kisebb kolloid egységek nagyobbaké tömörülnek. Mindez csökken­ti a kólóid felületét, és ezzel adszorp­­ciőképességét. Ezek a jelenségek a sejtek protoplazmájában Is lejátszódnak, s en­nek következtében a protoplazma szerkef zete durvábbá válik, végül teljesen eltor­zul. A sejt tönkremegy azáltal, hogy a durvább protoplazma képtelen az anyag­cserét a megfelelő módon lebonyolítani. Ez a folyamat ultramikroszkoppal megfi­gyelhető. A felsorolt elméleteket vizsgálva jól láthatjuk, hogy mindegyikben „van vala­mi“. de egyik sem magyarázza meg az öregedés alapvető okét. Hiszen még a htszterézis — elmélet sem mondja meg, hogy miért következik be a sejt plazmá­jának az elváltozása. (H. Franke cikke nyomán) Az öregedésről 8 II kongresszus életem legnagyobb eseménye...

Next

/
Oldalképek
Tartalom