A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-20 / 3. szám

A varos egyik modern sugárútié — Bulvár Balcescu r A kis Dimbovica folyó part­fán terül el a város, melyet már a harmincas évek köze­pétől a Balkán Párizsának ne­veznek. Igaz ugyan, hogy a díszes utcák, felhőkarcolók, parkok és mütavak, bárok és lokálok csupán a gazdag ke­reskedők, bojárok és klfent­­kikent katonatisztek számára léteztek. A város széletn az ember sárkunyhókat és nyo­mortanyákat látott. Gazdaságilag csupán a népi demokratikus rendszer idején kezdett fejlődni és ezzel a gazdasági fellendülései kar­öltve járt a tervszerű város­­rendezés is. Eltűntek a zeg­zugos kis utcák, felszámolták a nyomortanyákat és a sugár­utak (boulevardok) kifutot­tak a város peremére is. Ma bátran állíthatjuk, hogy a vá­ros közel másfélmillió lakosa új, modern épületekben lakik. Érdekes, hogy a városról szóló írott emlék a XV. század közepéről való, amikor még korántsem volt főváros. Mivel itt kereszteződnek a Havasal­föld régi útjai és a Nyugat- Európából Klsázsiábü vezető kereskedelmi karavánút, rö­videsen kereskedelmi gócpont lett. Majd 1658-tól fejedelem­ség székhelye, 1862-től pedig az ország fővárosa. Forradalmi múltja is jelenté­keny. Hiszen az 1920-as álta­lános „ sztrájk, valamint az 1933 januárjában és februárjá­ban lezajlott antifasiszta tün­tetések történelmi jelentősé­gűek, csakúgy, mint az az or­szágos népfelkelés, amely meg­szabadította az ország népét a német fasiszták és a hazai Qulslingek uralmától. Különben is ezt a dátumot azóta mint az ország felszaba­dulásának napját ünnepük. Kérdések: 1. Hogy hívják a párt központi sajtóorgánumét, melynek sajtópa­­lotája egylka a város legsxebb épületeinek 7 2. Melyik évból sxármaslk a vá­rosról sxóló alsó Írott emlék? A város látképe. Előtérben az Ország legna­gyobb sporttelepe 3. Az ország felszabadulásának dátuma? 4. A város nova? Az 1. számban magjelent rejt­vény megfejtése: 1 Spartacus 2. Garibaldi 3- Marcia sn Roma KBnyvJutalomban részesültek: SütO József, Bátorkeszi; Héger Károly, Rimaszombat; Szabó Má­ria, Tornaija. ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? u rt-r jj "»mri TM ni - nr* n nrnrf I! líí ní~m Messzi fOldrói tevekaravánok szállították a fát valaha Taskentbe. Kevés a fa, és csak Örák hosszat mutatta a sivatag élettelen, barna, melankóllkus arcát. Aztán egyszerre hatalmas zöld gyapottáblák szakították meg a sivatag egyhangúságát. Öntözőcsatornák, mértani pontosságú négyzetekben. Víz a si­vatagban! A víz, ami egykor drágakővel felért, arannyá változik az emberkéz munkája nyomán, Évszázadokon át csak legendák fejezték ki az emberek vágyát egy emberhez méltó élet után. És mindig az égtől, még az esős időszakban Is oly ta­karékosan ajándékozott víz volt az, amely az emberi fantáziának határt sza­bott. Évszázadokon át vártak rá az em­berek itt Is Üzbeklsztánban. Az emberek, akik ki voltak szolgáltatva a mullák fa­natizmusának, a bajok és a cári rend­szer despotizmusának.. Az Októberi For­radalom szélesre tárta az ajtót, a tudás, az emberi alkotókészség és az eszmék «lőtt. A felszabadult ember tettekké vál­toztatta a legendákat. Itt állnak az új vá­rosok élénk forgalmú sugárutakkal, ha­talmas áruházaival Az i.zbég fővárosban tett látogatásunk alkalmával mesélte Ab­ramov elvtárs: „Naphosszat vándoroltam szamárháton, mig eljutottam Taskentbe tanulni. Akkortájt Taskent egy piszkos kis város volt, egyenletes agyagházakkal. Magamnak is Jócskán vissza kell gondol­nom, ha meg akarom mondani, ml állt

Next

/
Oldalképek
Tartalom