A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-26 / 21. szám

KERESZTREJTVENY

VÍZSZINTES: 1. Idézet

Gyula: Május ünnepe c. költeményéből; folytatása vízszintes 55. 81, függőleges 34 és vízszintes 34.

14. Hiányos bánya. 15. A gázlőmad*r. 16. Időegység. 17. Faj. 18. Kibírhatatlan. 20. És angolul. 21. Nép Indiában. 22. Forgatmány. 23. T-vel: rosszindulatú daganat. 25. Dán váltópénz. 27. Hiányos átok. 28. Német pénz. 30. Energiát. 32. Hullott lomb. 36. Ne további. 38. Női név. 39. ... Lenk, ázsiai hódító. 41. Bitó betűi. 42. RTÁ. 44. Női név. 46. Selyemkelme (névelővei). 48. Személyes névmás. 49. Vasúti fűtőház. 51. Római kettő. 53. Görög betű. 54. Nem jobb. 59. Azonos betűk. 61. Csomag (névelővel). 62. Többtonnás teherautó (névelővel). 64. Cipelnivalója. 66. Barnaszénbánya a Dunántúlon. 68. Dobod. 69. ERA. 70. Nem egészen kreoll 72. Briós betűi. 74. Pázsit. 75. Háziállat hímje. 77. Bábaasszony. 79. Részvénytársaság. 85. Folyó Erdélyben. 87. László Dániel. 89. Sérülés (névelővel). 90. Tengely szlovákul. 91. Füzet. 93: Idegen férfinév. 95. Személyes névmás. 96. Kapa közepei 97. Folyó Szibériában. 99. Menyhért Ottó 101. Európ-ii nép. 103. Nép a Balkánon. 105 Nem köznapi.

FÜGGŐLEGES: 1. Mai napig. 2. Átnyomópapír. 3. Nyereg része. 4. GDÖ. 5. Folyó Koreában. 6. Nem

bánatot. 7. Német elöljáró. 8. Folyó Ukrajnában. 9. Fás terület. 10. Énekhang. 11. Harag latinul.

12. Balatoni üdülőhely. 13. Álmos.

19. Teke. 20. Kártyajáték (névelővel). 21. Málhásáüat. 24. Arató betűi. 26. Helyhatározórag. 29. Igazgató tréfásan. 31. Vajon megtámad? 33. Tartozik. 35. Szállítóeszköz. 37. Már nem issza. 40. Zöldségféle. 43. Személyes névmás. 45. Idegen női név. 47. Ravasz betűi. 50. Vissza: vízijármű. 52. „Folytonossági hiány“. 54. Európai nép. 56. Kutyák. 57. Nyomor betűi. 58. Ember betűi. 60. Teréz becézve. 63. OEF. 65. Park betűi. 67. Farkas. 71. Hézagok. 73. Alma népiesen. 76. Azonos be tűk. 78. Féldrágakő (névelővel). 80. Burok. 82. Csősz betűi. 83. Liba közepe. 84. Svéd természettudós, a növényvilág rendszerezője. 86. Lámpa németül. 88. Gríz. 92. Rendfokozat. 94. Nem Párizsban. 96. Művészet latinul. 98. EÜS. 100. Olaj több idegen nyelvben. 102. Vissza: kötőszó. 103. Varróeszköz. 104. Azonos mássalhangzók. 106. Egér fele.

Az előző rejtvény megfejtése: Van, aki a hírnév után galoppban vágtat mint tajtékos szájú mén, és van, kihez kéretlen is betoppan. kit nem csábíthat el se hír, se fény.

A 19. sz. rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban részesültek:

95

9k

95

96

w

98

100

101

l

102

m

105,

106

>Boldics Katalin, Garamszent- Kiss Ferenc, Kassa; Kocsis Mária, györgy; Botló Árpád, Ipolyság; Kisköves; Kutrntz István, Naszvad.

Azt hiszem, ezen a téren bő tapasztalatokkal rendelkezünk, eleget okulhattunk az elmúlt évek során.

AMA BIZONYOS „SZEMLÉLET“ ELLEN...

Gyűléseinken, összejöveteleinken mostanában gyakran felmerül az igény; behatóan elemezni kéne a sematizmus időszakát irodalmunkban. Vitaindító cikkében Tőzsér is sürgeti a mélyreható elemző munka mielőbbi elvégzését. Sajnos, kritikusaink nem tartják fontosnak eddigi utunk felmérését.

Tőzsér a sematizmus időszakának írói szemléletét így summázza: „merev, a valóságot figyelembe nem vevő, vagy ha igen, azt csak illusztrációnak tekintő szemlélet“. Továbbá ezt mondja „Az utánunk feltörekvő nemzedék kitől vesz példát: attól-e, aki a valóságot igyekszik hozzáalakítani kiagyalt s merev eszmékhez, vagy azoktól, akik a valósággal napról napra megküzdenek s a valóság alakulásával napról napra alakítják ki elméleteiket, amelyek a valóságban való kiigazodásra szolgálnak s nem a valóság megerőszakolására.“

Tőzsér itt két szemléletet állít egymással szembe. Az egyiket, a magukét, amely a valóság alakulásával maga is folyton változik, vagyis rugalmasan igazodik a valóság követelményeihez és azért állandóan fejlődőképes, segítségével mindig eligazodhatunk az életben. A másik szemlélet a sematizmus időszakából maradt ránk, és szóra sem méltatnánk, ha szívósan nem tartaná magát, ha nem találna magának még mindig éltető talajt.

De hogyan is született ez a szemlélet? Bábi — véleményem szerint — helyesen jár el, amikor sajátos viszonyainkból kiindulva keresi a feleletet. Kétségtelen, hogy a háború bizonyos értelemben megszakította a csehszlovákiai magyar irodalom folytonosságát és „tabula rasá“-t teremtett egész életünkben. Mindent újra kellett Kezdenünk. Fiatalok voltunk és tapasztalatlanok. Inkább csak éreztük, mint tudtuk, hogy mi a feladatunk. Cselekedeteinkben több volt a szív és az indulat, mint az ész, az előretörés.

Nem igaz, hogy a „Magra vár a föld" verseiben nincs benne az akkori élet. Bennük van. Csak a művészi valóság hiányzik belőlük. A költőt a nép igazsága vezérelte, s elvetett mindent, ami ezzel nem egyezett. Pedig a valóság akkor se mondott* ellent a nép történelmi igazságszolgáltatásának.

A munkásosztály uralomrajutásának hősi korát éltük, de sokszor fölöslegesen heroizáltuk az egyes emberek cselekedeteit. Heroizáltuk és az ember fölé emeltük a gépeket.

• Ismerjük az osztályharcos, éberségre buzdító versek felszínes megállapításait. Minden költemény nevelési célzattal született és a pedagógia akkor még tagadta a negatív példa nevelő erejét. Ezért aztán csak pozitív jelenségekről énekelhetett a költő, Írhatott az író.

Nem szándékozom a sematizmus korának összes negatív jelenségeit felsorolni, pedig bizonyára nagyon tanulságos lenne. Csupán annyit akarok még ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy feltétlenül különbséget kell tennünk az 1956 előtti és utáni sematikus irodalom között.

A PROBLEMATIKUS KÖLTÉSZETRŐL

Kétségtelen, hogy Cselényi, Tőzsér és a fiatalok költészete egészséges reakció a dogmatikus szemlélet szülte irodalomra. Nem akarnak és nem tudnak sémákban gondolkozni, túllátnak a „kék hegyeken“ és a kozmoszt is birtokba akarják venni:

...e földdel én be nem érem, veszek a hátamra kopott tarisznyát, kezembe botot s haj, neki a nagyvilágnak, forr a világ, zúg, hegedül, az ember az űrbe repül s megérti az ég tényeit,

(Cselényi: Kesely lábú csikókorqm)

Egy „mindenséget átfogó, világot megváltoztató“ költészet megteremtéséről álmodoznak, mert „az ember szárnyakat kapott és láncokat“. És itt, a „láncoknál" meg kell állnunk.

Bábi szkeptikusan szemléli a fiataloknak ezt a világérzését. Menekülést, az igazi problémáktól való elfordulást sejt mögötte. Azt hiszem, fölösleges ez az aggodalom. Minden effogu-ltság nélkül megállapíthatjuk, hogy a fiatalok hűebben tolmácsolják a mai ember életérzését, gondját, baját, örömét és kételyeit, mint az előző nemzedék legtöbbje. Dénesék korán megöregedtek és megrekedtek.

Én nem féltem se Cselényit, se Tőzsért. Bármilyen magasra is repülnek, a „láncok“ oda kötik őket a „valódi problémákhoz“. Hiszen éppenséggel ők indítottak harcot a személyi kultusz és a dogmatizmus időszakának elsekélyesedett, problémamentes költészete ellen.

Egészen más nyugtalanít engem. A formai újításaik szertelensége. Tény, hogy az irodalmi ízlés nálunk is alaposan megváltozott az utóbbi évtizedben. Más tetszik ma, mint tíz évvel ezelőtt Ezt a költőknek is tudomásul kell venniök. Helytelen lenne azonban, ha egyszerűen utánozni kezdenék a modernista irányzatokat.-Ezek a modern, kísérleti írások, versek nem mozgatnak meg tömegeket. Az emberek legtöbbször nem értik, mit akar a költő, és ezért elfordulnak tőle.

Nem állítom, hogy a fiatalok máris idáig jutottak. Tény azonban, hogy formai túlkapásaik máris akadályozzák tömegsikerüket.

Kísérletezni azonban továbbra is kell. Az ízlés nem csak változó, hanem változtatható is. Sőt nagyon is szükséges és áhított, hogy olvasóink mai ízlése megváltozzon.

Minderről azonban komolyan és behatóan kell vitatkoznunk. Ahol a vélemények szabadon csapnak össze, nincs szellemi tespedés, „örök“ igazságokra épülő veszteglés. Köszörüljük hát elménket, de ne személyeskedjünk, tegyünk bizonyságot róla, hogy az ügyet szeretjük s nem önmagunkat. Ellenségünk az, aki össze próbál békíteni gátló körülményeikkel és szelíddé akarja idomítani lelkünket.

SZŐKE fÖZSEF

15