A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-13 / 2. szám

Eredmények, Velktj Blei 22 kilométerre fekszik Brattslavától, lakéinak száma 2230. A köz­ség kulturális életéröl már nemegyszer olvashattunk. Hatalmas művelődési ottho­na, amely csaknem teljesen brigádmun­kával épült, a járásban egyike a leg­szebbeknek. Külön színház- és tánche­lyisége van. Mindkettő pompás. Azonkí­vül egytk helyiségében Berták Kálmán zenetanító zenetanfolyamot vezet az iskolás gyerekek számára. Végül van a művelődési otthonnak egy nagy előcsar­noka, melyben naponta lehet pingpon­gozni. A múltban fői ismert tánccsoportfa volt a helyi Csemadoknak. Most inkább a szín­játszásra és a minden évben megrende­zésre kerülő önkéntes színjátszók ver­senyére való előkészületekre irányult a helyi csoport tevékenysége. A múlt évben Kónya fózsef Senki fta című drámájával szerepeltünk és a második helyen végez­tünk. Ebben az évben a „Veszélyes élet­kor" című darabot tanuljuk, és szeret­nénk jobban szerepelni, mint tavaly. A szervezet elnöke Kiss József vas­utas, akinek szenvedélye a kulturális munka. A színjátszókor vezetője, Bauer Ferencné tanítónő, egyúttal tagja a szer­vezet vezetőségének ts. Sok éve dolgo­zik már ezen a vonalon, és a kultúra terjesztése nélkül életét nem is tudja elképzelni. A vitaindító cikkben szó van arról, hogy a legszélesebb tömegeket kell be­kapcsolni a kultüréletbe. Ügy gondolom, hogy a témának ez a legfontosabb pontja. Erről egy szervezetnek sem szabad megfeledkezni. Ezért ló, ha a szervezetek úgy dolgozzák ki tervüket, hogy a tag­ságot bekapcsolhassák a szervezet éle­tébe, munkájába, bármilyen irányú ts an­nak z érdeklődése. Csak így lesz a mű­velődést otthon Igazán a legszélesebb tömegeké. A magyarbéll kultúrháznak valóban sokoldalú, színes terve volt a csehszlo­vák-szovjet barátsági hónapban Is. A hónap ünnepélyes megnyitásán az iskola adott programot. Az Állami Film néhány érdekes filmet biztosított, közü­lük legjobban tetszett a Gorkij gyermek­kora című film. Közben rendeztünk egy vitával össze­kötött előadást Makarenko életéről és pedagógiai munkásságáról. Továbbá iro­dalmi estet rendeztünk Majakovszkij életéről és müveiről. A CSISZ 1962. de­cember elsején egész estét betöltő vidám műsort tanult be, melyben szerepeltek más tömegszervezetek tagjai is. A barát­sági hónap záróünnepségén pedig a Cse­­madok nemrég megalakult énekkara mutatkozott be. Az énekkarban fellép­amelyekről öröm beszámolni tek a CSKP helyt csoportjának és a HNB tagjai is, akik az egyes tömeg szerveze­teket segítik munkájukban. Ott énekelt Dalán Gyula elvtárs, a pártszervezet el­nöke, valamint Fodor Olga elvtársnő, a HNB titkárnője. Szép programot adták ez alkalomból a nőt tanács tágját Is. A barátsági hónapban megrendezett akctókból Is látható, hogy a magyarbéll művelődési otthont jól kihasználják a falu lakói. Az egyes tömegszervezetek segítik egymást ezen feladatok megvaló­sításában. A művelődést otthon vezetője, Szigeti József nyugdíjas, aki állandó összekötte­tésben van az összes helyt tömegszerve­zettel. A helyt könyvtár vezetőt, Kakas Teréz elvtársnő és Gaál László munkájukat a lehető legjobban Igyekeznek elvégezni. Arról panaszkodnak, hogy kevés az ol­vasók száma. Amint tapasztaltam, ez más községekben ts probléma. Jó lenne tehát, ha az Itt folyó vitában az egyes könyv­tárak vezetői ts kifejtenék nézetüket, mi­ként lehetne ezen a téren javulást elér­ni. A vitaindító pikkben Csontos elvtárs a falu kultúrmunkájáról olyan igazságokat írt, amelyeket valóban fáj kimondani. Nekem ezúttal falunk kulturálts éle­tének olyan eredményeiről kell bszámol­­nl, amit öröm léírnl. FÜLÖP IMRE (Prandl S. felvétele) Csontos Vilmos: című cikkéhez 1. Nagyon fontos, hogy a Csemadok vezetői tervszerűen dolgozzanak, a betervezett vezetőségi és tagsági gyűléseket a tervezett Időpontban meg Is tartsák. — A vezetőségi ülé­sekre mindig hívjunk meg egy-egy szövetkezeti HNB és Álla­mi Gazdasági vezetőségi tagot. — El kell érnünk, hogy a he­lyi színjátszó csoport és a MATESZ rendezvényeit saját, kö­zös ügyüknek tekintsék a falu dolgozói. Ha egy-egy estére 100—100 Jegyet venne meg a szövetkezet és az AG ez csu­pán 500—500 Kős-t jelentene (a műkedvelő előadásokra) és jobban szolgálná a kultúra a közösség ügyét, mint a 40 000 koronás három napos kirándulás. — Még egyszerűbb lenne, ha a szövetkezet és az AG védnökséget vállalna az állandó színjátszó csoport felett, s akkor Jegy sem nagyon kellene az előadásokra. Hiszen a műkedvelők ma már nem anyagi, de erkölcsi sikerekért szeretnének dolgozni. — Ha pedig még arra is jutna, hogy egy-egy Irodalmi vitaestre íróink közül egy-kettőt meghívhatnánk, s mindezt Jó szervezéssel érdekessé tennénk, akkor az emberek szívesebben Jönnének a művelődési otthonba, mint a kocsmába. 2. Művelődési házainkat csak úgy tudjuk kihasználni, ha kellemessé tesszük a bennük való tartózkodást, vagyis szé­pen, korszerűen berendezzük. Sajnos, a művelődési otthonok ás színpadok berendezése ma Is olyan, mint 10—15 évvel ezelőtt volt. Műkedvelő előadásaink is jobbn hatnának a né­zőkre, ha a szereplők legalább körfüggönnyel ellátott, jól megvilágított színpadon Jászthatnának. s Szavak, amelyeket fáj kimondani Jó lenne, ha a pingpong-asztalok Is a kocsma helyett a kultúrházban kapnának helyet. 3. Falusi könyvtárakban Is nagy még a lemaradás; kevés még a Jó könyv. De kevés a heti egyórás idő is, amikor könyvet lehet cserélni. Jó lenne, ha hetenként legalább egy egész este világítaná a könyvtár ablaka, hogy még azok is oda szokjanak, akik csak egyszer vagy kétszer, merő una­lomból vagy kíváncsiságból tévedtek be oda. 4. Műkedvelő csoportjaink válogathatnak ugyan anyagban, de akkor lennének Igazán jól ellátva, ha íróink minél több mai tárgyú, jól kidolgozott és maradandó értékű darabot írnának. A televízió a népnevelőt igényesebb munkára ösztönzi. Fejleszti a széles néptömegek ízlését, s ezt mind a népneve­lőnek, mind a kultúrcsoportok tagjainak figyelembe kell venni. Kár, hogy a bratlslavai televízió nem sugároz rendsze­resen magyar adást, és ezért a magyar anyanyelvű lakosság hazánkban is csak a budapesti televízió műsorát nézi. 5. A filmkölcsönző központ nagyon rosszul látja el a ml falunkban a mozit. Alig küldenek néhányat a megrendelt filmekből. Magyar filmet az utolsó 4 hónapban nem is küldtek. Mindig azt küldik, ami éppen bent van a központ­ban. Talán megvalósítható lenne a két ország közti kultu­rális egyezmény keretén belül, hogy magyar feliratú, esetleg több magyarul beszélő filmet küldjenek I Meg vagyok győződ­ve róla, hogy megtelne a mozi!! BEKO MÁRIA a Csemadok kultúrfelelőse, Vereknye. Hozzászólás

Next

/
Oldalképek
Tartalom