A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-12 / 19. szám
Hasko Pál felvétele I Hegytetőről' messzi csúcsra, hegyre, dombra, fakó völgyre nézek némán hunyorogva s dől a fény rám szakadatlan. [Hajnal Gábor: Változik a föld köröttem c. verséből) Eseménynaptár ■ Nyolcvan évvel ezalatt, 1883. mé|ns 10-én balt meg Santo Cbalnpka szlovák kBIté. ■ Öt évvel ezelőtt, 1858. május 15-én bocsájtották ki a Szovjetunióban a harmadik mesterséges bolygót, a Szputnytk III-at. ■ Kilencvenöt éve, 1888. május 18-án rakták le a prágai Nemzeti Színház alapkövét. ■ Kilencven évvel ezelőtt, 1873. május 17-én szBletett Henri Barbusse francia forradalmár lró és békeharcos. Mai számunk tartalmából: Zizsen a fűrész.............................4 Vigyázat, cápák!.............................5 Mikroeletronika ........................8 Veres János versei......................11 Vendégségben a hegyen ... 17 Guinea táncol és énekel ... 24 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesflletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Gyurcalk József, Lőrincz Gyula. Mács József, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezső. Szerkesztőség: Bratislava, Jesanského 9. Postafiók C-398, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Hlrlapszolgélata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkésbesltő. KlHÜIdre szóló előfizetéseket elintéz: Pottevnl novtnovf Mad, vjvoz tlsku, JlndHfski ni. 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stérova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, tél évre 39.— Ma, egész évre 78.— Kős. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. K-08*31305 Rettegnek a zsarnokok Jóformán nincs olyan hét, hogy valamelyik latin-amerikai országból ne érkezne hir katonai puccskísérletről, katonai hatalomátvételről. Dél-Amerikéban az ilyesmi régebben sem volt ritkaság, napjainkban azonban oly gyakori, hogy akaratlanul is felvetődik a kérdés, mi ennek az oka? A forradalmi Kuba példája, a nemzeti felszabadító mozgalmak világszerte aratott sikerei, a szocialista világrendszer gazdasági eredményei hihetetlen mértékben forradalmasították a latin-amerikai tömegeket. A lagkegyetlenebb terror sem képes elfojtani a népi megmozdulásokat, amelyek a tüntetésektől, sztrájkoktól a fegyveres partizánharcokig valamennyi formában előfordulnak. Az imperialistabérenc reakciót, az uralkodó köröket kegyetlen félelem kínozza. Rettegnek a demokratikus változásoktól, az évszázadokig elnyomott nép haragjától. A zsarnokok már egymásban sem bíznak, a reakciósabbnál reakclósabb klikkek ütik ki egymást a nyeregből, úgy képzelik, hogy ők majd az USA támogatásával megállíthatják a történelmi fejlődést. Nemrég Guatemala, a hírhedt „banánköztársaság" kegyetlen elnökét, Miguel Ydigoras Puentes tábornokot elkergették és helyébe a puccs vezetői volt hadügyminiszterét, Azurdiát kiáltották ki elnöknek. Az őrségváltás célja, hogy megakadályozzák a novemberre kitűzött választásokat, amelyen az ellenzék haladószellemű elnököt jelölt. Guatemala történelmében a 46. katonái puccs azonban nem oldhat meg semmit és a nép folytatja a harcot a demokratikus változásokért. A guatemalai államcsíny után egy nappal Argentínában robbant ki reakciós lázadás, amelyet a kormánynak sikerült elfojtani. Ennek is az volt az inditóoka, hogy megakadályozza a közelgő választásokon a demokratikus erők előretörését. Haitiben Duvalier gyűlölt diktátor a legutóbbi hetekben számos katonatisztet lecsukatott, mert attól tartott, hogy hatalmára törnek. A nyugati lapok szerint Hondurasban rövidesen katonai puccs várható, mivel a reakció azt állítja az elnökről, hogy lehetővé tette „a kommunista beszivárgást". Persze, ez csak amolyan koholt rágalom, hogy még az októberre kitűzött választások előtt beavatkozhasson a hadsereg. A Dominikai Köztársaságban alig két hónapja választották meg az új elnököt, de hatalomra vágyó katonai vezetők már elégedetlenkednek: túlságosan „baloldalinak" és zavarosnak tartják. Nem nagy jövőt Jósolnak neki. Salvadorban Julió Rivera ezredest választották elnökké, aki katonai diktatúrát vezetett be és elnyom minden demokratikus megnyilvánulást. Nicaraguában május elsején az embertelen Luis Somoza diktátort Renő Schick váltja fel, az amerikai sajtó azonban nyíltan arról ír, hogy Somoza bátyja, aki a hadsereg parancsnoka, pályázik a hatalomra. Venezuelában Betancourt elnök ellen fellázadt a haditengerészet egy része és az országban partizánharcok folynak, az idén letelik elnöki megbízatása; kérdés, a hadsereg reakciós vezetői nem akadályozzák-e meg a választásokat, hogy az antikommunizmus ürügyén megkaparintsák a hatalmat. Ecuadorban a hadsereg választás elé állította Arasomena elnököt: vagy megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Kubával, vagy elkergetik. Az elnök engedett. Peruban katonai puccsal távolították el Manuel Prada elnököt, mivel a hadseregnek nem tetszett a választási eredmény. Az idén nyáron új választások lesznek, ha az eredmény ezúttal sem tetszik majd a katonai vezetőknek, újra elzavarják az elnököt. Brazíliában is szervezkednek a reakciós katonai vezetők, akik 1961-ben lemondásra kényszerítették a haladó szellemű Qadros elnököt, most pedig Goulart ellen intrikálnak. E rövid áttekintésből is látható, hogy a Washingtonból irányított reakciós politika a latin-amerikai katonai puccsok legfőbb mozgató ereje. A reakció valamennyi demokratikus népi megmozdulásra rásüti a kommunizmus bélyegét, és az antikommunizmus jelszavával igyekszik elfojtani a szabadságmozgalmakat. Dél- Amerika népei azonban a kubai példából megtanulták, hogy ki lehet vívni az igazi függetlenséget, meg lehet szabadulni az évszázados elnyomástól, elmaradottságtól. Kuba ma Amerikában a szabadság felé mutató világítótorony. A reakció azért fogja rá minden latin-amerikai függetlenségi törekvésre, hogy „Castro-féle felforgató tevékenység", vagy „kommunista aknamunka". Az USA reakciós körei ez'Jrt megfojtanák egy kanál vízben is Kubát, ha tudnák. Az Egyesült Államok a kubai sikerek ellensúlyozására szervezte meg a „Szövetség a haladásért" akciót, amely néhány milliós segélyt juttat az elmaradt déli szomszédoknak. Ez azonban semmit nem old meg. Az USA vezetői az Amerikai Államok szervezetén keresztül próbálják Kubát teljesen elszigetelni a földrész országaitól. Ezt a célt szolgálta Kennedy elnök nemrégi tanácskozása a közép-amerikai köztársaságok elnökeivel. (Ezért szólította fel Washington a kapitalista országokat, kereskedelmi hajóikkal ne szállítsanak árut Kubának. Ezért támogatja milliókkal, fegyverekkel a kubai ellenforradalmárokat. Kuba példája mégis vonzza Latin-Amerika népeit, a reakció pedig egyre kétségbeesettebben próbál gátat vetni a szabadságeszméknek. (Egymást érik a katonai puccsok, a legreakciósabb diktátorok se elég megbízhatóak már Washingtonnak, durva katonai intézkedésekkel próbálják a népbe fojtani az emberibb élet utáni vágyat. Rettegnek a zsarnokok, Latin- Amerika tömegei pedig a nehéz küzdelemben öntudatosodnak és egyre elszántáéban harcolnak. SZOCS BÉLA A megbuktatott guatemalai diktátor Stroessner tábornok, a paraguayi nép hóhéra Betancourt venezuelai elnök
