A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-05-05 / 18. szám

világrendszerben műnket mindinkább szilárd ökonómiai tényezők Jellemezték, amelyek a szocialista országok nemzetgazdaságában végbemenő változások következményeiként Jöhettek létre. Ezek az országok ugyanis fokozatosan gazdaságilag fejlett országokká nőttek, és Így üzleti kap­csolataik elvesztették egyoldalú Jellegüket. Évek folyamán egyenrangú és sokoldalú jgazda­­sági szövetségesekké váltak. A külkereskede­lemben mindez a behozatal és kivitel áruösz­­szetételének fokozatos kiegyenlítődéséhez ve­zetett. A szocialista országokból történő be­hozatalban mindenekelőtt megnövekedett az importált gépek és gépi berendezések száma. A nyersanyag és félkészáru forgalomban, amely a csehszlovák behozatalnak mintegy a felét jelenti és ugyanakkor kivitelünk Jelen tős részét is, emelkedett a félkészáruk súlya, a feldolgozatlan nyersanyagokéval szemben. A csehszlovák kivitel jelentős részét még min­dig a gépi berendezések teszik. A szocialista országok és köztársaságunk közötti külkereskedelem áruösszetételének ala­kulásában világosan tükröződik a szoclalistc országok gazdasági színvonalának kiegyenlítő­dése. Csehszlovákia legjelentősebb üzletfele a Szovjetunió. Az utóbbi években külkereskedel­münk forgalmának mintegy egyharmada esik a Szovjetunióra. A Szovjetunióval való kereskedelem nemzet­­gazdaságunk szempontjából mindenekelőtt a speciális, szovjet berendezések, nyersanyagok és élelmiszerek miatt nagyon fontos, továbbá azért, mert a Szovjetunió megmunkáiógépeket gyártó gépiparunk egyik legjelentősebb meg­rendelője. A Szovjetunióból kapjuk például az iparunk számára szükséges vasérc 62 °/o-át, a mangán­érc 85 %-át, a kőolajnak gyakorlatilag 106 százalékát, a kukorica 90 %-át, Kenyérgabona­­szükségletünknek 50 »/«-át fedezi a Szovjet­unió. Kivitelünkből viszont a következő arányok ban vett át árut 1961-ben a Szovjetunió: a ve­gyi berendezések 90 %-át, öntöde, kohó- és hengermű berendezéseink 84 %-át, hajóink 99 százalékát, kerekes jármüveink 70 %-át, ková­csoló és sajtoló berendezéseink 50 %-át és exportált megmunkélógépelnkuek mintegy egy harmadát. További jelentős üzletfeleink Lengyelország, Magyarország és az NDK. 1961-ben ezekkel az országokkal lebonyolított gazdasági akcióink külkereskedelmünk forgalmának mfntegy egy negyedét tették. Azáltal, hogy Csehszlovákia jelentős szere­pet töltött be a szocialista országok nemzet gazdaságainak fejlesztésében, nagyban hozzá­járult a szocialista világrendszer országai gaz daságl színvonalának kiegyenlítődéséhez és a • kölcsönös előnyös nemzetközi munkamegosztás előfeltételeinek kialakításához. Korunk egyik legfontosabb feladata a szo­cialista országok közötti legelőnyösebb és legcélszerűbb nemzetközi munkamegosztás ki­alakítása, ezért az utóbbi időben ennek a problémának fokozott figyelmet szentelnek a szocialista országok közös gazdasági irányító szervében, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában. Ezt a célt követik az összes új közös gaz­dálkodási intézkedések, a nemzetgazdasági tervek összehangolása, a termelés specializá­­lásáról és a kooperációról folytatott tárgyalá­sok. Ennek a célnak az elérését segítik elő a szocialista országok nemzetgazdaságainak további szoros kapcsolatát megalapozó, előké­szített Intézkedések, mint közös tervező szerv létrehozása, közös bankok létrehozása stb. A szocialista országok közötti kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás rendsze­rének kialakítása fontos előfeltétele a munka­termelékenység további növekedésének, és Így a békés együttélésben |elentös tényezője a szocializmus győzelmének a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. KAKLA JlROVA, a prágai pártfőiskola előadója Szocialista országok A csehszlovák külkereskedelem forgalmának fejlődése (millió koronában) 1948 10 328 1953 13 483 1958 20 667 1962 31 223 1948 39,7 1953 78,4 1958 70,5 1962 73 Többi ál 60,3 mi«,A2’6 29,5 A szocialista országok részvételének fejlődése (százalékban) A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk forgali növekedése (millió koronában) i - § £• TTF1 1948 1953 1958 1962 A Szovjetunióval folytatott külkereskedelmünk forgalmának növekedése (millió koronában)

Next

/
Oldalképek
Tartalom