A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-04-07 / 14. szám
KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Anatol France-nak, a nagy gúnyolódónak egyik szellemes mondása; folytatása; vízszintes 39, 57, 86 és függőleges 1. 16. Kihalt francia uralkodóház. (1328—1589- ig uralkodott). 17. Nép, Perzsia őslakó i (névelővel). 18. Literátusok. 19. István Béla. 20. Kölykök. 22. Elektromos berendezéseknél a pozitív sarok neve. 4. Kiméi része. 25. Lint ikerszava. 27. Hódít része. 28. Azonos betűk. 30. Szlovákiai magyar költő. 32. Mezőgazdasági munka. 34. Szülő. 36. Község a dunaszerdahelyi járásban. 38. Nyomor fele. 43. Idegen női név. 44. Elektromotor forgó része. 46. Használja a fegyverét? 47. Idegen férfinév. 49. Görög betű. 50. Endre Nándor. 51. LNR. 53. Hasíték a ruhán. 55. Balti nép. 60. Római üdvözlés. 61. Állami jövedelem. 62. Endre Antal. 63. Nem ez! 64. Tartomány Spanyolországban. 67. Erdő fele. 68. Csak németül. 70. Levegő több idegen nyelvben. 71. Halom. 72. Olasz filmkomikus. 74. Vissza: feltűzött haj. 76. Idős bácsi. 78. Nemcsak olvas! 80. Személyes névmás. 81. Fogoly. 83. UVA. 85. Üres forma (névelővel). 89. Alumínium vegyjele. 90. KEE. 92. Dél-szlovákiai város. 94. Mária becézve. 95. Angol helyeslés. 97. Nem kap! 99. Azonos betűk. 100. Étkező. 101. Szelídítetten. 102. Gyakori férfi-becenév (népiesen). 104. fejfedő (névelővel). 106. Mutatószó. 107. Antal István. 108. Pravoszláv szentkép. 110. Védő. 112. A negyedik dimenzió. 113. Díszes. 115. Ilona becézve. 116. Gé az első elemiben. 118. A mázolok. FÜGGŐLEGES: 2. Ligetfalu egyik részének neve. 3. Gyilkol. 4. Segítségkérő jelzés. 5. Bőgő. 6. Vissza: erdőkerülő. 7. Franciaországi terrorszervezet (vissza). 8. Erdélyi, Magyar Közművelődési Egyesület. 9. Betű kiejtve. 10. Vissza: legnagyobb költőink egyike. 11. Heverő. 12. Férfinév. 13. Vfzsz. 107. 14. Görög tengeri istenség. 15. Kenyatta kenyai szabadságharcos előneve. 21. Terhet visz. 23. Folyó Ukrajnában. 26. Nem ezt. 29. Ilyen hal a békaporonty. 31. Őszinte. 33. Egykori mezőgazdasági munkás. 35. A mozdony. 37. Vissza: férfinév. 40. Hiányos szörny. 41. Eset betűi. 43. Originális. 45. Egy — Londonban. 48. Üres németül. 52. Kártyajáték. 54. Tűzhányó Szicíliában. 56. Morse-betű. 58. Szívesen németül 59. 1918-ig az egykori Dalmácia tartomány fővárosa. 60. Vízesedény (névelővel). 65. Sok betűi. 66. Az anyag legkisebb részecskéje. 60. Lapu-féle. 70. Erősen kíván. 71. Intő. 73. Forma. 75. Légzőszerve 77. Lágy. 79 Ábrándozó. 82. Hideg, száraz szél a dalmát tengerparton. 84. Nem az erős! 86. Aki nem szereti az anyóst (névelővel). 87. Cseh kisváros, amelyet a 1 2 3 4 5 é 98 9 10 14 42[l314 45_ 16 11 18ír 19 SH20 21 j|||22 23 24 25 26 29 |28~ 30 31 32 33 34 35 3639 38 1 Hl39 40 41 X fi42 43 4445 • 46 49 V 4»H49 5oH51 52 53 54 Íg||55 56 5?58 59 60 61 62 63 6465 66 6? 6869 90 94 72 93 94 95 96 98 99 80 81 82 83 84 85 86 89— 88 99 V91 9293 94 95 96 9998 99 100 iöTj 102 183 ]ÍÖV105 106 109 108109 JSjí110 141 412 113 _JL 114 145 116119 gg|148 119 0 X■> _r s németek teljesen elpusztítottak. 88. Vízsz. 95. 91. Keletkező. 93. Éva becézve. 96. Száz szlovákul. 98. Igen Moszkvában. 101. Római hat. 102. Folyó Eszak-Itáliában. 103. Ünnepélyesen átad valamit a közhasználatnak. 105. Balti nép. 107 Vas betűi. 109. Üledék szlovákul. 111. ŐKL. 114. Spanyol névelő. 115. Imre Sándor. 117. Tőszámnév. 119. Azonos betűk Beküldési határidő: április 14. A helyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki Az előző rejtvény megfejtése: Szocialista kulturális forradalmunk során az irodalom és a művészet a széles néprétegek életének múlhatatlan tartozéka lett. Kovács Béni feküdni ment), amelyek egyegy közismert téma, népballadai motívum megéneklései. Hiányzik belőlük az a korszerű, társadalmi érvény, amelyek elfogadtatták például Bábi balladáit. így például a Kapor Rózsi a megesett lány bús története, de minden kortöbblet nélkül. A „Kérész Julis sokat táncolt" szép ballada, de megint csak egy általánosan élő, sokat hallott tragédia megverselése. Nem konkrét valóság. Talán paradoxként hat, ha azt mondom hát, hogy a népfi Dénes költészetében éppen realizmus nincs. S ez nemcsak balladáira érvényes. Az olyan szép versek, mint az „Egy parasztasszony sírkeresztjére" is ünnepélyesen — hogy Dobos László kifejezésével éljek — tehát nem reálisan hatnak. A már említett álló világképre legjobb példa talán mégis Zala József új kötete. Veres társadalmi mondanivalóra törése sikertelenséggel végződött, Dénes Györgyé egy régi szemlélet jegyében született — s Zala meg sem próbálkozik a társadalmi mondanivalóval. Egyrészt ott is idillt lát, ahol komoly mondanivaló ígérkezik, másrészt a komoly, kínálkozó kor-problémát (a paraszt-öregnek elmagányosodása) is elprivatizálja. S így lényegében szintén a „szemlélet" tovább élését segíti elő. Amikor a „költészet .harc a levegőért" (Rózewicz), az ilyen problémátlan verselgetés elten a kritikának okvetlen fel kell emelni a szavát. Ataglalt szemlélet azonban nemcsak a tartalomban, de a formában is kísért. Itt elsősorban elődnélküliséget, irodalmihatás-hiányt és korszerűtlenséget jelent. Elemzett költőink — Veres kivételével — szinte egyáltalán nem halandók tudomást venni korunk költészetének új vívmányairól. S a hatás, Veresnél is csak Juhászig és Nagy Lászlóig mutatható ki. Dénesben Sinka, Erdélyi József s itt-ott valami magyarnóta íz (Sírja felett szomorúfűz kócossága reszket — s fűnevelö csendes eső veri a keresztet) zavar. Zalából még ennyi hatást sem tehet kielemezni. Költőink, ha mást nem, legalább azt tudomásul vehetnék, hogy a szlovák folyóiratokban már hónapok óta folyik a vita a költészetről és fogalmazódik meg lassan, hogy mi a modern költészet. A szlovák fiatalok a metafora zászlajával jöttek (Stacho, Feldek), de a cseh fiatalok már ezen is tovább lépve egy érdekes differenciált tárgyi költészetet művelnek (Sotola, Hanzlik). A sorrend itt nem véletlen. A sematizmus költészetének túltengő objektivizmusa természetszerűleg váltotta ki a fiatalok befelé fordulását, amelynek legkifejezőbb költői eszköze a metafora. Ezt a befelé fordulást szubjektivum felfedezés, majd természetszerűleg követi a magasabb fokú Sotola féle tárgyi, problémás költészet. A mi viszonyainkban csak az idegesítő, hogy menynyire nem látják költőink ezt a forrongást, mennyire nem igyekeznek költészetüket legalább ezen keresztül az európai költészet áramába belekapcsolni, „megtanulni" az európai poézis nyelvét Nem akarom, hogy félreértsenek Nem azt szükségétem, hogy költőink csakugyan megtanuljanak egy egyfajta kifejezésmódot, hanem azt, hogy a korszerű tudományos és irodalmi műveltség vérükbe felszívódva alkotómódjukban feloldódjon, s így európai színvonalat érjenek el Ha a kisebbségi irodalmakról van szó, mindig speciális helyzetet emlepetünk: sajnos ez a speciális helyzet legtöbbször provincionalizmust és kisszerűséget jelent. Pedig éppen fordítva: speciális helyzetünk kötelez. Művészetek és irodalmak találkozópontjában olyan többletre volnánk képesek bizonyos problémák tisztázása és értése mellett, amely más irodalmakban szinte elképzelhetetlen. S itt nemcsak közvetítő híd-szerepre gondolok, hanem egy olyan tudat kialakítására, amely már messzi távlatokat, gondolatintegrációkat hirdet Ide kívánkozik a Dénes kötetről folyó klubbeli vitában felvetődött alkalmi versek problémája is. Ilyenféle alkalmi vers különösen Veresnél és Dénesnél található sok (Veres: Lenin, Partizánok, Ember a világűrben, 1919: Dénes: Prágában a Vencel téren, Tavasz, szabadság, öröm stb) Ezekben nem a téma az elhibázott, hanem az, hogy valóban csak alkalmi versek s itt is a fel készültséggel, a látásmóddal van baj. A világban minden maximálisan nagy és maximálisan összetett. S az, igazi művész érzi ezt. illetve csak az képes átérezni a nagyságot és összetettséget egyegy jelenségbe^, vagy helyzetben, s fejezi ki műveiben (pl. az anyaszeretet, vagy Kafka apa-komplexuma, Juhász Ferenc Apámja, de a Tenyészet országa is). Amennyiben a világmindenséget érezzük a legkisebb legjelentéktelenebb jelenségben is, akkor az már nem tehet alkalmi vers, szóljon akármiről Ügy kell megírni mindent, hogy annak mélysége tegyen s érződjön rajta a végtelen Végére értem fejtegetéseimnek. írásom nem tart igényt a végérvényességre. Problémákat kell tisztáznunk, nézeteket kell elvetnünk, hogy irodalmunkban ne ismétlődhessen az elmúlt 15 év. hogy náhmk is kezdetét vegye egy tisztulási folyamat. TÓZSÉR ÁRPÁD
