A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-31 / 13. szám
(*S2ÍSSS!iír|IÍII2£VÍll<Sk lehetővé teszi a pingvineknek a zstrkészlettel való takarékoskodást. A császárpingvinek ezen a csoportosulást tulajdonságát, egyrészt azzal magyarázzák, hogy nincsen fészkük, ahol meghúzódhatnának, másrészt azzal, hogy csaknem teljesen hiányzik belőlük az a harciasság és ellenségeskedés, amely a pingvinek többi fajánál annyira gyakori és heves. A tojásból kibúvó fióka kb. 3X5 grammot nyom. Egész testét rltkás szürke pehely fedi, amely káj sőbb fokozatosan megsürűsődlk és pár centire megnő. Júniustól, hogy a kis utód egyre nagyobb szükségleteit kielégíthesse, mind a két szülő kénytelen eleség után nézni. De a családi élet Így sem borul fel, a szülők visszatértük után kiáltozva hívják kicsinyeiket. Hogy mennyi Idő alatt találják őket meg, az a telep nagyságától függ. A meglelt pingvinfióka bedugja csőrét a felnőtt pingvin csőrébe, amely Így adja át annak gyomra tartalmát. A flökák csakhamar elérik a 10 kilogrammot, s egy Oltóhelyükben elfogyasztanak 3—4 kilő ennivalót. December elejére a pingvin-csemete mér 15 kilót nyom, s testén kiütköznek az első fekete tollak. Mihelyt a tollazata teljesen kicserélődik, a fiatal pingvin, akiről szülei már néhánynapja nem gondoskodtak, maga siet a tengerhez. Ezzel eljött valódi függetlenségének Ideje. A következő évben Jelentősen megnő, súlya kb. megháromszorozódik. Tollalt elhullatja, s kb. három hónap múlva kinő végleges, immár a felnőtt pingvinekre jellemző tollazata. Láthatjuk, hogy a császárpingvinek valóban csodálatos teremtések. JEAN PRÉVOST ford.: Tözsér A kis pingvinek ugyanúgy mint a szüleik — össze A pingvint Joggal tartják az egyik legértékesebb tengeri madárnak. Kicsinyeit a Jéggel borított Antarktisz szigetein és partvidékein, sőt gyakran ak északibb fekvésű szubantarktlkus szigeteken költi és neveli. A pingvinek, amelyeknek összesen 17 fajtáját Ismerjük, főként a déli sark Jégvldékeln élnek, de találunk belőlük sokkal északabbra Is. Létük a mérsékelt éghajlatú vidékeken — Dél-Ausztrállában, ŰJZélandban, Dél-Afrtkában és Dél-Amerlka nyugati partvidékein — az Antarktisz vidékéről áramló hideg tengeri levegővel magyarázható. De talán a légcső dálatosabbak mégis a csaknem az egyenlítőn, Ecua dór partjai közelében, a Galápagos-szlgeteken lévő legészakibb pingvin-telepek. A pingvin komikus Jelenség. Szokásai az Antarktisz legérdekesebb madarává tették. Szárazon a pingvinek „állva“ mozognak, rövid lábukkal lassú és ügyetlen mozdulatokat tesznek. Sokkal Jobban érzik magukat a vízben, szárnyukat evezőként használva kiváló úszókkal Is fel vehetnék a versenyt A pingvinek különböző fajtái bő anyagot nyújtanak a tanulmányozásra és megfigyelésre, a császárplng vlnek azonban különösen érdekesek. Egyedül ezek költik a legkeményebb sarki hidegben tojásaikat — fészek nélkül, közvetlen a parti Jégen. A felnőtt császárpingvin kb. 118 cm magas. A hímek általában magasabbak mint a nőstények. Súlyuk az évszakoknak megfelelően állandóan változik. Legnehezebbek általában akkor, mikor ú] telepre érkeznek. Ilyenkor a hímek gyakran elérik a 40, a nőstények pedig a 30 kllőt. Ez a súlykülönbség a hím és a nőstény között megmarad egész évben. A pingvinek átlagsűlya kb. 25 kilő. A császár-pingvinekre a télt szaporodás Jellemző. Az első madarak márciusban Jelennek meg a telepen, amikorls a tenger még nincs teljesen Jéggel borítva. Ebben az Időben a pingvineknek még Jelentős zsírkészletük van, amely súlyuknak kb. egy negyedét teszi. Áprilisban már együtt van az egész telep, amely kb. 13 000 pingvinből áll és éneküktől, kiáltásaiktól hangos az egész, egyébként csendes Antarktisz. S miután minden pingvin társat talált magának, a párok együtt maradnak és nem válnak el egymástól a szaporodás Időtartama alatt. Az első tojásokat a ptngvlhek májusban tojjék. Egy nőstény csak egy tojást tojik, amelynek átlagos súlya kb. 450 gr. hossza 12 cm és szélessége 8—9 cm. A tojást a nőstény a hím gondjaira hagyja és maga élelemkereső útra Indul a tengerhez. A nőstény attól az Időtől fogva, hogy a telepre kerül, semmit sem eszik, s Így elveszíti súlyának csaknem 25 százalékát. A tojáson általában a hím ül 82—64 napon át. Hogy a tojást állandóan melegen tartsa, összeszorltott lábaira helyezi, tgy hátulról úgy tűnik, mintha a tojás zacskóban lenne elhelyezve. Ekképpen a pingvin a törékeny teher ellenére is tud állva, vagy a hasán csúszva mozogni, anélkül, hogy a tojást megsértené. A pingvinfiókák a legkegyetlenebb hidegben kelnek. Nem csoda hát, hogy ebben az időszakban testi aktivitásuk minimális, hangot sem tudnak kiadni. A pingvin-apák sem ettek azóta, hogy a telepre kerültek. Csak akkor erősödnek fel némileg, ha rövid Időre felváltják a nőstények. Hogyan lehetséges, hogy eleség nélkül kibírják a telet? Ebben egyszerű hatásos eszköz segíti őket. Hogy a hóviharokban testük hővesztesége a lehető legkisebb legyen, a pingvinek szorosan csoportokba verődnek. Ezekben a csoportokban, amelyekben néha ott szorongnak a telep összes lakói, a madarak egymáshoz szorulnak s így melengetik egymást. Az Ilyen nagy tömeget a szél sem tudja átfújni, a csoport belsejében kialakult mikroklíma tehát A ssttlúk as anya Bsszeizorftott lábain nyugvó nézegetik Egy felnőtt pingvin nyoma
