A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-03-10 / 10. szám
Ncoftl Snunpnllfik a S*u»)«l Hadsnrag fnaaállés&nuk «. •rftrii■6jél. népinkéi a ItpUilal ífliéraég agy egysegét Ütünk aagygyakar latna. Ax iraki terror «Ilea Akb mi at ttoUsás aeaet 6s kBlfUdi «Uäk <üo teleli Lipcsfikea. Halad6 nézetei miatt Abrati&m Lincoln (1809—1885) alakja Igen népszerű Kábában Is. A bős születésének 154. évfordulóján tartott ünnepségeken részt vett a havannai egyetem rektora, dr. juan Marlnello Is. Miért ölelgeti a Fehér Ház ura Betancourtot? Az észak-amerikai stratégák tervei szerint Vanezaula csakhamar kulcs lesz Washington Latin-Amerlka ellen folytatott hadjáratában. Ez a magyarázata a barátkoxésnak és dicséré szavaknak. Ezekben a napokban tfintatt&k ki a Némát SxSvetségl KBstérsazág nagy karászijával a CDD/CSD parlamentáris csoportjának »tolnákét Ernst Lammert, aki 1536, nasambarákan Cuebbels megbízás*bél kfi lánféle cikkeket bi a svájci lupékba, amelyekkel a zsUélldBzást akarta igazolni a vtlágköx vélemény előtt. Nem sakkal ezután Szovje tan lé megtámadásit Enrépa „keresitoshadláratakén*' am lagst I a bslsevizmat. ellen. S most Adenaaar megbecslláse Jelenként — kitünteti. (CrK felvételei) mm ■■ ■■ m 9W Koszonto Az újságíró legnehezebb feladatai küzá tartozik a nőnapi kőszüntő megírása. Tavaly az egyik szocialista ország tollforgatája leglhletettebb pillanatában ragadta mag a ceruzát, ás annyira idealizálta az ttnepeltet közéletünkben, társadalmunk minden területén, bogy maguk a nők emelték fel szavukat a túlzás ellen. Kollégánk ugyanis a nagy nekilendülésben minden jót, Örömet, gondot ős bánatot a nőknek tulajdonított, ami még nem lett volna hiba. A baj ott kezdődött, hogy már az első méltatő mondatokböl kilógott a lóláb. A nő foglaljon el bármilyen helyet közéletünkben, szerepét csak e férfi oldalán tudja betölteni igazán. No tessék) Egyenjogúságot prédikál, de hogyan? Szerinte a nő arra hivatott, hogy társadalmunkban betöltött szerepén tál a férfi gyámolltöja, illetve kiszolgálója legyen. A legérzékenyebb méltatott erre Így reagált: kér, hogy a cikkíró nam sorolta fal az ideális nő tulajdonságait: legyen hűséges a szerelemben, odaadd a családban, Önzetlen a gyerekhez és a család legnagyobb gyerekéhez, a teremtés koronáját hordozó férjhez; tudjon példásan dolgozni munkahelyén és tudjon Ínycsiklandozó ételeket főzni otthon, de tudjon mosni, főzni, vasalni, cipőt tisztítani is, 8 ami mindennél fontosabb és szándékosan hagyta utoljára: tudjon a férjhez Igazodni, a férje elgondolása szerint élni. Még szerencse, hogy tollforgatónk gyakorlott mestere volt az Írásnak és ezt a nagy kérdést, a nő-kérdést ágy bebugyolálta filozófiába, kortörténetbe, hogy csak a szemfülesebbek tudtak valamit kihámozni belőle. Ez a szerencséje, bér Így sem úszta meg szárazon, mert erősen közhely mér nőnapokon a régi Időkbe visszamenni és Igazolni a magétól értetődőt, hogy osstálytérsadalmakban a nő kiszolgáltatott volt. Artsztephanesz is megmagyarázza a maga módját a szereimről szőlő meséjében, hogyan lett az egyből kettő, s hogyan vált a nő a férfi kiszolgálójává. Es Arlsztophanesztől napjainking sokan magyarázták már ezt az alárendelt viszonyt több-kevesebb Igénnyel. Persze kizsákmányoló osztélytérsadalmakban csak magyarázni lebet a kérdést, megoldani nem. Magyarázni lehet, hogyan maradtak meg a nők a világ egyik felén máig is kiszolgáltatottnak. Nem rendelkezünk pontos adattal, hogy a világon jelenleg mennyi a nő s mennyi máig is az embertelenül megalázott, kiszolgáltatott. De az nem Is lényeges. Ami itt fontos, hogy a nő teljes egyenjogúsítása a szocialista társadalomra vár, és ez a társadalom rövid fennállása alatt mindent megtett azért, hogy a nő valóban egyenjogú legyen. Asszonyaink ás lányaink a társadalom minden területén egyenrangú partnerei a férfiaknak. Beszélő számok és romml kommentárt nem kívánnak, hogy nélnnk a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban 52,3 százalék a mezőgazdaságban s 38,9 százalék az iparban foglalkoztatott nők száma.. Es hogy az alkalmazás ne jelentsen megterhelést az anyáknak, az állam a korszerű bölcsődék ét napközi otthonok egész hálózatát építi ki. A világ jobbik felén nem beszélnek a női egyenjogúságról, filozófiai értekezéseket se írnak erről a századok óta napirenden lévő problémáról. A szocialista világrendszerben egyszer • mindenkorra megoldódott ez a kérdőé, fia a nők szinte hősies munkavállalásukkal bizonyítják, hogy helyesen értelmezik a sokszor fálremagyarázott egyenjogúságot. Sajnos, ekednek a ml táreadalmnnkban Is fálremagyarázók, ■ ezek többnyire a férfiak. Az a bizonyos tollfargaté egyenjogúságról lelkendezett, cicomás szavakba Öltöztette e nőt, az anyát, tavaszról ős vlrágnyllásröl zengedezett, egyről azonban megfeledkezett, A maga ős sok ezer férfi társa nevében az Önmagába pillantásról. Vajon hogyan értelmezzük ml, férfiak, a női egyenjogúságot? Megtettünk-« mindent, elintéztünk-e mindent azzal, hogy közösen osztozkodunk a rzaclalista társadalom érőmében, gondjában munkahe-. lyeinken, ugyanakkor odahaza a négy-Ot-Jhat tagú kistérsadalomban, g családban elfeledkezünk mindenről, elsősorban, a segítésről. Azt hiszem, a nőnapok akkor nyerik el majd Igazi értelmüket, he március 0-án kát virágcsokor lesz az ünneplő asztalon. Egyiket az anya helyezi oda, amiőrt a férj márciustól márciusig okosan értelmezte az egyenjogúsítást, másikat a fér], amiért élettáráé munkahelyén és otthon hűségesen helytállt. Mert a női egyenjogúság azt le jelenti, hogy az anya Ifibbet vállal magára a foglalkozással, s a férj többet otthon a cselédben. MACS JÓZSEF
