A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-03 / 9. szám

A nagy pillanat: aláírás az unyakönyvben . ős az első hitvesi csók Idegen környékét, szokatlan verseny* teltételek. A fedettpálya deszkapadlója düng, fülsiketítőén bűmből a zene, fütyül­nek a nézők, akkor is fütyülnek, ha va­lami tetszik nekik. Bodrozódlk a nagy csarnokban a cigarettafüst, pedig hét at­létikai verseny folyik a fedettpálya fa­padlózatén. Ilyen Amerika. S a szokatlan környezetben mégis pompás győzelmet arat az egyik arányos testalkatú verseny­zó. A magasugrásban. Ellenfele, a néger Thomas, jóval nyurgább, mégis, vereséget szenved. Immár hetedszer. A „gumiem­ber" biztosan győz. Már hogyne győzne, hiszen ő a vlégcsúcstartó. Legjobb ered­ménye 227 centiméter. Valerij Brumal a neve, szovjet atléta. Bátran ugrik a Ma­dison Square Garden szokatlan környe­zetében. Ugrik és győz. New York után Los Angeles következik. A Collssea sportcsarnokban is szakasz­tott olyanok a feltételek, mint New York­ban. Brumel ezúttal sem ideges. Legve­szélyesebb ellenfele ismét Thomas. A né­ger atléta Is randklvül rugalmas, őt még a hétszeres vereség Is fűti. Győzni szeret­ne, legalább egyszer... Ezúttal sikerül. A nézők nagy füttykoncertet rendeznek a számára, de Valerljnak la. Kikapott, de a nézők mosolyognak, hát persze, fia­tal házas... Mézes hét? Hát bizony, nem tObb. Egy világcsúcstartó nemzetközi műsora zsú­folt. Még a házasság sem jelenthet ko­moly műsorváltozást. A mézes hetek egy hétre korlátozódtak. Sőt talán még any­­nylra sem. Hát aztán még irigyelje valaki Valerij Brumelt, 1903 legjobb sportoló­ját! Egyszer sem szenvedett vereséget, Egy kép még a mátkaság Idejéből: az ugró­bajnok „stílusosan" érkezik a randevúra .. . pedig még a távolugrásban Is indult. Vi­szont akkor még nem állt az anyakünyv­­vezető előtt... Pici szőke asszony a nagy ugró fele­sége, Marina. A Nagyezsda Krupszkaja pe­dagógiai intézet hallgatója. Kraszno­­darszkban találkoztak. Szerelem az első pillantásra? Talán. Azóta egy esztendő telt el. A két főiskolás szeretett egymás­sal beszélgetni. Kortársak. Fiatalok. El­telt egy esztendő, és januárban Valerij megkérdezte: „Akarsz a feleségem lenni?" Marina igent intett. Aztán agy ideig nem jutott szóhoz... A formalitásokat elintézni nem volt nehéz és január 10-án, délután három órakor már Marina Bru­­melovának irta magát Marina Larionova. Még aznap este hosszú csókkal búcsúzott a fiatal házaspár, Valerij Lenlngrádba utazott. A Téli Stadion versenyén indult. Aztán repült haza, de csak egy hétig ma­radt. Hosszabb út következett, január 24- én indult a repülőgép New Yorkba. Az amerikai portyára. Marina odahaza őrül Valerij sikereinek. A Los Angeles-l vereséget mosolyogva fogadta, eleget ugratták őt miatta. A há­zasság áldozattal is jár... A szőke asszonyka nem atletizál. A mű­vészi torna, a műugrás és a korcsolyá­zás a kedvelt sportja. Persze, most majd az atlétika miatt elhanyagolja ezeket a sportágakat. — Ha tudtam volna, hogy világcsúcs­tartó lesz a férjem, magam is edzettem volna... Mert egy jó asszony mindenüvé kfl­­veti az urát. Még a sportpályára is. —os—

Next

/
Oldalképek
Tartalom