A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-03-03 / 9. szám

Február 23-fin ünnepelte hazánk dolgosé népe JULIUS FüCÍK kommunista újságíró 6a antifasiszta harcos születésének tW. évfordulóját. Mai számunk tartalmából: » Honismereti kór Vfighosszű-falua...........................................2 Hét tengeren.......................... 4 Vietnam......................................5 Válás után (Kovács Miklós elbeszólése).......................10 A kabll énekes (Emmanuel . Robles elbeszélése) .... 12 Az atomkaland...................18—19 Vita.....................................20 Ugrás — a házasságba . . 24 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók KnltúrogjresBlatéask hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. FSssarkeastd Major Ágoston. SserkesstfiblzoUság: Egri Viktor, Gály Iván, Gyurcsik lássál, Lőrinc* Gyula. Mécs jásset, Ossvald Árpád, dr. Szabd kassá. Szerkesztősig: Bratislava, jesenskábo S. Postafiák C-388, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. előfize­téseket elfogad minden postahivatal és le­­vélkézbesltá. Kálfáldre szálé előfizetéseket elintéz: Poi­­tovnf ooviaovf áfád, vfvos tiskn, Jlndfli­­ská ni. Iá, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bra­tislava, Stárova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 30.— Kis, egész évre 7S-— Kés. Kéziratokat nem Orsink meg és nem kOldlak vissza. K-08*31087 Honismereti kör V ághossziif al ii n Egy jól megszervezett honismereti kör ténykedése kihatással van az egész köz­ség kulturális életére. Erről győződtünk meg a közelmúltban, Vághosszúfalun. A község a Vág termékeny völgyében, közvetlen a folyó mellett terül el. Első utunk az Iskolába vezetett, de mivel szombat délután volt, Pálinkás elv­társat, az Iskola Igazgatóját nem találtuk ott. Hosszas keresgélés után végre rá­akadtunk — családlátogatáson volt. Útközben Pálinkás elvtárstól megtudtuk, hogy a községnek kb. 1100 lakosa van. A község szorgalmas lakóinak évszáza­dokon keresztül fő foglalkozása a föld­művelés volt. Még ma is, az EFSZ kere­tében. De a vágsellyel vegyipari üzem, a Duslo felépítésével erősen megváltozott Vághosszúfalu lakosságának osztályössze­tétele. Közben megérkeztünk Pálinkás elvtárs otthonába, ahol kellemes baráti beszélgetés során szóba került az Isko­la, valamint a falu gazdasági és kultu­rális problémái. Pálinkás elvtársat, mint pedagógust, főleg az utóbbi érdekli. — A falu kulturális élete kielégítő, de azért van mit javítani rajta, főleg ami az Ifjúságnak a kulturális munkába való tömegesebb bekapcsolódását illeti. — Gon­dolatait tovább fűzve megjegyezte, hogy: — A község kulturális életének egyik fő mozgató ereje a Csemadok helyi szervezete, amelynek 50 tagja van. — Nem találja kevésnek ezt a számot? — De lgenl A község lakóinak lét­számához viszonyítva, lehetne több Is. Ám a lényeg az, hogy ez az 50 tag aktívan kiveszi részét a népnevelő mun­kából. Rendszeresen tartanak népnevelő előadásokat és Időközönként tudományos előadások beiktatásával lepik meg a falu dolgozóit. A Csemadok színjátszó csoport­ja kölsmert a környéken, jelenleg is a Huszárvágás című háromfelvonásos víg­játékot tanulják. Nézzék, Itt egy kép a szlovák nyelv­­tanfolyamunkról — folytatja Pálinkás olvtárs. A tanfolyamon elsajátított szlo­vák nyelvtudás nagy segítség a DUSLO üzemben dolgozó Csemadok-tagok számá­ra, akik együtt dolgoznak cseh és szlo­vák munkatársaikkal. Nem szeretek dicsekedni, de büszke vagyok rá, hogy Bíró Péter és sok más vághosszúfalusl dolgozó tagja a szocia­lista munkabrigádnak, és elismeréssel nyilatkoznak munkájukról az üzemben. Kétszeres az örömöm, mert ezek az embe­rek mind jó Csemadok-tagok, és munká­ból hazajövét segítenek a kulturális mun­kában. Tervet dolgoztunk ki egy tanulmányi kirándulás megrendezésre, persze a do­lognak mindjárt a könnyebb ős kelleme­sebb részét választottuk. Közben azonban rájöttünk, hogy a honismereti kör mun­kájának nem ez a lényege. Ám e tanul­mányi kirándulás mégis megvalósult a Vág festői völgyében, így a honismereti kör 40 tagja Is eljutott egészen az ár­vái vlzduzzasztőlg. Útközben Igyekeztünk az előzőleg ■ elmulasztottakat pótolni. A kör egyik tagja, aki legjobban ismerte a vidéket, Ismertette az útba eső főbb ne­­vezetéssegeket. —, Nem lehetne az elmulasztottakat utólag pótolni? — tettük fel a kérdést? — Hát lehetne, én hajlandó is volnék elő­adásokat tartani, hiszen mint történelem szakos jól Ismerem hazánk történelmét és köztük azt a részt is, ahol honismere­ti körünk tagjai jártak. — No és mégis ml ennek az akadá-Jya? i Ebben még a vezetőségnek kellene dönteni, hozzászoktunk, hogy kollektív döntés alapján végezzük munkánkat. Itt lakik nem'messze Takács Béla, a Cse­madok egyik legaktívabb vezetőségi tag­ja, látogassuk meg és kérjük ki vélemé­nyét. Régi, nemesi kúriához hasonló torná­­cos ház konyhájában ebédelés , köz­ben zavarjuk meg Takács kultúrtársat. A szívélyes fogadtatás után csakhamar rétárünk jövetelünk céljára. — A gondolat nem rossz ... de szerintem megvalósításának van egy akadálya.... túl zsúfolt a programunk. Ha a tanító elvtárs vállalja az előadások megtartá­sát lehetséges, hogy tudunk rá időt sza­kítani. Azonban a nyár folyamán Rozsnyó és környékének megtekintése a tervünk, először ezt a vidéket kellene megismer­nünk. A Vág melletti kavicsbányában egyre több régi emléktárgy kerül felszlnra, én már elég régen gyűjtöm őket. Ha érdek­li magukat, megtekinthetik, és máris lnvintál bennünket abba a szobába, ahol kincseit őrzi. Az egyik asztalon egy gon­dosan megtisztított régi kard meg hatal­mas, valószínűleg mammut-fogak és la­pockacsontok sorakoznak. A régészeket már értesítettem, voltak is nálam és megbíztak a gyűjtéssel. A kavicsbányát állandóan bővítjük, és va­lószínűleg csakhamar újabb leletekre buk­kanok. Idővel, a falunkban még fellelhe­tő régi emléktárgyakból kis múzeumot rendeztetünk be. Ajánlatos lenne, ha honismereti körünk ezzel a problémával is foglalkozna, és tanulmányi tervébe beiktatnánk 2—3 elő­adást, községünk történetéből. A további beszélgetés közben felmerült a kérdés, vajon a Csemadok helyi szer­vezete tudja-e biztosítani a tanulmányi kirándulások megrendezéséhez szükséges anyagi eszközöket? Pálinkás és Takács elvtárs jelentőségteljesen öszenéznek. El­mondják, hogy a Csemadoknak van egy lelkes színjátszó csoportja, ha kell kettő Is, mert az idősebbek sem húzódnak el, ha szereplésről van szó. A téli hónapok­ban 10—15 környékbeli községben Is fellépnek, és nem utolsósorban a falu lelkes közönsége Is támogatja őket. Anyagi eszközeikkel takarékosan gaz­dálkodnak. A múlt nyáron ötezer koroná­val járult hozzá szervezetük a tanul­mányi kirándulás költségeihez. Az eset­leg még hiányzó összeget a honismereti kör tagjai saját maguk pótolják. Igye­keznek szorosabbra fűzni kapcsolataikat az EFSZ-el, a kezdő lépéseket már meg­tették, és bíznak benne, hogy ezzel Is erősödni fog anyagi alapjuk. A hasznos beszélgetés után azzal a meggyőződéssel búcsúzunk vendéglátóink­tól, hogy Vághosszúfalun a Csemadok teljesíti feladatát, és követésre méltó pél­dát mutat. GOGH LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom