A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-06 / 1. szám
CQ > CB •N > « > eo > 03 > CQ > CQ CQ > CQ ■w «M ► CQ •M Sze\jJn& amelyeket fáj kimondani ha nem azzal a szándékkal vesszük őket * igénybe, hogy most pedig leülök a rádióhoz vagy a televízióhoz tanulni, növelődni... Az életünk minden területére kiterjedő kulturális forradalom — függetlenül a szándéktól, hogy a tanulni akarás vagy csupán a szórakozni, pihenni vágyás igényével veszek könyvet a kezembe, ülök a televízióhoz, hallgatom a rádiót — gyü-Rltkán olvasni az emberi érzésnek any- az esetben sem szabad, ha néhol pang is mölcsöző. Természetesen jobb, ha ezt a nyira a mélyéről fakadó — már-rnár fo- a kulturális élet. folyamatot tudatosítjuk és magunk ts eló,Vn?°- Mién borulátó Csontos Vilmos írása? «*»/«*• „líí.’n amflye!cft lál wmpndani című Azért, mert az eredmények és fogyató- Csontos a szórakozva pihenés helyett c;*Á:e. Csontos Vilmos, aki falun él, s aki kosságok közül csak az utóbbit látja: a a szórakozva tanulást igényli — nagyon nemcsak szemlélője a falu életének, ha- fogyatékosságokból indul kt. Pedig, ha helyesen. Itt csak akkor téved, amikor alaklt61°f szövetkezetben reálisan ítélkezünk, a ma még előforduló az embereknek a kultúrához való vlszo$.Z,erVeZ\J kuítu’'áíts, együttese- hiányosságok ellenére sem lehetünk elé- nyát az összejövetelek résztvevőinek szákeÍ,,'’ * ' „ .. iö} tln}er{“ problé- gedetlenek. mával mért. Lehet, egy-egy összejövetelen TztrU a ncipősmha lluenvanlszos’ hana Nem tudom’ Fábry Zoltán milyen 'érte' *lP?n ŰZtrí, vannuak k°veseT}’ TMerS fok’ nemben szól akkor annak műiden blzonu lemben mondta a Csontos által idézett so- akikTMszámítanak másutt jobb és hasznémáén szói, akicor annak minden bizony r0kat hoau Az ember naousáaát (•- tör- nosabb munkát végeznek, kellemesebben nyal oka van. Mostani cikkét is belső ” Z ! , nagyságot e* tor„ahnd időt A rendervénuek kényszerből alapos heluzeiismeret birto- PesÉ9ét, bátorságát és gyávaságát a kul- t0‘tlk a szabdd időt... A rendezvények kában írta helyzetismeret birto [úráhQZ mlQ viszonyban mÉrhetm le a sikere vagy sikertelensége nem csupán a ° ■ , , legpontosabban”. Csontos azonban Fábry közönség értelmi színvonalától függ... Nagyon igaza van abban, hogy a kultu- szavait úgy értelmezi, hogy ha lemérjük Remélve, hogy Csontos Vilmos nem haa ku^turál} keresztül a társadalom a kultúrához való viszonyunkat, mi is „a rag szik meg e néhány megjegyzésért, eraekeben nem mindig és nem mindenütt törpeséghez állunk közelebb”. amelyeket az egyébként érdekes, hasznos tesszük meg mindazt, amit megtehetnénk, ' és segíteni akaró cikkével kapcsolatban amire lehetőségünk van, s amit meg kels’ ak Q pisztolya után nyúlt, ha iettem befejezésül néhány szót még arról: Len,c 'S”!“?*- A mostanlnál Például sok- * kuJturha sz6t WUrtta, valóban törpe volt. mlt keüJe tenni h fájó szauakat más_ kai jobb lehetne a kulturális élet nemcsak mint ahogyan a fasizmus is törpe voltát kor ne kell,en mondaní sem csontos Zalabán, ahol Csontos Vilmos él s amely- bizonyította, mikor kezet emelt a kultú- Vilmosnak sem másnak, nek helyzetéből kiindulva cikkét megírta, r^ra unnak ellenére, hogy Göbbels bízóhanem az országban általában mindenütt, nyára olvasott, kulturális életet is élt. a Tanulni is tanulhatnánk az eddiginél sok- fasizmus meg szellemi termékeket ts létkai többen és sokkal többet... A nagyon rehozott. Mi viszont akkor sem állunk a helyes és megszívlelendő gondolatai eile- törpeséghez közelebb, ha egyesek még nére néhány dologban azonban indokoiat- neTMis olvasnak, nem is élnek kulturális nak a felülvizsgálását, én most nem gontanul borúlátó. életet és ha a társadalmunkban a kultúra dolok arra, hogy a kulturális munkának Messzire vezetne pontról pontra elemez- terén még nem is minden kifogástalan, a hagyományos vagy az új formált bent miért nem élünk a mostaninál lobb A mal ember törPe voltát állítani, mikor lyezzuk előtérbe. Dolgozzunk olyan forkuZálts életet, miért forduínakelő még l6*eTM»°TMn ennek az ellenkezőjéről ma is olyan bántó tünetek, mint amllye- győződünk meg - tévedési _ mén nUnr lehetöséaunk van. Eau pillanatra se feled-Szerintem mindenekelőtt a munka minőségén kellene javítani. Bár a televízió elterjedése szükségessé teszt a műkedvelő mozgalom és a népművelés munkaformáinekröl Csontos Vilmos ír. A részletekbe menő vizsgálódástól ezért eltekintek annál ts tAkább, mert e kérdésről a vita során minden bizonnyal szó esik és kár lenne elébe vágni a közvetlenül érdekeltektől — tehát a vidékről — érkező hozzászólásoknak. Itt most csupán arról né tévedés! — még akkor lehetőségünk van. Egy pillanatra se feledis, ha akadnak, akik a kultúrához való kezzünk azonban meg a munka stílusának viszonyukban ma is inkább törpék, mint állandó javításáról. Akár a régi, akár az óriások. Akik a négy fal közé bújnak és távol tartják magukat a közösségi élettől, valóban nem segítik munkánkat. Ebből azonban mégsem szabad azt a követkéz hány szót, miért 1borúlátó Csontos Vilmos tetést levonni, hogy aki otthon a televíírása, melyik állítása téves, hol követ- Mt nézi vagy a rádiót hallgatja, rosszabkezíet helytelenül. bul szórakozik, vagy tanul, mint aki az Előfordul nem egy és nem tíz, hanem a!f" a} ,\dö,alatt összejövetelen ül, elösok helyen — esetenként néha talán a^st hallgat vagy a műkedvelőket nézi. új formák szerint dolgozunk, az eddiginél minőségileg kell jobbat adnunk, mindig mindenütt. Nemcsak azért, mert a gépmü vészét — rádió, televízió — iramot diktál, hanem azért, mert a közönség Is egyre igényesebb. A dolgozók csupán a rossz gyűlésektől, a rossz előadásoktól, a rossz kulturális bemutatóktól vtszolyognak. A jó munka — végezze azt bárki, bárhol — megértésre Képes hozzászólás A járási Csemadok-napokon 278 együttes mutatkozott be tübb mindenütt —, hogy az emberek közömbö- A rádió és televízió abban az esetben talál és eléri a célldtsek, vonakodnak a gyűlésektől, nem élnek nevel, tanít, gyarapítja ismereteinket, társaséletet, tartózkodnak a társadalmi munkától. Senki sem tagadja a ma még, sajnos, előforduló negatívumokat. De ... Ennek ellenére mennyivel több a pozitív példa, mennyivel több azoknak a száma, akik nem közömbösek, aktk nem gubóznak be, akik lelkesen s nagy igyekezettel végzik a társadalmi munkát ts. Gondoljunk csak azokra a falvakra, ahol a dolgozók önerejükből építettek és építenek művelődési otthont. Vannak ilyen falvak? Vannak — méghozzá bőségesen. Es hány faluban van színjátszó és iánccsoport, hány faluban van ének- és zenekar, esztrád- és más kulturális együttes? A magyarlakta vidékeken például csupán a CSEMADOK helyt szervezeteiben számos színjátszó, tánc és esztrádegyúttes működik. Ezenkívül színjátszó együttes dolgozik a CSISZ, a Nőszövetség, a tűzoltók helyt szervezeteiben, valamint az üzemi és szövetkezeti klubokban. Es gondoljunk a Csemadok országos dal- és tánc ünnpélyeire. Gombaszögön ez Idén mintegy 15 0G0 ember gyönyörködött több száz műkedvelő játékában. A járási Csemadoknapokon pedig 276 együttes mutatkozott be több mint 40 000 néző előtt. Ezt a tényt figyelmen kívül hagyni, még abban 20 BALÁZS BÉLA
