A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-01-06 / 1. szám
Colosseum Arco del Tito Fontana del Trevl Hét dombon terül el a Tlberis folyó mindkét partján ez a két millió lakosú város, amely Milano és Torino után az ország harmadik legnagyobb ipari központja. Réges-régen, az időszámításunk előtti 753-as esztendőben alapították. A legenda szerint két ikertestvér volt az alapítója, akiket — miután a Tiberis folyó hullámai e helyen vetetta'k partra, egy nőstény farkas nevelt fel. Sokáig város-királyság, majd köztársaság volt, azután hatalmas világbirodalomnak lett a fővárosa. Légiói Trajanus császár uralkodása alatt meghódították Dáciát és Mezopotámiát. Marcus Aurelius harcosainak emlékét pedig a trencséni vár sziklafalán is megtalálhatjuk. Azután hosszú időkön át monarcháknak székhelye volt, csupán Cola di Rienzl forradalmi megmozdulásának következtében vált rövid tíz esztendőre köztársasággá! Néhány száz év múlva a város falai között ismét felhangzottak a forradalmi indulók és 1849 februárjától — 1849 júliusáig a város ismét köztársasággá vált. Csupán az összefogott reakció (spanyol, osztrák és francia hadak) tudja leverni a nálunk is ismert nemzeti hős által vezetett köztársaságiakat. Ezt az ódon várost számos barbár hódító alázta meg, de talán egyetlen egy esetben sem érte olyan szégyen, mint 1922. október 28-án, amikor Benito Mussolini fasiszta bandái bevonultak a városba. A Duce fekete - ingeseinek bevonulása azonban nemigen sértette a királyi érdeket, és Így a két kizsákmányoló a második világháború végéig közösen szipolyozta a dolgozó nép vérét. A második világháború után a város a köztársasági kormány székhelye lett. Amint már említettük, a városnak viharos múltja van. Itt lázadtak fel a gladiátorok, itt ölték meg az önkényuralomra törő Julius Caesart a köztársaság hívei. Ebben a városban született meg a Capitolium libáiról szóló legenda, és e város katakombáiban élték életüket az új egy isten hit fanatikusai is. Am ebben a városban élt egykor Vergilius, Horatius és Catullus. Ide vágyott vissza messzi száműzetéséből Ovidius. E városban vágta fel ereit Seneoa, és itt gyilkolták meg Matteotlt isi Évente több mint kétmillió külföldi turista keresi fel, és ha nyári alkonyaikor a Forum Románomon vagy a Colosseum környékén kószálsz, vagy ha a Villa Borghese, a Fontana del Trevi táján bolyongasz, Michelangelo szobrait, Raffael és Leonardo da Vinci festményeit csodálod, minden bizonnyal ismerősre akadsz. Kérdések 1. Hogy hívják a fellázadt gladiátorok vezérét? 2. Ki volt az a forradalmár, aki 1849-ben védte a város-köztársaságot ? 3. Mussolini fasisztái bevonulásának pontos elnevezése? 4. A város neve? m D V v ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? V A Szovjetunió feltárja a Kaspi-tenger alatt rejlfi hatalmas kőolajkészleteket A helikopterről látható a Kaukázusnak a Kaspi-tenger szintje alatt nem mélyen húzódó vonulata. Mindenütt, ahol csak lehetséges, a szigeteken és a sekély vízben fúrótornyok állnak, s csak helyenként választja el őket nagyobb vízfelület egymástól. Több mint száz kilométer a távolság a híres- „Hét hajó szigetéig”. 25 f>erc alatt teszi meg a helikopter az utat, amihez öt év előtt hajón még négy órára volt szükség. Az olajmunkások, akik úszómellényükben oly természetességgel szállnak fel a helikopterre, mint nálunk, mondjuk a bányászok a villamosra, nem győzik dicsérni az új közlekedési eszközt, mely 15 percenként közlekedik Baku és az olajsziget között, összehasonlítom: akkor hajó — ma helikopter, akkor 3000 ember a szigeten — ma 6000. Akkor 110 kilométer cölöpökre épített műút — ma 150 kilométer. A repülőgépek fel- és leszállására szolgáló nagykiterjedésü deszkapalló közvetlen közelében egy vastag falakkal körülvett, sok hektáros homokpad húzódik — itt kezdik meg nemsokára három tizenegy emeletes toronyház építését. Nem sokkal távolabb egy négy vascölöpön álló házikó, rajta egyszerű emléktábla hirdeti: „Ebben a házban lakott az a brigád, amely 1949- ben az első olajra bukkant.” Nyína Jetrem-ova fiatal főmérnök mesél az egykor fantasztikusnak látszó -építkezés egyes fázisairól. A vlzalatti Kaukázus legmagasabb „csúcsáról” először 7,' majd 20, végül 40 méter mélységbe fúrtak le a tengerszint alatt. Egy méter átmérőjű acélcsöveken
