A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-06 / 1. szám

Keresztrejtvény Beküldendő a kövéren szedett sorok megfejtése január 13-tg. A helyes megfejtők közt minden héten öt könyvet sorso­lunk ki. VÍZSZINTES: 1. Idézetünk el­ső része (zárt betűk: I, m, e, n, t). 12. A tuniszi uralkodó címe. 13. Vissza: borzasztó. 14. Hasznos rovar. 15. Megszó­lítás. 16. Fonnyad. 18. Hőemel­kedés, 19. Energia. 21. Év­szak. 22.' Székesegyház. 23. Ékezettel területegység. 24. Vissza: névelő. 26. Folyó Nyu­­gat-Szibériában. 27. E-vel a végén idő angolul. 28. Égési termék. 30. Folyó Erdélyben. 31. Második betű a görög ábécében. 33. Tüzel mással­hangzói. 34. Zene kezdete. 35. Végnélküli cél. 36. Fordítva: fényes selyemszövet. 37. Ütő­kártya. 39. Tenger németül. 40. Hegység Európa és Ázsia ha­tárán. 41. Rangjelzés 43. Hegység a Szovjetunió és Mongólia határán. 45. Krono­méter. 47. Líra hiányosan. 48. Lom ikerszava. 50. A férj el­nevezése a felesége szüleivel szemben. 51. Hold latinul (ékezethiba). 52. Sziklás szi­get a marseille-i öbölben. 53. vörös. 54. Tiltószó. 55. Köz­lekedése vonal. 56. Tibor Bé­la. 61. A férfiak ruhája az ókori Rómában. 64. Fél liter. 65. Híres magyar zeneszerző. 68. Riadó. 70. Glazúr. 72. Te­vékenység (ékezethiba). 74. Nagyobb állóvíz. FÜGGŐLEGES: 1. Bábu köze­pe. 2. Lopva figyel. 3 Selyem­iparáról ismert város Francia­­országban. 4. Idézetünk 3. része. 5. Csillag angolul. 6. Indiai nyelv. 7. Kérdőszó. 8. Mohamedán pap. 9. Figyel. 10. D. H. 11. Csak németül. 17. Folyó spanyolul (y—i). 18. Mindenféle ócskaság. 19. E. R. L. 20. Idézetünk 2. része. 22. Görög elöljáró (át, keresztül). 23. Angolna németül. 25. An­gol sör. 27. Azonos mással­hangzók. 28. Idézetünk 4. ré­sze (a nyíl irányában folytat­va). 29. Közepén laza. 32. Era betűi. 33. Trombita hang. 36. Növény, főzete üdítő ital (ékezethiba). 37. Akasztottak lázadása című könyv írója. 38. Kisebb település. 39. Hang­talan motor. 40. Túra közepe. 42. Húros hangszer. 44. E-vel a végén élet angolul. 45. Az Irtisz mellékfolyója Szibériá­ban. 46. A legmélyebb női hangnem (ékezethiba). 49. Bírál. 54. Kényelmesen járkál. 55. A Szovjetunió egyik tag­állama. 57. Kutyafaj (ékezet­hiány). 58. Nem recés. 59. Eke szélei. 60. Ékezettel, deszka. 62. Láo betűi keverve. 63. Mű­vészet latinul. 66. Azonos más­salhangzók. 67. Agy franciául. 69. E nap. 71. Z. M. 73. Ökl Az előző rejtvény megfejtése: T» pedig, ha hajlandó volnál retekkel táplálkozni, nem len­nél kénytelen a zsarnoknak hízelegni. Az 51. számú rejtvény megfej­tői közül könyvjutalomban ré­szesültek: Az 51. sz. rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban része­sültek: Acsay Margit, Nyitra; Broskovics józsef, Udvard; Kovtyuk András, Nagykapos; Molnár júlia, Lég; Vladár Má­ira, Poprád. Szigorú úr közbelép Folytatás a 11. oldalról közben végtelen örömmel tapasztalta, hogy a csíkos fegyencruha hátul, közé­pen menthetetlenül kettérepedt. Felsza­badult, gyors, mély lélegzetet vett. — Most még csak arra lennék kíván­csi — szólt Szigorú úr, megsemmisítő tekintetet vetve az immár hasznavehe­tetlen fegyenczubbonyra — vajon ezt a sok értékeset a tanoktatás terén mind a megszállóktól sajátította el, tanító úr? Tivadar most már végképp kilépett a tönkrement csíkos viseletből: — Tőlük is: másoktól is — magya­rázta tisztességtudóan —, bár az Ezer­egyéjszakáért és Mackó úrért igazán nem ők a felelősek, ezt talán méltóztassék az én külön számlámra írni__ — Meg is teszem, legyen nyugodt, meg is teszem — kajánkodott Szigorú úr, Tivadar azonban nein kujonkodott tovább, komolyan folytatta: — Amit azonban kétségen kívül tő­lük tanultam, az a tanítás bizonyos de­mokráciája volt__ — Aha, ehe! A demokrácia, ez az! — hördült fel vádlója megsemmisítőén. — A benesi demokrácia, mi? A benesi szellem, he? — Hát bizony a benesi demokrácia távol állt az igazitól — vonta fel a vállát —. amennyiben azonban a benesi szellemmel a nemzetiségem kétes érté­kére akart célozni, tanfelügyelő úr, el kell oszlatnom egy félreértést. Nekem Beneshez semmi közöm sem volt: ma­gyar iskolába jártam, magyar tanárok keze alatt. Ugyanis magam is magyar vagyok, ezért lettem magyar tanító. Be­látom azonban, hogy az ön mércéjével mérve ez hiba volt tőlem. De: ami ké­sik, nem múlik. Bocsánat, most én be­szélek — lépett egyet Szigorú űr felé, mert r nevezett úr ügy hápogott, mint a berzenkedő vén gúnár, ha gágogni ké­szül, de Tivadar már unta az ügyet és nem óhajtott több vitát. — Ne szóljon közbe, tanfelügyelő úr, mert amit mon­dani akarok, önre is vonatkozik! Mi­után tehát belátom, hogy elhamarko­dott és elhibázott lépés volt részemről lakkcipő helyett mezítláb lépni e meg­szentelt pálya kissé kopott, de számom­ra mégis túl finom futószőnyegére, meg­ragadom a nagyszerű alkalmat, hogy a munkát, amelyet eddig szerény személyem végzett, avatottabb kezekre bízzam, s ezért távozom! Az ajtóból még visszakiáltott: — Ne feledje a gyerekeket tíz órakor párosával a vécére eresztenií Külön a lá­nyokat .külön a fiúkat! Ribicey Pistire vigyázzon, mert az mindig mellépisil. Csak az utcán jutott eszébe, hogy Füstmacskássytól el sem búcsúzott. Mi­után azonban nem szeretett volna önké­nyesen kinevezett utódával még egyszer találkozni, a bűcsúzást máskorra halasz­totta. Felbőszült fölöttese azonban csak hosszú percek múlva jutott el az igaz­gatói irodába, ahol legott kihirdette a statáriumot, akasztőfát emlegetett meg más eféle épületes dolgokat Ezután még sokáig körmölt, két szo­morú pacát újságpapírral itatott fel. mi­után Füstmacskássy az itatóspapírt pl­­palisztításra szokta felhasználni fezt a végén még külön bevette a jegyzőkönyv­be utóirat alakjában, de aztán mást gon­dolt és megint kihúzta). Mindezek végez­tével papírszalaggal keresztbe ragasztot­ta a szertári szekrényt (hogy ne lehes­­en kinyitni és az éj folyamán esetleg belehamisitani a füzetekbe mind az elma­radt dolgozatokat). Füstmacskássy ennek nem örült, mert a szekrényben tartotta a szűzdohányt, amelyből reggelenként csak egy napra valót szokott angyalfe­jes bádogpikszisébe tenni. Szigorú úr ilyen fontos és előrelátó ténykedései után ebédelni ment, de étvá­gya, mint bosszúsan megállapította a felháborító napon tökéletesen cserben hagyta. Ezért csak könnyű levest evett meg, némi csekélységet sültben és főze­lékben. Borravalót azonban nem adott, mert mind mondá, a sült kemény volt és ízetlen. Viszont kivételesen két fröccsöt ivott egy helyett, míg a főze­lékhez csak egy szelet kenyeret evett, holott egyéb napokon fordítva szokta. Ebédie után hátradőlt és végigolvasta kedves napílapiát, a „Vasgatyáf“j mely­nek „Fülig fegyverben“ és „Elküldjük fiainkat“ című cikkei e napon különö­sen megnyerték tetszését. (Annál is in­kább, mert Szigorú úrnak nem voltak fiai). Ez volt egyetlen öröme e napon. Később azért mindenesetre magához vett egy késhegynyi szódabikarbónát. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom