A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-01-06 / 1. szám

Elül a szél s maid újra hull a hó, hullása ringó, ringató. Puhán alusznak lenn a hegy meleg sarában a szakállas gyökerek, szuszognák és felsírnak néha, álmukba lobban nyári álmaik zöldfényü, könnyű buboréka RADNÓTI MIKLÓS Mai számunk tartalmából: Kelet- Szlovákia színész szemmel Hajós elágla ........................................... A kongresszus életem legnagyobb esemí nye..................................................................... A mozgás költészete........................... Felhőkarcolók a tengeren .... Szavak, amelyeket fáj kimondani (Vita) A Csehszlovákiai Magyar Dolgoxók Knltfiregyeafiletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston. Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Irán, Gyorsaik ]4xsef, Lórlecz Gyula, Mécs József, Ozsvald Árpád, dr. Sxabá Hassá. Sserkeaxtáség: Bratislava, jeseaského 8. Poatatiák C-398, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Hlrlapsxolgálata, előfize­téseket elfogad minden postahivatal és la­­vélkésbesltá. Klltfildre szélé eláfizetéseket elintéz: Pol­­tovnf navinovf áfád, vjtoi tlskn, JlndHi­­ské ni. lé, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavéllalat, Bra­tislava, Stérova 4. Előfizetési dij negyed évre 18,50 Kis, tél évre 38.— Kés, egész évre 78.— Kés, Kéziratokat nem érzünk meg éa nem küldünk vissza. K-21*21604 A Csemadok * • -évzáró közgyűlései elé Eljütt az idő, amikor a Csemadok helyi szervezetei évzérö közgyűlései­ken számot vetnek az 1902-es évben végzett műnkéről. Értékelik az el­múlt esztendőben elért sikereket és hiányosságokat. A Csemadok helyi szervezetek vezetősége mérlegre te­szi munkája eredményeit, a szerve­zet egész évi működését és a veze­tőségi tagok megkérdezik, mit tet­tem, mit tettél és mit tettünk mind­nyájan a szocialista kultúra fejlesz­téséért, az ember szocialista neve­léséért. I Ha visszapillantunk az elmúlt esz­tendő munkájára, akkor azt látjuk, hogy sikerekben gazdag év áll mO- gOttUhk. Cjabb fejlődésen ment ke-, resztül a népművészeti és a népmű­velési munka Dél-Szlovákla járásai­ban. A járási, területi és a gomba­­szOgi központi dal- és tánóünnepély népművészeti csoportjaink további fejlődését bizonyították. Népművé­szeti csoportjaink tevékenysége or­szágszerte szerves részévé vált a falu kulturális életének. Az egyes népművészeti csoportok kOzűl emlí­tésre méltó például a rimaszombati tánccsoport Kamarás Imre tanító vezetésével, melynek tagjai az. év elején 22 aratási kultúrbrigád meg­szervezését vállalták ás 30 kultúr­­brigádot szerveztek. Így szórakoztat­ták és nevelték a rimaszombati já­rás falvainak dolgozéit abban az időben is, amikor a csúcsmunkák' következtében a legnehezebb kul­­túrmtmkát végezni vidéken. A ri­maszombati példa nem egyedülálló, országszerte sok ilyen kultúrhrigád­­dal dicsekedhetünk. FokozOdott a dolgozúk érdeklődése az irodalom és a művészet iránt. Megalakult a bodrogkOzi és a rimaszombati iro­dalmi színpad, melyek munkája kö­vetendő példa a többi járások szá­mára is. Az érsekújvári járásban az újvári helyi szervezet kezdeménye­zésének alapján megindult a „KI mit tud“ esték szervezése, mely igen nagy sikernek Örvend a járás dol­gozol között. Az elmúlt esztendő sikerei kűzé tartozik, hogy elmélyült a Csema­dok és a népi szervek kOzötti gya­korlati együttműködés a népművé­szeti és a népművelési munka irá­nyításéban. Több járásunkban, mint pl. a rimaszombati, losonci és duna­­szerdahelyl járásokban a járási ve­zetőségek munkájában meghonosod­tak a helyes munkamódszerek, me­lyek a helyi szervezetek és a járási vezetőség szoros személyi kapcsola­tában jutnak kifejezésre. Mindazok az eredmények, amelyeket elértünk, azt bizonyítják, hogy a Csemadok szervezete ezer és ezer olyan lelkes kultúrmunkással rendelkezik, akik magukévé tették az ember szocialis­ta nevelésének gondolatát és aktív megvalósítói ennek az eszmének. Évzáró közgyűléseink természete­sen akkor lesznek sikeresek, ha azt a célt fogják szolgálni, hogy a már elért eredményeket tovább fejleszt­jük, és a helyi szervezeteink kriti­kus szemmel fognak nézni eddigi működésükre. Szükség van erre, hisz nem kevés olyan helyi szerve­zetünk van, ahol a negatív tények túlsúlyban vannak. Nem kevés olyan helyi szervezetünk van, ahol a vezetőség passzivitása következ­tében nem dicsekedhetünk kellő eredményekkel, sőt, vannak olyan helyi szervezeteink is, ahol az év­záró közgyűléseknek a legfőbb cél­ja az lesz, hogy újjászervezze a he­lyi szervezetet és megteremtse a jö­vő új munkájának alapjait. Igen el­térők tehát a viszonyok az egyes helyi szervezetek között. Ezért az egyik legfontosabb feladat az lesz, hogy a járási vezetőségek már az évzárú közgyűlések előkészítésénél vegyék figyelembe a tényeket, és főleg azoknak a helyi szervezetek­nek szenteljenek figyelmet, melyek­nek munkája az elmúlt évben nem érte el a kellő színvonalat. Tudatosí­tani kell, hogy évzáró közgyűléseink csak akkor lesznek sikeresek, ha annak eredményeként az eddigi, részben vagy teljesen passzív helyi szervezetek is bekapcsolódnak a szocialista kultúra terjesztésébe és az ember szocialista nevelésének felelősségteljes munkájába. Ebből kiindulva az egyik további feladat az lesz. , hogy a helyi szervezetek élérc olyan emberek kerüljenek, akik egyéniségüket, tudásukat és lelkesedésüket a közösség szolgála­tába tudják állítani, akik nemcsak hangzatos jelszavakban juttatják ki­fejezésre a szocialista kultúra Jelen­tőségét, de azért- tenni is tudnak valamit. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva szükséges, hogy a helyi szervezetek évzárú közgyűlésein konkrét határozatok szülessenek, melyek a helyi viszonyokból kiin­dulva megszabják a Csemadok mun­kájának Irányát az elkövetkező idő­szakra. Ezeknél a határozatoknál főleg a CSKP XII. kongresszusának .határozataiból kell kllndlni, vala­mint a VIII. országos közgyűlés ha­tározataiból, mely hangsúlyozza a dolgozú tömegek nevelésének szük­ségességét a proletár nemzetköziség és a szocialista hazaflság szellemé­ben. Hangsúlyozza azt, hogy a fej­lett szocialista társadalom építésé­nél olyan kultúrmunkára van szük­ségünk, melyben az ember feleletet talál napi problémáira és segít ne­ki megoldani a falu vagy város konkrét problémáit. Egyszóval évzá­ró közgyűléseinknek meg kell hoz­ni a Csemadok munkájának konkre­tizálását, kiindulva a helyi viszo­nyokból és meg kell szabni a kul­turális és népnevelő munka olyan formáinak alkalmazását, amellyel a legjobban elősegíthetjük a falu gazdasági és kulturális felemelkedé­sét. Meg vagyunk győződve arról, hogyha az évzáró közgyűlések elő­készítéséhez teljes felelőséggel lát hozzá minden járási vezetőség és minden Csemadok-tag, az eredmény nem is maradhat el, és jövő ilyen­kor még nagyobb sikerekkel dicse­kedhetünk. VARGA JÁNOS A Csemadok KB titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom