A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-22 / 29. szám
inCn i^Uo* 28-án Fidel Castro IVUÚ vej?etésévfll kubai fórra - dalin árok egy cmpoartjo felkelési kísérletet hajtott végre Batista reekoiós diktatúrájának megdöntésére. A kísérlet nem siker ölt, • ekkor a Castro veaette hazafiak visszavonulta}'. a Sierra Maestrá erdeibe, ahonnan partizánharcot folytattak a fcrradalom 1959. január 1-d végleges v győzelméig. — július 28-a a Kubai Köztársaság államilnne pe. 1961. május 1. ,,A népnevelés katcnál” kék lámpákkal vonulr.»k fa! A denevérek guanója kiinnyü anyag, kännysn lapátolható és szállítható A bányászok nap mint nap ngyanazon a lépcsőn keresztül szállnak la a bányába, mely az agyas galériákhoz Is veszt A 'Sierra da Cubela több mint kétezBr barlangjának balsa- Jében, a camagueji termő síkságot szegélyező dombos vidéken az egész világon egyedttléllé, mérhetetlen kincs fekszik. Ma kezdi el Kuba o kincsét kiaknázni. E hatalmas kincs évezredeken kérésztől halmozódott fel olyan helyeken, amelyek máig slncsanek teljesen felkulatva. Értéke úgyszólván felmérhetetlen. A legtökéletesebb kiaknázó gépek sem tudják kimeríteni, mert e kincs nap mint nap, szünet nélkül szaporodik, mlval termelői nem tartanak ettől, hogy kiirtják őket, s így a sötétség és csönd feneketlen mélyén éppúgy szaporodnak ma, mint tegnap. Több fajtához tartoznak, melyek közöl a legapróbb a legproduktlvabb. Kik e kincsek a kötél, amelyeket az új Kuba most kezd kiaknázni? A képek már választ adtak a kérdésre. Szinte láthatatlan lények, amelyek a langyos es'ék sötétjében hangtalanul suhannak el fejünk fölött. A tudósok chiropterának nevezik őket. Apró emlősök, melyek hértyés szárnyukkal villámgyorsan repülnek, s röptűk alatt rendkívül hasznos munkát végeznek az embar száméra — Irtják a kártékony és kellemetlen rovarokat. Barátaink — a denevérek. Általában ez a vélemény, hogy a legjobb trágya a tengeri madarak ürüléke, amely Dél-Amerika parti szikláin halmozédott fel, a guanó. De a denevérek guanója, amelyet a barlangok mélye év az időjárás és a napsugarak érta'mas hatásától, még sokkal jobb minőségű. S ml több, a guanó termelése biztosított, mivel a megfigyelések szarint a denevér naponta testsúlya harmadrészének megfelelő élelmet fogyaszt el. Kuba most kezdte meg a trágya kiaknázását az El Clrculo nevű első barlangban. A munkálatokat a földreformot intéző intézményre bízták. Az Intézmény mérnökei új berendezéseket helyeztek üzembe, amely lehetővé teszi, hogy egészen egy kilométer mélyre lehatoljanak s melyek segítségével naponta 150 tonna guanót tedmelhetnek ki. E „bányák” vájárai, melyekben sose kerülhet sor robbanásra, az ország legszegényebb földművesei közül regrutélédnak. A kereseti lehetőség áldást asztő hatással van ez egész vidékre. Megélhetésre talál Itt Kuba fővárosának számos munkanélkülije Is, főképp abban az üzemben, ahol a guanót őrlik és csomagolják. Egyelőre e kitűnő trágyát főképp Knbéban használják fel, de a külkereskedelem állami ügynökségei egyre több vevőt szereznek az ország hatórain kívül is. A guanó termelése egyre emelkedik. A munka közben mesterségesen megvilágított földalatti folyosókon nem látni a sok ezernyi denevért, mivel a víz évezredes hatása mosta mészkősziklarepedésekben rejtőzködne'x.
