A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-12-23 / 51. szám

Sn gárTéd«I«m

a szovjet kórházak ban

A rádloaktfv készítményeket egyra gyakrabban havmélják lel rákos megbetegedések megállapítására ás gyógyítására. Ismeretes, hogy as orvosok a betegek sngárkexelésénál milyen nagy figyelmet fordítanak a sngárxás Időtartamára fis ardssfigfire. De ml történik axokkal, akik nap mint nap állandfian rádioaktlv anyagokkal dolgosnak 7 Hogyan lehet megóvni a vesxfilytdl ax onkológiai kórháxak fis rendelóintfixetek egfisxsfigfigyl személyzetét?

A tudósok fis a tervezők sok orsxágban foglalkoxnak ennek a komoly problémának a megoldásával. Éppen ezért az Idén nyáron a szovjet fővárosban rendezett rákkutató kongresszus risztvevői nagy érdeklődéssel tekintették meg a moszkvai Röntgenoradlológtal Intézetben szerkesztett védőberendezést, amelyet már sok gyógyintézetben felszereltek.

Ax Itt látható képek a 40. számó moszkvai kórházban készültek. A baloldali képen egy orvosnőt látunk, aki a rádinmtü alkalmazására készül. Az arcot vastag ólomüvegellenző, a testet pedig ólomfal védi, fis a tűt ügyesen „kezeli“ ax acél vezérlőberendezés. Ugyanígy történik a műszerek fertőtlenítése és mosása is. Más esetekben távirányítást alkalmaznak televíziós ellenőrzéssel, mint például a Jobboldali képen látható, sugárkezelésre alkalmas műtőben is.

A Szovjetunióban az erre szakosított vállalatok sorozatban gyártják a gyógyintézeteknek a védőberendezéseket.

(Szovjetszkl) Szojuz)

Tudnak-e

az állatok számolni?

Egy párizsi kutatóintézet laboratóriumában három íehérköpenyes férfi ül egy asztál kerül. Az asztalon fehér kutya.

— Akarsz Inni? — kérdezi az egyik férfi

— nem kollegájától, hanem a kutyától.

Az állat elülső lábával kopog az asztal lapján, mintha táviratozna. A férfi a falon függő táblázatra függeszti a szemét, amelyen az ábécé minden betűje egy-egy számnak felel meg, az A az egyes, a B a kettes stb. A kutya nemmel felelt,

Ez a francia kutatócsoport üj kísérletsorozattal igyekszik megoldani azt a kérdést, amely már olyan gyakran került a nyilvános érdeklődés előterébe, amelyre azonban a tudomány mindeddig nem szolgált végérvényes magyarázattal: vannak-e éllatok, amelyek „beszélni“ és számolni tudnak?

A század elején több olyan állat tűnt fel

— főleg .lovak és kutyák —, amelyek teljesítményei látszólag kivételes értelmi képességről tanúskodtak. Ezeket az óriási feltűnést keltő eseteket a tudósok — biológusok és pszichológusok — tucatjai tanulmányozták, egész könyveket írtak róluk, anélkül azonban, hogy véglegesen rájöttek volna a dolog nyitjára.

Itt meg kell említeni a századaiéit zoopszlchológusok klasszikus kísérleteit is. Köhler professzor egy madarait megtanított arra, hogy egy három pettyel megjelölt doboz fedelét felnyitva Jusson eledeléhez, anélkül, hogy a szomszédos., négy pettyel megjelölt dobozhoz hozzányúlna. Egy Idő múlva a pettyeket azonos számú kukacokkal helyettesítette. A madár rövid habozás után felfalta az első doboz fedelén lévő három kukacot, a másik dobozt érintetlenül hagyta. Egy papagáj, amely megszokta, hogy meghatározott számú gongütésre fogjon hozzá ebédjéhez, észrevette a különbséget három és négy ütés között, 4 és 5 .között habozott, az ennéd magasabb számokat mér kivétel nélkül mindig összetévesztette.

Számoló lovak

Az első Ide vonatkozó tudományos kísérleteket Berlinben végeztéik. Chlaparéde híres

svájci pszichológus hosszasan és behatóan foglalkozott egy Hans nevű csódörrel, amely számtani műveleteket végzett és értelmes szavakat kopogott ki. Pfungst német pszichológus élesen támadta a hiszékeny profeazszort, és a maga részéről azt bizonygatta, hogy a ló egyszerűen ldomltója bizonyos — csupán általa észlelt — Jeladásait követi. Egy Krall nevű Jómódú elberfeldi kereskedő később megvette a csődört eredeti tulajdonosétól, hozzá vásárolt még két értelmesnek látszó lovat, majd állataival rendszeresen napi két órát foglalkozott. A lovak rövidesen megtanulta* összeadni és kivonni, patáikkal kopogva „beszélni“ és néhány hónap müilva már olyan teljesítményekkel tettek szert világhírnévre, amelyeket Józan észszel egyszerűen a képzelet szüleményei közé sorolnánk, ha hitelességükről nem tanúskodnának az Ismert pszichológusok, neurológusok és matematikusok írásai, akik a világ minden tájáról sereglettek Elberfeldbe, hogy saját szemükkel győződjenek meg a „csodáról“. Valamennyien Ismerték és tekintetbe vették Pfungst ellenvetéseit és feltevését, amely szerint a lovak valamely Jelenlévő személy titkos utasításaira reagálnak pl. ügy, hogy addig kopognak, míg az Illető száját nyitva, vagy kezelt a háta mögött tartja stb. Az elberfeldi kísérletek azonban e lehetőség teljes kizárásával folytak le. Egy Mohamed nevű lovat például teljesen magára hagytak egy elzárt helyiségben a táblára Irt számtani feöadattal, majd lesőlyukon keresztül figyelték amint helyesen számit ki

olyan példákat mint <]1&74 161, V313 824 stb. A ló habozás nélkül, gyorsan és helyesen kopogta ki az eredményeket.

Krall lovai patáikkal egész mondatokat kopogtak ki és gazdájukkal beszélgetéseket folytattak az émuló tudósok Jelenlétében. Az elberféldi események hatása alatt aztán több német, francia, svájci és angol tudós hasonló, nagy részben eredményes kísérleteket kezdett végezni kutyákkal és egyéb állatokkal.

Ezekután tehát kétségtelen, hogy az állatok a fenti teljesítményekre csakugyan képesek. Ugyanakkor nem kevésbé kétségtelen, hogy ezek a teljesítmények magasan felülmúlják értelmi képességüket, amiről különben maguk a kísérletek is tanúskodnak. Az elberfeldi „beszélő“ lovak például sohasem igyekeztek egyimásközt kopogás útján értekezni és képességük tanújelét kivétel nélkül mindig csakis az emberekkel való érintkezés Idején adták.

Mindez azt jelenti, hogy az annyi szakember által hitelesített jelenség csakugyan létezik, de bogy egészen másról van szó, mint amit Köhler és kortársai képzeltek. Az állatok rendkívüli teljesítményei a feltételes és nem feltételes reflexek precízen kidolgozott rendszerén alapszanak és lényegében a magasabb idegtevékenység hasonló 'folyamatával van dolgunk, mint az embernél. Nyilván — bizonyos körülmények között — a feltételes reflexek segítségével és a magasabb ldagtovékenységen keresztül az emberi gondolat közvetlenül befolyásolni képes az áltat „lelki“ tevékenységét.

Végleges választ éppen azoktól a legújabb kísérletektől remélhetünk, amelyek már új, korszerű feltevésekből indulnak ki.

(SCIENCE ET VIE)

Krall Mohamed nevű lovát számoltatta