A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-12-16 / 50. szám
A Tower-hid Este a Plccadily téren A középkor átvomul a városon A hatalmas ködben révkalauzunk alig látja a Tower-brldget, a kikötő felvonóhld- Ját. Am azért évkaulauz, hogy bekötött szemmel is eligazodjon a 41 kilométernyi, hosszú kikötőben, amely hatalmas dokkjaival a legnagyobb őceánjáró hajókat Is befogadja. A kikötőben társasgépkocsi vár ránk ős a vámvizsgálat után nyomban városnézésre Indulunk. Első megállónk a Tower, ez az egykori erőd, majd böTtön, ahol számos történelmi személy került hóhérkézre. Keresztülkasul járjuk a világváros rengetegét, szemünkbe ötlenek a bizarr öltözetek és mindnyájan elmosolyodunk, amikor a főpolgármestert XV. századbeli történelmi kosztümében és parókában látjuk. Ezután a Trafalgar squaren állunk meg és a Napóleont verő nagy admirális szobrát csodáljuk, majd a Westminstert apátságba látogatunk el, ahol az ország leghíresebb költői és írói álmodják örök álmukat. Innen az újságírók utcájába megyünk a Fleet Streetre, ahol megebédelünk és utána pedig a Clty-t, a pénzemberek, néhai rabszolgakereslkedők és gyarmatosítók, mostani, halálgyárosok, hírhedt negyedét barangoljuk be. Este a Plccadlly Circuson — a színházak terén kószálunk, előnyt adva az egyáltalában nem vonzó színházi műsorok előtt az őszi este ködös varázsának. Sajnos, pár nap alatt ezt a várost, amely 117 négyzet mértföldes területével és közel tíz milliónyi lakásával mindjárt New York és Tokió után következik, nem lehet néhány nap alatt megismerni, már csak azért sem, mivel vendéglátóink nagy készséggel mutatják meg a Buckingham palotát, a Downing Streetet, a West-End palotáit, de semmiképpen sem hajlandóak elvinni bennünket az East-End szegény-negyedébe, ahol a munkanélküliek nyomortanyái vannak. És veszedelmesnek tartják számunkra a Sohót is, ahonnan Bert Brecht merítette egyik regényének anyagát. Itteni tartózkodásunk alatt eljárogattunk a képtárakba, a híres múzeumba és könyvtárba és elmentünk megkoszorúzni Marx Károly sírját. Nagy élvezettel látogattuk a Hydb parkot, ahol a XX. század bolondos prófétái szabadon prédikáltak mindenről, még a cserebogár halhatatlanságáról Is. Ebben a parkban ugyanis mindenki szabadon nyilváníthatja véleményét és semmi baja sem történhet, ha a miniszterelnököt a hallgatói előtt (ha ugyan vannak) ökörnek titulálja. Különben is ebben a metropolisban rengeteg park van, ezek képezik a város tüdejét. Hihetetlen de való, hogy ennek a városnak nagy forradalmi múltja van. A XVII. században a polgárt forradalom idejében, ez a város volt a forradalmi erők központja és itt kiáltották ki a köztársaságot. Majd a XIX. században Itt lalakult ki az ország proletariátusának első önálló politikai tömegmozgalma, a Chartizmus. Ebben a világvárosban, melyet az irodalomkedvelők Dickens városaként ismernek, élt 1849-től Marx Károly, a tudományos kommunizmus megalapítója. Ebben a városban jött létre 1847-ben a Kommunisták szövetsége, majd 1884-ben Itt alakult meg az Első Internacionálé I És ez a város volt színhelye az 1903-as, 5-ös és 7-es években az Orosz Szórtál Demokrata Munka Párt (OSZDMP) három kongresszusának Isi 9 * 1. Hogy hívják a városnak azt a temetőjét, ahol Marx Károly van eltemetve? 2. Ki volt az a híres admirális, aki I. Napóleon hajóhadát tönkreverte? 3. Ml a hivatalos elnevezése a város főpolgármesterének? 4. A város neve? A 48. számban megjelent rejtvénysorozat megfejtése: 1. Eiffel-torony, 300 m magas. 2. Párizsba beszökött az ősz. 3. A montmartre-l Rotonde kávéház. 4. Párizs. Könyvjutalomban részesültek: Körtvélyesl Alice, Kassa; Raab Imre, Komárom; Kulcsár Lajos, Perbenyík, ? Halál a kávéivókral 300 évvel ezelőtt Európában még nem Ismerték a kávét. A legelső hírt Rauwolt hozta róla 1582-ben Aleppóból. Prosper Alpinus, a nagynevű páduai botanikus 1591-ben már egész ismertetőt írt róla, sőt le is rajzolta a növényt virágával s termésével együtt. A • • legenda szerint az állatok fedezték fel a kávét az ember számára: az abesszíniái Kaffa hegyen épült kopt kolostor kecskéi lelegelték a kávécserjét, s az elfogyasztott kávébaboktól három nap, három éjjel nem tudtak aludni, izgatottan mekegtek és kergén ugrándoztak. A megrémült pásztor azt hitte, hogy a gondjaira bízott kecskéket „megszállta az ördög“, s a kolostor papjaitól kért segítséget „a rontás megszüntetésére“. A barátok megfigyelték, melyik az a növény, amelyből ettek a kecskék, majd szedtek a kávécserje magjaiból, főzetet készítettek belőle és örömmel észlelték, hogy az ital keserűsége ellenére Ízletes, illatos és meglepően frissítő hatású. Ettől kezdve rendszeresen itták a kahve-t — így nevezték az italt, — amikor késő éjszaka elmélkedni, imádkozni akartak. Egy muzulmán kereskedő, aki nem sokkal később a kolostorban kért szállást, megismerkedett a barátok italával, szedett a kaffai cserje magjaiból s az ő révén terjedt el a kávéivás Perzsiában, Arábiában, Mekkában, Kairóban. 1507-ben már a kairói férfiak szívesebben látogatták a kávéivókat, mint Allah templomait — annyira,
