A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-12-09 / 49. szám
Hány szóösszetételből ismerjük az aranyat: aranybulla, aranydiploma, aranylakodalom, aranyborjú, aranyifjúság. A vasnak nagyobb jelentősége volt az emberi történelemben, de az aranynak szebb, kalandosabb sorsa. A szfnarany annyira lágy, kopásnak ellent nem állő fém, hogy semmire sem használható, a vasnak sokszorosan nagyobb a gyakorlati haszna. Mégis az arany gyakoribb szókép: aranykor, aranyparitás, aranyfedezet. Az arany mindenütt ott van, s amihez hozzáér — megnemesiti. Csengést, pátoszt ad a legközönségesebb szónak is: az idők folyamán beöltözött a „nemes“ jelző Jelentésébe. Pedig az ókori mesékben még a gonoszság szimbólumaként emlegetik. S ha meggondoljuk, hogy évszázadokon a tulajdon kifejezője, a vagyon jelzője és megtestesítője volt — igazat adunk az ókori meséknek. Rousseau szerint a magántulajdon lopás, kifejezője is megérdemli hát — vagy legalábbis megérdemelte, hogy a gonoszság szimbólumaként emlegették. S volt Idő, hogy nevéhez még súlyosabb gaztettek is fűződtek. Mikor 1492-ben Kolnmbus felfedezte Amerikát, megindult a népvándorlás az Ojvilág felé. Kalandorok, orgyilkosok találkozóhelye lett az új földrész, s a körülbelül ötven millió indián őslakos nem kis mértékben felhalmozott aranyának köszönhette pusztulását. A dél-afrikai búr bennszülötteknek is az arany okozta a vesztüket. Az a hír terjedt el róluk, hogy a gyermekeik arany kövekkel játszanak. A kis nép fegyverrel fogadta az arany kalandorait. De győzött a túlerő, s helyükön ma már holland-angol keveréknyelvet beszélő telepesek laknak. 1848-ban egy Sutter nevű utazó a kaliforniai folyókban több helyen aranyat fedez fel. S az emberekben újra kitör az „aranyláz“. A betegség tünetei: gyilkosság, rablás, betegség, nyomor. A trencsénl Zlatokov vállalat igazgatója, jankoviö elvtárs ugyan azt tartja, hogy az arany az állam, tehát elsősorban valuta, de üzemében csak ékszereket, csodálatos szépségű gyűrűket és dísztárgyakat készítenek. Az egyik műhelyben tízen dolgoznak. Hat A nehéz ékszerek úgynevezett klasszikus mintái ján Porubsky munkaasztaláról kerülnek ki A gázláng az aranyművesek fontos segítőtársa a miniatűr aranytárgyak megmunkálásánál Az ékszerekbe a díszítőköveket belehelyezni — nem gyerekjáték. A trencséni Zlatokovban ezt Krupár jozef kiváló dolgozó végzi nagy hozzáértéssel és pontossággal (SzpácslI felvételei) fiú és négy lány. A hosszú fal mellett asztalok. s az asztalokon pislogó gázégők. A régi alkimisták dolgozhattak Ilyen lángok mellett, az aranycslnálás szenvedélyétől hevítve. Csakhogy az alkimisták aranyat akartak csinálni kőbői, vasból, szappanból, s a lehető legfurcsább dolgokból, ezek a ml alkimistáink az aranyból gyűrűt, csatot, karkötőt készítenek. Ali baba kincsei pompáznak, szikráznak, sárga plazma-fényben az asztalokon, s membrán érzékeny-kezű — majdnem aranykezűt Írtam — fiatalok alakítják, formálják az engedelmes fémet. jankovié elvtárs beszél: — Ezeknek a fiatal aranyműveseknek a legtöbbje elvégezte a turnovi Iparművészeti iskolát, s most mint tervezők dolgoznak az üzemben. Ilyen például a tizenkilenc éves Fridrich Miloslav Is, aki tavaly végezte tanulmányait, s a nemrég beadott tervei alapján készített dísztárgyak a karácsonyi ékszerpiac meglepetései lesznek. Igen fontos, hogy üzemünkben a dolgozók becsületesek legyenek, viszonyuk a szocialista tulajdonhoz kifogástalan legyen. Az arany — csábit. Az aranyat régen a leggyakrabban a lopással, csalással együtt emlegették. De a mi embereink megbízhatók. A terem közepén zúg a csiszológép. Ide már a kész gyártmány kerül. Itt kapja meg az arany a végleges, sárgán csillogó fényét. A gép körül — de az egész műhelyben is — szokatlan nagy a tisztaság. A csiszolásnál, vésésnél ugyanis aranypor hull az asztalokra, padlóra, amit a munka után összegyűjtenek. Elveszni egyetlen milligrammnak sem szabad. Az így szerzett hulladékpőr vegyi folyamatokon megy át, hogy újra használható legyen. Az arany érték, az arany — hatalom. Évszázadokon keresztül magántulajdon, a vagyon, s ugyanakkor — milyen kifejezően — a gonoszság szimbóluma. De az utóbbi időkben már egyre inkább dísztárgy anyag. Az országok pénzgazdaságát ugyan még mindig aranyvalutával, súlyos páncélszekrényekben lapuló aranyrudakban mérik, de csak addig, míg a pénzre egyáltalán szükség van. A pénz megszűntével megszűnik az arany is a tulajdonviszonyokat szolgálni és kifejezni, s megmarad szépen csillogó diszitőfémnek, karperecnek, gyűrűk, órák, dísztárgyak anyagának, s vegyületel a fényképészeti ipar és gyógyászat anyagának. Lesznek-e nekünk is tanítógépeink? Az Egyesült Államokban és Negy-Britanniában az utóbbi évek folyamán egész sor tanító-automatát szerkesztettek, sőt némelyiket közülük mór nagy sorozatokban is gyártják. Lesznek-e nekünk Is tanltógépeink? — (kérdezi Mocsár Ferenc komáromi olvasónk. A Szovjetunióban és nálunk is különösen a tanító nevelő szerepének tulajdonítunk nagy Jelentőséget, amit a legkitűnőbb gép sem pótolhat. E téren mindenekelőtt arra törekszünk, hogy tökéletesebb technikai audto-vizuálts oktatást segédeszközöket gyártsunk s így a tanítást szemléltetőbbé tegyük. Mindamellett a Szovjetunióban ts megkezdődött a tanítógépek kísérleti gyártása. Az egyik ilyen gépet például már használják ts a Moszkvai Energetikai Intézet Automatizáclós Tanszékén, hogy a vizsgák előtt ellenőrizze a diákok felkészültségét. A gép nagy vonalakban vagy száz kérdést tesz fel a diáknak. Ha a helytelen feleletek száma túl magas, a tanár azt tanácsolja a diáknak, hogy halassza el a vizsgát és készüljön fel alaposabban. Hazánkban egy célszerű és nem túlságosan bonyolult tanítógép tervét a prágai Közgazdasági Főiskola dolgozói és Zd. Kfeőan mérnök, a prágai Műszaki Főiskola dolgozója szerkesztették meg. A külföldi gépekkel szembeni egyszerűsítés abban áll, hogy a program egy film megfelelő lemezén van feljegyezve és fotodiódák segítségével fényképezik le a vetített képről. A gép válogatást áramkörét félvezetőkkel szerelték fel. A gép nem csupán a kérdésfelelet módszerű vizsgáztatást teszi lehetővé, de a folyamatos válaszokat ts. A gépet Jól felhasználhatják például a gépkocsivezetők oktatására. A gép a vizsgázók elé vetíti néhány tucat útkereszteződés képét megszámozott gépjárművekkel és a diák megfelelő gombok lenyomásával fokozatosan megadja a közlekedési helyzetek megoldását: melyik gépkocsi Indul elsőnek, másodiknak, stb. A gépet a főiskolán mint önműködő konzultátort ts felhasználják. Mivel automatikus diafilm-vetítővel van ellátva, nem kerül többe 4000 koronánál... Nyugaton a pedagógusokat aggodalommal tölti el a tudat, hogy a gépek beállítása következtében esetleg egy harmadrészük elveszítheti a kenyerét. Aggodalmaikat valóban jogossá teszik azok a tapasztalatok, amelyeknek egyéb foglalkozások automatizáclófa során Amerikában és Nagy-Brttanniában tanúi lehettek. A szocialista Iskolában azonban a legfőbb mindig az ember, a pedagógus marad, aki diákjaiban szeretetet és ragaszkodást tud kelteni szocialista életünk és társadglmunk iránt, aki maga is követendő példaként áll diákjai előtt. A tanítógépek, bár tökéletesítésük után valószínűleg már az elkövetkezendő évtizedben széles körben alkalmazzák őket, mindig csak tőbbé-kevésbé tökéletes automatikus tankönyvek maradnak, kitűnő szemléltető segédeszközök, amelyek még érthetőbbé teszik az előadott anyagot a diákok számára és az állandó ellenőrzés folytán intenzívebbé teszik az oktatási folyamatot. ITermészet és Társadalom) (dl és tű)
