A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-12-02 / 48. szám
Prágába megy Ezernyolcszázkilencvenháromban született Nagyzellőn (losonci Járás) szegény paraszti családban. A nélkülözést, a nincstelensőget kiskorától Ismeri. TI zenhárom éves korában kőmüvestanonc nak megy, aztán kőművessegéd lesz majd császári és királyi katona. Négy év után a háborúból kifáradva megtörve Jött haza. Egy gondolat k! nozta állandóan. Miért volt a sok vérál dozat? Közben új, más hangokat Is hall Szocialista forradalom Oroszországban Lenin. Itt-ott Jelszót Is lát. Éljen a Ta nácsköztársaság, a munkások és a pa rasztok hazájal Balassagyarmaton a 16-os vörös gyalogezrednél találta meg a harc, az élet értelmét. Mint önkéntes harcol a vörös hadseregben. Bajtársaival teli torokkal harsogja: „De szeretnék, de szeretnék Kun Bélához bemenni!“ Bajtársaival közösen Itt hallanak közelebbit Leninről, lelkesen olvassák Leninnek a Magyar Tanácsköztársasághoz küldött táviratát. Aztán Mondok Gábor Vásárütra. Jobban mondva Dunaszerdahelyre került. 1925-ben tagja lesz a kommunista pártnak és Csallóközben részt vesz a pártszervezet megalakításában. Hol gyalog, hol biciklin járja a falukat. ÉJJelezlk, sztráikol. verekszik a rendőrökkel, de bátran hirdeti a párt szavát: „Munkát, kenyeret I“ Mindenhol meghallgatják, mert Igazat beszél. A kommunisták képviselőjeként beválasztják a dunaszerdahelyi községi tanácsba. Hét éven keresztül képviselte a' pártot. Mikor bejött a megszálló magyar hadsereg, a csendőrök azonnal felkeresték. „Ezt a házat, és annak lakóját állandó felügyelet alatt kell tartani" — szólt a parancs, őrizték is a kakastollasok a házat. „Vigyáztak“ Mondok Gáborra, a csehszlovák kommunista párt tagjára. Ö azonban tovább harcolt. Aki a párt neveltje, az nem adja meg magát. 1941- ben kakastollas csendőr szól be az ajtón. „Mondok urat keressük“. Budapestre megyünk, Mondok úr. Kávézni a Rltzba — és puskatussal Jól hátbavágta az „urat“. Erős. túlerős volt a Rltzben felszolgált kávé, mert Mondok elvtárs a klstarcsal Internáló táborban kötött ki. Hét hónapig tartották ott. Megjárja a komáromi, a monostori fegyházakat és a Csillag-börtönt. 1944-ben a Gestapo, a flossenburgi koncentrációs táborba hurcolja. Innét csak 1945 ápriliséban szabadul, visszatér Dunaszerdahelyre. Kiveszi részét az újjáépítésből, s folytatja az elkezdett harcot az ÚJ élet megteremtéséért. Újból a párt igazáról beszél. Segít a szövetkezet megalakításában. fáradhatatlanul dolgozik. Aktiv tevékenységet fejt ki csaknem valamennyi tömegszervezetben. 1957-től tagja az SZLKP Központi Bizottságának, tagja a Járási pártbizottságnak. Hatvankllenc esztendős, azonban ha valaki keresné, ne otthon keresse, mert az állami gazdaságon dolgozik. Azt tartja, nem volt hiábavaló a harc, a küzdelem. Megérte a fáradságot, hisz valósággá vált Lenin szava, melyről 1919- ben bajtársalval, a vörös katonákkal álmodott. Ezen a héten útra készül. Hazánk legjobbjaival Prágába megy. S pár nap múlva ott láthatjuk őt a kongreszszusi teremben, mint a Csehszlovák Kommunista Párt XII. Kongresszusának küldöttjét. SZ1GL FERENC A Elsők vagyunk széntermelésben Az egy főre eső acéltermelésben túlszárnyaltuk Angliát és az USA-t A személyi és a társadalmi fogyasztás világviszonylatban magas színvonala továbbiakban, közölt adatok jobb megértése céljából emlékeztetünk arra, hogy Cseihszlovákia területileg és a lakosság számát tekintve a kis államok közé tartozik — területét véve alapul a 11. ás lakosságát tekintve a IS. helyen áll Európában. Gazdasági jelentősége azonban köztársaságunkat a legfejlettebb országok közé emeli 1 Az utóbbi idők egyik legfontosabb feladata az energlabázís kibővítése volt, amit az állandóan növekvő elektromos energia termeléssel és a széntermelés fokozásával értünk el. Az ipari termelés, a közlekedés, de a személyi fogyasztás általános fejlődésének egyik feltétele éppen a termelt villamos energia mennyisége. Hála az újonnan épült erőműveknek, a villamos áram termelés 1953-mal összehasonlítva, 118 százalékkal emelkedett, ami nagyobb ütemű fejlődést jelent, mint amit az Ipari össztermelés mutat fel. A kőszéntermelés terén Cseihszlovákia 1961-ben világviszonylatban a nyolcadik, Európában pedig ötödik helyen állt. Ha a kitermelt szén egész mennyiségét kőszénre számítjuk át, az egy főre eső széntermelés terén első vagyunk a világon. Hatalmas fejlődést mutat az utóbbi években a kohászati Ipar, amely a gépipar és a vegyipar mellett nemzetgazdaságunk , legfontosabb ágazata lesz. 1957-től 1961-ig 40 százalékkal emelkedett a nyersvastermelés, s e tekintetben (az egy főre eső termelésben) Csehszlovákia a negyedik helyre került a világon. Az iparosítás fokát gyakran az egy főre eső acéltermelés indexével mérik. Világgazdasági táblázatokból tárgyilagosan megállapítható, hogy az utóbbi négy évben az egy főre eső acéltermelés terén túlszárnyaltuk Angliát és az USA-t, s jelenleg a negyédik helyen vagyunk. Ugyancsak előkelő helyet foglal el Csehszlovákia a cement, a kénsav és más fontos cikkek termelésében. A gépipari termelés sokkal gyorsabb ütemben fejlődik, mint Jó néhány tőkés országban. Míg az 1953 és 1980 közötti években a gépipari termelés nálunk 2,3-szorosával, addig az Egyesült Államokban csak 10 százalékkal, Belgiumban és Angliában 37—40 százalékkal és Franciaországban 83 százalékkal emelkedett. A legfejlettebb kapitalista országokkal összehasonlítva textil- és cipőiparunk termelése Is igen magas fokon áll, ami lakosságunk öltözködés-kultúrájának magas színvonaléban Is megnyilvánul. Szép eredményeket értünk el a lakosság életszínvonalának területén Is. A megélhetési költségek indexe az 1959—1961-as években például ezt mutatja, hogy míg nálunk ezek a költségek 5 százalékkal csökkentek, a fejlett kapitalista országokban — Belgiumban, Kanadában, Svájcban és az USA- ban — 3 százalékkal, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Angliában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Ausztriában és Svédországban még többel, japán -Elektromos áram termelés év 1958 19620 KWő p„p„b aaaa Q B E 1959 Wimsk 1959 21 884 ÜS mn 0 0 1960 24450 1961 26 962
