A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-11-25 / 47. szám

'lfir'7 'el ,r,nn!t- A tizenki- i M n / lenc évo* Tamara né- IUJJ hány hasonló koró ba­­rfitnője társaságában rágalmat léptekkel rótta szülő­városának, Qgyessxának napsuga­rat utcáit. Kacagtak, csacsogtak, mint ahogy a nyári vakációjukat otthon töltő fiatalok szoktak, akik maguk snm tudják, mitói olyan jőkedvüek. Egyszerre egy jól ól­­tózUtt fiatalember szegódik hoz­zájuk, és egyenesen Tamara eiá lép: — Filmrendező vagyok — mu­tatkozik be udvariasan —, sze­retném magát az egyik, éppen most készüló filmben szerepeltet­ni. Tamara bizalmatlanul nézett az idegen férfira és egyik társnő­jébe karolva, szótlanul tovább indnlt. De a fiatal rendezó nem tágított mellőle: — Nézze kérem — szólt komo­lyan —, én megértem, hogy ma­ga engem huligánnak tart, és est a váratlan ajánlatot csak trükk­nek véli. Azonban gondolja meg a dolgot, és ha akar, jöjjön be reggel a stódióba. Itt a névje­gyem, várni fogom. A viszontlá­tásra. Azzal elsietett. A lányok utána bámultak és Tamara elmosolyo­dott. Már mint iskoláslánynak az volt leghőbb vágya, hogy film­­színésznő lehessen. Moszkvában beiratkozott a szlnliskolába, több kitüntetésben is részesült, de so­ha senki nem hívta őt még csak statisztálni sem. Most hazajön szabadságra szülővárosába és itt kérik fel, hogy legyen fllmszi­­nésznö. Reggel azonnal jeientkazott a stúdióban. Meg is kapta első szerepét: A vonatok visszatérnek cimü kitűnő film Natasája lett. A Minden csak most kezdődik el­­mű filmben is volt kisebb felada­ta, majd Tolsztoj Feltámadás című hatalmas regényének filmváltoza­tában Mihail Svajcer rendező Katyusa Maszlova szerepét bízta rá. A fiatal gyereklány felejthe­tetlen játéka még élénken él em­lékezetünkben. Szinte csodálatot ennek a tipikus szláv szépségnek alakító képessége. A kis Katyusa maga a tisztaság, a romlatlonság, mikor megismeri a szerelmet — és lassan százféle arcban látjuk őt viszont, a züllés után, a vád­lottak padján, a börtön sötétjé­ben.-.. civilben . . mint az ártatlan Tamara Szeminova nem az a színésznő, aki egy jő alakítás után fejlődésképtelenül kiég. Ez a lány gazdag lelki életet élő, erős tehetség. Azt mondja, hagy mindent a jó rendezésnek kö­szönhet. Ml ágy mondanánk, hogy sokat, viszont rendezője is sokat köszönhet ennek a lánynak, kinek szeméből jókedv és bánat sugárzik, hangjában pedig a ba­­lalajka mély húrjai muzsikálnak. S. M, mint a meggyötört Katyusa Mász­­lová Tamara Szeminova három arca

Next

/
Oldalképek
Tartalom