A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-11-25 / 47. szám
Így nevezik az amerikaiak Kubán bitorolt katonai támaszpontjukat. Hogy miképpen szerezték meg ezt a területet — az jellegzetesen amerikai történet: háború útján. Ha nem vesszük tekintetbe Guantánamo korábbi „birtokosait“, a spanyolokat, franciákat, angolokat majd ismét a spanyolokat, Kuba és ezzel Guantánamo — a sziget egyik leggyönyörűbb öble közvetlen megszállására az Egyesült Államok és Spanyolország közt lefolyt 1898—1902-es háború után került sor. Az USA kongresszusa akkor határozatot hozott, hogy az amerikaiak „felszabadította" ifjú kubai köztársaság alkotmányához egy függeléket csatol, amelyet 0. H. Platt szenátor javasolt, s amely jogot nyújt az amerikaiaknak arra, hogy föld- és vízterületet béreljenek a szigeten tengeri és utánpótlási támaszpont céljaira. Ezt a „jogot“ konkretizálták aztán az 1903. július 2-án megkötött szerződésben. Az Egyesült Államok kikötötte, hogy a szerződés 99 évig legyen érvényben, és a 118,5 négyzetkilométer nagyságú területért évente 2000 dollárt fizessen. 1903. december 10-éri aztán az amerikai tengerészgyalogság délelőtt tíz órakor az ágyúk ünnepélyes dörgése közben elfoglalta Guantánamot. A szerződés aláírása után eltelt három évtized leforgása alatt az amerikaiak otthonosan bérendezkedtek, s noha a statútum „barátsági szerződéssé“ változott, a támaszpontot továbbra is fenntartották. Érthető, hogy az új forradalmi kubai kormány a Guantánamo bérbeadásáról szóló kényszer-szerződést visszautasította, és ugyancsak visszautasítja azon nevetséges összeget is, amelyet az amerikai kormány mint „bért“ utal át számá ra. A támaszpont technikai felszerelése magas fokon áll. A támaszpont egész temaszponton polgári alkalmazottak is, akik egy része naponta a támaszpont határain túl fekvő Guantánamo, Caimanéra és Boquerón városkákból jár be. Hogy az amerikaiak ne unatkozzanak a támaszponton, a katonai hivatalok a legrületét s főképp a partvidéket a kitűnő különbözőbb kulturális, sport és rekreáutak sűrű hálózata borítja. Két repülőtér ciós intézményeket hoztak itt létre: kluis van itt, ezekről indulnak felderítő és bokát, táncos mulatókat, fürdőket, úszókémútjaikra az F-8U típusú vadászgépek, medencéket, sok tucatnyi játszóteret, mos leszállhatnak rajtuk a legnehezebb bőm- zikat stb. Inkább a Kuba ellen folyó akbázők Is. A kikötő teljesen gépesített, és namunkát, mint a kultúrát szolgálja a javítóműhelyekkel, úszó dokkokkal s a rádió és a televíziós adó, valamint a modern technika egyéb vívmányával van nyomda, ahol a hadsereg újságját nyomfelszerelve. Van a támaszponton lőszer- ják. raktár, élelmiszer, hajtóanyag és víztar- A fentebbiekből nyilvánvaló, hogy az talék is. A vízzel való ellátás ugyanis a amerikaiak itt valóban hosszú időre támaszpont Achilles-sarka, mivel a víz- „kvártélyozták“ be magukat. Miért? Hlvezeték vizét a támaszpont határain hét vatalos amerikai helyek a következőképkilométerrel túl fekvő Yateras folyőcs- pen határozzák meg a guanténamoi kakából meríti. A támaszpontnak rendes helyőrsége tonal támaszpont fontosságát: 1. A Panama-csatorna védelmi rendszevan, amely a haditengerészet és a légi- rének kulcspontja, mivel ellenőrzi a Winderők 3500 katonájából, néhány zászlóalj ward-szorost, amelyen keresztül vezet tengerészgyalogságból és a kikötőben hor- minden fontos út Európából és Dél-Amegonyzó hajók vagy 5000 katonájából és rikából a Panama-csatornába. Háború esetengerészéből áll. Egyébiránt vannak a tá- tén az USA haditengerészete harci, fel-Guantanámo-repUlfigépről nézve Pihennek az USA NAVY üte£ei Vérebek érzik a tárniaszpanlok határ voca'alt Amerikai katonák ellenőrzik a guantanámól támaszpontra bejáró kubai alkalmazottakat derítő, őrszolgálat!, és egyéb természetű operációkat végezhet a Karib-tengeren. 2. Az Amerika-kűzti hajózás támaszpontja, mivel az Egyesült Államok Karibtengeren fenntartott támaszpontjainak egyik legfontosabb láncszeme, védi a délamerikai országokból az USA-ba irányuló legfontosabb stratégiai nyersanyagok [nafta, vasérc, réz, ólom, mangán, bauxit, wolfram stb.) szállítóútjait. 3. Az amerikai hadihajók legfontosabb kikötője a Karib-tengeren — vize jelentős mélységű, védett és egész sor olyan objektum található rajta, amelyek lehetővé teszik, hogy egyidejűleg több mint 50 hajót fogadjon be, beleértve a Forrestal típusú anyahajókat is (az USA haditengerészetének legnagyobb anyahajói). 4. A tengeri védelem tevékenységének fő támaszpontja a karibi körzet tengeri útjain. 5. A légiutak ellenőrzésének támaszpontja, mivel Guantánamo az USA keleti és Dél-Ameríka nyugati partjait összekötő légi vonalak keresztútján fekszik. 6. Az USA haditengerészetének kiképző támaszpontja, mivel ezen a vidéken a kiképzés számára az egész év folyamán jó feltételek vannak (kedvező időjárás, kis távolság az USA-tól, nagy légi és vízi térségek stb.). 7. Javító-támaszpont, tekintettel arra, hogy a támaszpont felszerelése lehetővé teszi a torpedórombolók javítását is. 8. Átmeneti támaszpont, amelyen tartalék lakások és kórházi komplexum áll rendelkezésre, s ahol mind a hajók, mind a katonai egységek kiegészíthetik élelmiszer, hajtóanyag, víz és egyéb készleteiket. A teljesség kedvéért még meg kell állapítanunk, a támaszpont legfontosabb feladata, hogy állandó fenyegetés legyen Latin-Amerika országai felé, s útját állja a nemzeti felszabadító mozgalomnak a világ e részében. — jk — 4ÍIIANTANAN0 4/Mfiőr'Jtó'rzef/kufy* 5
