A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-11-18 / 46. szám
szó? Nehéz gépek igénybevételé nélkül talajjavító munkálatokat végezni! Mi késztette a Dimitrovgyár harmadik laboráns-csoportjának a tagjait a robbanóanyag elkészítésére? Amikor Záhorie és környékének megtermékenyítéséről volt szó, a bratislavai mérnökök arról értesültek, hogy a talajjavító üzem dolgozói csak nagyon nehezen haladnak előre a munkában. Akkor határozták el, hogy kisegítik a talajjavító üzemet. Ez azt jelentette, hogy fel kellett mérni és ki kellett próbálni a robbanóanyagok több fajtáját, melyik felelne meg legjobban csatornaásásra. A robbanóanyagra főként azokon a helyeken volt elsősorban szükség, ahol a talajjavító gépek száméra nem volt előnyös a terep. A bratislavai mérnökök három héttel ezelőtt költöztek ide, és mindjárt mánkéhoz láttak. És a talajjavító üzem teljesíti a tervét, előreláthatólag évről-évre húsz hektár földet tesz majd termékennyé. ötféle robbanóanyagot próbáltak ki, és különböző alakú csatornákat csináltak. A víz levezetésére az erdőben 220. más helyeken pedig 56 méteres csatornát készítettek. Persze, ezzel a ülmitrov-gyár mérnökeinek a mun rája nem ért véget. Ki kell még értékelni a robbanóanyagok hatásfokát és meg kell Ismertetniük a velük való bánást. S ha mindezzel elkészültek, a környék mezőgazdasági dolgozói további jó eszközöket nyernek a talajjavító munkák meggyorsításéra. Előzetes számi-A homokos szántóföld fölött szétterült a kiáltás — vigyá-á-zzl Aztán Miloä Bíla mérnök felemelt? kezét és még egyszer megkérdezte: — Készen van minden? A munkatársak és a fényképész felemelt keze adta meg a választ. Ebben a pillanatban valaki megnyomta a gyújtó berendezés gombját és erős 'robbanás rázta meg a földet. Homokszökökút tört fel a magasba. Még le sem ülepedett egészen a homokfelhő, amikor a távolabb álló símbarek odaszaladtak az új vízvezető csatornához. Ott voltak a robbantásnál Kamenicky, Bílak és Latta elvtársák a malackai Mezőgazdasági Hivatalból s a bratislavai Dimitrovkából Polár és Belovlő elvtársak. Megelégedétten nézték végig a 150 méter hosszú csatornát. — Máris kőveztethetjük a fenekét — jegyezte meg Kamenicky elvtárs. A többiek is megállapították, hogy a robbanás nagyszerűen sikerült. Alig telt el néhány óra, meszszebbről, az erdőből ismét robbanás 'hallatszott. Az emberek oda siettek a helyszínre, és dicsérték a bratislavai vegyészek munkáját. Ugyanis az erdőben ilyen előnyős robbanóanyag felhasználása nélkül a csatornaásásban csak nehezen haladhattak volna előre. Tulajdonképpen miről van S 4 I Látások szerint a robbanások nem növelik a talajjavító munka költségeit. A munkatermelékenységet ellenben három, sőt ötszörösére emelik. A robbanások elhangzottak a vidék fölött, és Ismét úrrá lett a csend. A csatorna szélén zöld egyenruhában vagy szürke munkaköpenyben állnak az elvtársak, és nagyon elégedettek a Dimitrov üzem mérnökeinek munkájával. Szöveg és foto: J. Vlach A Mohoie-terv A Mohoie-terv előzményei évszázadunk legelejére nyúlnak vissza, amikor nagy földrengés pusztított a horvátországi Zágráb környékén. Ennek adatait tanulmányozva dr. A. Mohorovicsics zágrábi egyetemi tanár, meteorológus megállapította, hogy a szilárd földkéreg felső részében a földrengés hullámok egymástól eltérő sebességgel haladnak, de egy bizonyos mélységben az úgynevezett hosszanti hullámok (amikor a kőzatrészecskék rezgő mozgása megegyezik a hullám terjedésének Irányéval) terjedési sebessége általában mindig 8,2 km/mp köröl van. Így fedezte fel Mohorovicsics egy titokzatos geológiai határvonal létezését a földkéreg és a földköpeny között, ahol a földben a szeizmikus hullámok sebessége egyszerre másodperceoként S km-röl másodpercenként S km-re gyorsul fel. Milyen anyagok képezik a „MOHO“-t? Ezt csak úgy tudhatjuk meg, ha sikerül oda behatolnunk. Mi van alatta? A felfedezésre váré ismeretlen bolygó ... 1 Ezt az „expedíciót" tűzte ki céljául a Mohole-terv. A Mohoie-terv megvalósítóinak alsó és talán egyik legnehezebb feladata a fúrás technikai megoldása volt. A mélyfúrás terén eddig a 7700 méteres texasi olajkút tartotta a rekordot. Itt azonban a „Moho“ 30—400 kilométeres mélységben fekszik és ilyen mélységekben a fúrásnak szinte legyőzhetetlen mechanikai és hőmérsékleti problémákkal kellene megblrkúznia (IS km mélyen már 470 C fok hőség uralkodik.) A tenger alatt azonban a földkéreg lényegesen vékonyabb (a „Moho“ csupán 0—10 kilométernyire van) és ezenkívül itt hiányzik a gránitkéreg is. A Mohoie-terv megvalósításánál tehát ha)6ra szerelt fúrőberendezéseket alkalmaznak, amelyről egy legalább 9 km hosszú fúrócsövet kell lebocsátani a vízbe. A legnehezebb probléma a hajó egyhelyben tartása ott, ahol az óriási mélység miatt lehorgonyozásáró! szó sem lehet. A hullámzások, a tengeri áramlások vagy a szél ugyanis, ha akár csak 200 méternyire mozdítják el a hajót, a fúrószár legörbölését vagy törését okozhatnák. A hajó rögzítését tehát „dinamikus“ módszerrel kellett megoldani. A fúrás helye körűi felszíni és vizalattl radarral felszerelt hajókat helyeztek el, amelyek szQntelen jelzése útján értesítik a hajót minden legcsekélyebb helyváltoztatásról, s Így az eltérések azonnal korrigálhatók. Az alsó kísérleti fúrásokat körülbelül másfél évvel ezelőtt végezték a Csendes-óceánban, 74 kilométernyire Guadalupe szigetétől. A tenger itt 3780 méter mély. A kutatómunka 18 napig tarolt. Az egyik fórást eredetileg 4500 méter mélyre tér vették, de a fúrófej már 169 méterrel a tengerfenék alatt elérte az üledékes rétegek alján rejlő bazaltot. Az eddigi kísérletek bebizonyították, hogy a Molohe-terv megvalósításának nincsen lekOzdhe- * teilen akadálya. A következő fúrásokra valószínűleg 1983 tavaszán kerUl majd sor. A fúrógép 8000 dollár értékű, gyémántokkal kirakott acél-fúrófeje áthatol a bazaltrétegen, amely mintegy kétmilliárd évvel ezelőtt valószínűleg az akkor keletkező óceánok eredeti fene két képezte, hogy aztán beleharapjon a titokzatos „Moho“-ba és behatoljon a földköpeny Ismeretlen kőzeteibe. Ki tudja, nem rejt-e a Föld mélye felbecsülhetetlen értékű tudományos felfedezéseken kívül elképzelhetetlen mennyiségű és minőségű ásványi kincseket Is . . . ?l 4
