A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-10-28 / 43. szám
A Hét fénykáppilyáxatáoak anyagéból ján Uhltk jelvétele Mai »zárnunk tartalmából Elit számú titkos ellenség . • fiúikra Int egy folyó . . . 8— Őszi séta Ián Smrekkel . ■ • ítéletnap után (Kovács lósseí elbeszélése/ 1 Gyurcsó István versei .... 1 Látóhatár ....x ... . 1 Peru ......... 1 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Xaltúregyeifilatiaak hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Fészerkezztfi Malőr Agnaton. Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gély Ivén, Gyareslk Jérzet, Lérinez Gyei a, Mása Jézief, Oxsvald Árpid, dr. Szabi Réssé. Szerkesztésig: Bratislava, Jesenskébo *• Poztatiök C-3M, telefon 533-04 Terjsaatt a Póttá HfrUpasolgéUta, elOtlsatésekat elfogad minden postahivatal és levélkézbeslté. Ktltéldro ttélé előfizetéseket eUntés: Foltéval nevinoy* illád, vfvoz tlskn, Jlndrilski ni. 14, Praha. Nyomja a PRAVDA nyomdavillalaf, Bratislava, Stirova 4. Előfizetési dl) negyed évre 13,50 Kés, tél évre 38.— KBa, egén Ívre 71.— Két. Kéziratokat nem érzflok meg és nem kIldiink viasza. K-06*21341 M i lesz veletek, fra n ciá k Most vasárnap lép Franciaország népe a szavazóurnák elé, hogy a francia demokrácia és köztársaság létéről vagy nemlétéről döntsön az elkövetkező tiz esztendő időtartamára. Igaz, de Gaulle tábornok csupán hétéves korlátlan hatalmat kér a franciáktól. Ám ezalatt az idő alatt, mint diktátort teljhatalommal felruházott és az alkotmányt meg a parlament kőt házát semmibe vevő, úgynevezett nemzetvezető egy Igen hosszú életű személyi diktatúrának vethetné meg az alapjait. Ez a diktatúra viszont súlyos bel- vagy külpolitikai válságok Idején a Jobboldali és fasiszta érzelmű tisztikar segítségével rövidesen véres népellenes terrorrá változhatna, ahogyan ezt az elmúlt évek folyamán Algériában Is tapasztalhattuk. ____ l Ma már ugyanis nem titok, hogy a látszólagos ellentétek mögött, amelyek de Gaulle és az OAS katonai vezetősége, hangsúlyozzuk, az OAS katonai vezetősége között fennálltak, a valóságban egy hallgatólagos, de mély megegyezés, sőt ezentúl igen szilárd szolidaritás létezett. Ezt ml sem bizonyltja jobban mint az a ténv hogy az elmúlt héten lezajlott — a második világháború utáni legnagyobb francia hadgyakorlatokon a francia hadsereg egységeit Massu, az algériai tömeggyilkos ejtőernyős tábornok vezényelte. Hogy a vasárnapi népszavazáson milyen nagy tét forog kockán, azt mintha csak de Gaulle és a francia kommunisták tudnák. Éppen ezért a tábornok mindent elkövet, hogy legveszedelmesebb ellenfeleit a népszavazási kampány folyamán minél Jobban a háttérbe szorítsa. Ezért tilos a francia kommunisták képviselőinek a belépés, mind a francia rádió, mind pedig a televízió épületébe, ahol a többi pártok vezérszónokainak legalább néhány percnyi idő áll rendelkezésére, hogy párthivelkhez szólhassanak. Ezzel szemben viszont de Gaulle propagandistái egymást követik a televízió kéoemyőjén, sőt maga a tábornok az elmúlt hét folyamán háromszor szólalt fel a francia rádióban és televízióban. És ha nem lenne olyan komoly a helv zet, az embernek mosolyognia kellene mindazon, amit első és utolsó de Gaulle császár a francia népnek igyekszik bebeszélnl. Franciaország felszabadításától kezdve, a tábornok-elnök a francia politikai és gazdasági élet minden pozitívumát saját, kiváló személyi tulajdonságainak a Javára Írja: állítólag neki köszönhető az algériai béke megkötése is, a fasiszta veszély felszámolása és az ő érdeme a frank megszilárdítása, az átmeneti gazdasági konjunktúra, stb., stb. Pedig az igazság mindennek az ellenkezőjel De Gaullet a fasiszta tisztikar puccsa Juttatta 1958-ban hatalomra, dé Gaulle uralma alatt érte el tetőfokét Algériában a legvéresebb terror, de Gaulle eddigi személyi diktatúrája a politikai helyzet stabilizációjának az ellenkezőjét jelenti, és a jelenlegi, átmeneti konjunktúrát a dollár, de főleg a nyugatnémet 7 márka beözönlése hozta létre. Mindezért azonban Franciaország népe drágán fizet. Hiszen a tábornok-elnök a Közös Piac vásárcsarnokában és a NATO főhadiszállásán kiárusítja az ország gazdasági, politikai és katonai függetlenségét, kiszolgáltatva a franciákat az évszázados ellenségnek — a nyugatnémet milltarizmusnak. Már magában mindez elegendő lenne de Gaulle vasárnapi vereségéhez, ha az ellenzék minden pártja következetes fe’lvilágosltó munkát végezne a tömegek kö zött ős olyan elvhüen harcolna az elnök bonapartista törekvései ellen, mint a Francia Kommunista Párt! Maurice Thorez éppen a most csütörtöki — a párizsi Matualité nagytermében megtartót' tömeggyülésen mutatott rá arra a tényre, hogy de Gaulle ezúttal legyőzhető! Esélyei Jóval kisebbek mint az előző évek folyamén voltak, mivel a kommunisták ezúttal nincsenek egyedül. Hiszen a francia nemzetgyűlés hat politikai pártja közül öt az elnö|k alkotmányszegő és módosító javaslata ellen foglalt állást. Éppen ezért a Francia Kommunista Párt a választók felvilágosítását tűzte ki főfeladatul, valamint egy olyan — tömegbázison alapuló demokratikus egységfront megteremtését, amely nemcsak hogy eltorlaszolná a tábornoknak a nyílt diktatúrához vezető útját, hanem egyben újra meg is teremthetné Franciaországban a demokráciát, főleg akkor, ha de Gaulle végleg távozna a politikai életbőit De Gaulle tábornok ugyanis úton-útfélen azzal fenyegetődzik, hogyha nem kapja meg a francia nép bizalmát, azaz a diktátort teljhatalmat, akkor végleg visszavonul a politikai küzdőtérről. Ám ugyanakkor azzal ijesztgeti a francia kispolgárok tömegeit, hogy távoztával nem. lesz senki, aki a fasiszta és a kommunista veszélynek ellentálljon, hogy utána csupán káosz, özönvíz és polgárháború következne. Sajnos, annak ellenére, hogy de Gaulle ellenzéke a Jelen pillanatban valóban jelentős és személyi tekintélye is csökkent, a tábornok fenyegetődzései még mindig sokakra hatnak. Hatnak azokra, akik már beletörődnek abba, hogy helyettük mások gondolkozzanak és döntsenek, de elsősorban arra a francia kispolgárra hatnak, akinek prototípusát Jean Doutourd, a fiatal francia Író gyilkos szatlrájü írásában, a Tojást a marsallnak (tábornagynak) című regényében, Poissonard, a Petaint imádó, antiszemita és németekkel kollaboráló, majd negyvennégy őszén de Gaulle hívévé váló, megtollasodott tejárus személyében alkotta meg. És éppen ezek: Doutourd Poissonard- Jai meg Aragon Duvaljai a tábornok legoldaadóbb hívei, akik vasárnap igen kellemetlen perceket, sőt éveket okozhatnak a francia demokrácia és a köztársasági alkotmány híveinek. Ezekkel szemben csupán az egység, a dolgozók egysége, a Józan ész és bátor kiállás, no meg a türelmes felvilágosító munka hozhat eredményeket. —si—
