A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-23 / 38. szám
Brődy Sándornak, a magyar realista Irodalom nagy úttúrcjének Káal Samu című novellájából készült a film, mely ha nem is éri el a novella döbbenetes drámaiságát, balladaszerC előadásmódjának tömörségét — mégis az utóbbi évek legjobb magyar filmjének mondható. Bródy a történést a milléneum „arany békekorának“ Idejébe helyezi és nem kis bátorsággal leplezi le benne a monarchia büszkeségének, a hadsereg tisz tikárának hazug csillogását. A gáncsnélküllnek hitt lovagok közül kiemel egyet, aki saját bőre mentése céljából, szemhunyorltás nélkül két ember életét Is feláldozza. Színes, karnevéljellegű a kezdő kép. Nagy katonai parádéval, zászlóerdővel és zeneszóval huszárezred vonul be a kisvárosba, köztük báró Ferdinandy huszár főhadnagy és tisztiszolgája, Kaál Samu Is. Oj ga rni zom — új női Ez a báró elve. Ennek alapján megpróbálja elcsábítani Barlaynét, a városi orvos feleségét. Az orvos, aki mesterlövó, provokálja a főhadnagyot. A párbaj színhelyére azonban Biarlay nem jut el, hátában golyóval találják meg. Ferdinandy, akit tlsztlszolgája szinte gyermekes rajongással szeret, ráveszi a hiszékeny legényt, hogy látszatra vállalja el a gyilkosságot, ezért a tárgyalás után felmenti a katonai szolgálat alól. Kaál abban a hlszemben van, hogy az egész csak játék, Csupán az utolsó pillanatban kezd kételkedni és akkor ébred rá a valóságra, mikor a kivégzésére kivezényelt katonák kezében eldörülnek a fegyverek. Az ezredes tudja, hogy ki az Igazi gyilkos, azonban a tisztikar becsületén nem eshet!k csorba. ■ Viridiana Ez a különös és sok helyütt groteszk film, melyet Arany Pálmával tüntettek ki 1961-ben a bannes-1 felsztlválon, hűen mutatja be az Individuális alapon végrehajtott jótékonykodás k'látástalanságát, fantasztikusan aljas következményeit, másodsorban az egyedülélö, magányos amber testi-lelki életének egészségtelen elfajulását. Luis Bunuel, a kiváló spanyol rendező e filmjét — mivel gondolatokat ébreszt arról, hogy a társadalmi bajokat csak radikális módszerekkel lehet megváltoztatni — kitüntetése dacára Spanyolországban betiltották. A film kiváló, a színészek kivétel nélkül remekelnek. ■ A sikoly Michelangelo' Antoninl — a film szerzője és rendezője — filmjeiben nem tárgyal különösebb eseményeket, sem az előzményekről, sem az utóhatásokról nem Informálja a nézőt. Egyszerűen kiragad egy-két emberi sorsolt, annak egy rövid szakaszát bemutatja, elénk tárja. De ezt a rövid epizódot aztán a legapróbb részletességgel. E íllmben is ezt teszi. Aldo, az egyszerű munkás együtt él egy asszonyai, akiinek férje évekkel ezelőtt a nyomor elől Ausztráliába vándorolt ki, és pénzt küld haza. A viszonyból gyerek Is származik. Hát év után értesítés jön, hogy a férj meghalt. Az asszony nem akar szeretőjével összeházasodni, mert már mást szeret. Aldo elmegy, új munkahelyeken lődörög, új asszonyokkal kerül öszsze, mégis egyedül van. öngyilkos lesz. Stave Cochran, Abda Valii a főszereplők és a kitűnő Betsy Blair vendégszerepel ebben az olasz filmben. SIMKÖ MARGIT Kállai Ferenc báró Ferdinandy szerepében valóban művé szít alkotott. Félelmetesen élethü. Ellenállhatatlan, kellemes modorú ez az arisztokratikus gőgből, önmagával is elhitetett felsőbbrendűségből, nyers kegyetlenségből és hideg számításból összetett kedvesarcú szörnyeteg, akinek elvetemültségénél csak üressége nagyobb. A másik remek alakítás Szirtes Adémé, aki a hiszékeny, feljebbvalóira becsületét a maga mércéjével mérő, a nagyúri fénytől elkápráztatott egyszerű ember lelkivilágának egész skáláját játssza meg, míg eljut a halál megsejtéséig. Bástl mint mindig, most Is tökéletes, BJhair! érzöszívű őrmestere, Páger ezredese a fénypontjai az előadásnak. A film színes. A tehetséges Mi3rtton Endre rendezőnek kitűnő ötlete, hogy Kaál Samu börtönbevetése, halálsejtelme pillanatában eltűnik a szín a filmről, és a fehér-fekete kopárság megrendítően érzékelteti a balálbaküldött legény illúziójának szertefoszlását. A fényképezés Hildebrand művészi munkája. .fíl Hl ■ Katonazene
