A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-09-23 / 38. szám

SB ar Ires város a Vág partján Llptnvsky Mikulás és annak elle­­|| Ott nére, hogy számos magyar dzsentri családnak volt a iész­­pj ffl ke, a szlovák nemzeti öntudat bölcsője, sőt a máit század második feléig fellegvára is volt. Az itteni evangélikus iskolában tanított Peter Mlehal Baltáé, a múlt század egyik nagy szlovák festője, és ugyancsak Liptov­­*ky Mikulásban született egy másik híres szlovák festő, jozei Boietecli Klemens, valamint ján Luvoslnv Bella zeneszerző is. A városba beolvadt Paládzkárál származott a szerencsétlen véget ért, nagy tehetségű Palugyai Zoltán festőművész, és itt, fatornyos hazájában pusztult el néhány évvel ezelőtt a modern szlovák tájfestészet kiválósága, Bedrich Hoffstädter is. A helybeli kulturális hagyományok valóban igen erősek, s ma is vonzzák a városkába és közvetlen környékére a művészeket. Hiszen Liptovsk? Mikulásban él és dolgozik P. J. Kern, a szlo­vák képzőművészek nesztora, ide költözött Miloä Bazovsky nemzeti művész, és a közigazgatásilag Mikuláshoz tartozó Csemicén már messziről fehérük a fák közül Csemicky mes­ter műterme és nyaralója. Bátran mondhatom tehát, hogy Lip- A JNB épülete. Itt kínoz»ék meg és ítélték halálra ax urak Jure tovsky Mikulás ma oiyűn kisebb fajta központja a szlovákiai Jéaoiíkcl képzőművészetnek és azt sem tartom véletlennek, hogy éppen Itt, a város tőszomszédságában, a vadregényes Dem an óval És azt hiszem, hogy ez a történelem ítélőszéke előtt is elég­völgyben találhatjuk a Szlovák Képzőművészek Szövetségének séges, üdülőjét, ahol a bratlslaval festők és szobrászok mellett hzá- A legenda szerint a Vág jobb partján, ott ahol ma a modern mos kiváló .prágai képzőművésszel is találkozhatunk. Jánoilk szálló épül — és sajnos, nem tud felépülni — végezték Mindezek után nem csodálkozhatunk, hogyha olyan jeiensé- ki a iegembertelenebb módon a szegénylegények kapitányát: get fedezünk fel Liptovsk? Mikulásban, amit Komáromban, hé- bordáiba döfött kampón lógott napokon át a hltófán. Aztán egy ván, Losoncon és Rozsnyón szeretnénk látni. A városnak sötét zivataros éjszakán a Szentiványiak két hajdúja temette ugyanis saját, nagyon szépen berendezett képtára van, amelyet nagy titokban a csemicei út mellett, ahol a liptói csatában Peter Michal Bohuftról neveztek el. A napsugaras kiállítási tér- elesett magyar és szlovák kuruc vitézek pihenték örök álmu­­roekben Bofaútt, Klemens, és Mali? mellett fellelhetjük Palugyai, kát. Odakerült hozzájuk Juro jánoslk is, az egykori kuruc vitéz, Bazovsk?, Fulla, Csemicky, Hlóriník műveit, de a fiatalabbak, majd szegénylegény, akinek a büntetését az úri-labanc vádié Gergely Vera, Dnbravec és mások művei is képviselve vannak kívánságára azért szigorították meg, mert a „térhova! Juro itt... jánoslk még kuruc is volt I“ A városban azonban a múlt erősen vetélkedik a mával. Az Am a jelen minden emléktábla és legenda ellenére itt is emléktáblák ás emlékoszlopok régi dicsőségről beszélnek, felülkerekedett, ebben a sok megpróbáltatást átélt liptói vé- A mai járási Nemzeti Bizottság a néhai megyeháza épületének roskátan, amely a második világháború végén két teljes hóna­­erkélyéről, Eudovít Stúr szónokolt 1848-ben, a „Fekete Sas“ pen át frontvonal volt. Hatszor cserélt azon a tavaszon gazdát falán levő relief azt hirdeti, hogy az épület udvarán 1918 Llptnvsky Mikulás, amelyet 1945 április negyedikén a szovjet május elsején nagy háborű- és momarobieeUeues tüntetés ját- hadsereg és a csehszlovák egységek véglegesen felszabadítottak szádot! le, amelyen a környék munkásai és földművesei kikiél- a fasizmus járma alól. A munkásosztály és a szocializmus győ­­tották a szlovák nemzet önállóságát és a cseh nemzethez való zelmének bizonyítékai a Liptovsk? Mikulási gyéikémények sű­­csatlakczásót. A főtéren áll a Pongrácz-kúria és inellette az rüje. Hiszen itt gépszljgyár van meg textil-üzem, bútorgyár és öreg megyeháza. Az urak „szent-szövetsége“ itt veszejtette el vegyi ipari üzem, valamint exportcikkeket készítő börgalantéria 1713-ban a szegénylegények vezérét. Jura) jánoslkoi, a tenhovai vállalat. születésű betyárt, aki — amint ez az úri törvényszék jegyző- Mindezen túl Liptovsk? Mikulás e turisták paradicsoma. In­­könyveiből is kitűnik — részt vett a császár elleni kuruc lel- nen indulnak el a Magas-Tálrába, csak macskaugrás innen a kelésben il. Rákóczi Ferenc zászlaja alatt. Mint sok más társa, Liptói-havasok bűbájos hegysége és nem is egész kődobásnylra a trencséni csatavesztés, de főleg a szatmári békekötés után fekszik a várostól az Aiacsony-Tátra, aljában a világhírű de­­bújdesásra, majd a betyáréletre adta fejéit, jánoslk és társai münoval cseppköbarlanggai és a vrbicel tengerszemmel. A tu­­igy lettek aztán üldözött törvényen kívüliek, akik azonban rlstamozgalomnak azonban Mikuláiban megvan az ámyol­­gyakran visszaütöttek és lassacskán a labancpártiakká vált dala is. A város nem tudja elszállásolni és élelmezni a turisták jobbágyaiknak bőrét is lehúzá liptói urak; az Okolicsányiak. — köztük rengeteg a külföldi — özönét. Ez nem is csoda, az IUésházyak, a Pongráczok, Szentiványiak és az exkuruc mivel jómagam egy óra lefolyása alatt hat turistával teli autó- Palugyaiafc ellen .védték a környék szegény szlovák falvainak busz érkezését láttam, nem szólván azokról, akik vonattal ás lakosait. Nehéz lenne ma pontosan meghatározni, vajon min- motorkerékpáron meg autókon jöttek a városba. És a napnak den esetben csupán az „igazságszolgáltatás szelleme1 irányi- még további 23 órája van I Azonkívül pedig a város vezetői kát tóttá a Jénosíkok, a Rózsa Sándorok cselekedeteit, s nem a volt turista szállást megszüntettek és helyükbe a szent ak­kumé katonák könnyű zsákmányra vágyódása. A nép minden kumuláció nevében borozókat rendeztek be. Ugyanakkor a de­­esetre felmentette őket az ilyen vád alól, áruikor kimondotta münovai barlangot évente csekély háromszázezer turista láto­­róluk: „A gazdagtól elvették és a szegényeknek odaadták 1“ gatja meg! -ha-Részlet a demänovai völgyből . A benzinkút és háttérben as épülfi JSnoélk szálloda közelében akasztották lel a szegények védelmezőjét » % ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom