A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-09-09 / 36. szám
A XXI. század kiállítása ií&taMKfin* 8 S0r0" kÖVfitk8ZÖ Míiköt8s ....................... .. . az atomvárosban 1 1962. április 21-én nyílt meg és október 21-én zárja kapuit a seattle-1 „XXI. évszázad“ kiállítás. Leglátványossabb épülete a 180 méter magas „ürtű“ (Space needle") amelynek karcsú acéllábain 30 m átmérőjű forgó vendéglő nyugszik. A vendéglő tőlőtt 43 m átmérőjű fedett ktlá•őcsarnok van. Ennek középpontja felett tODO mint 10 méter magas földgázzal táplált fáklya ég. A 260 személyes vendéglő éppen egy óra alatt végez egy teljes fordulatot, pompás kilátást biztosítva minden látogatónak, mind a környező hófedte hegycsúcsokra, mind a tengerre. A látogatókat két, egyenként 29 személyes, üvegburkolatú felvonó röpíti a magasba, percenkénti 240 méteres sebességgel. A torony teteje gyalogosan is elérhető 832 lépcsőfok megmászása árán. Az én váram az én házam? A birminghami Charles Jones passziója — a várépltés. íme, legújabb gyártmánya, üzemkészen katonákkal. Jöhetnek a fényképészek. Bármely anyag atommagjában óriási, semmihez sem mérhető erők rejlenek. Az emberek megtanulták, hogy szabadítsák tel őket a nehéz elemek attommagjának széthasitásával. A maghasltás hihetetlenül nehéz művelet, s legalkalmasabb erre a célra at a „lövedék“, amelynek nincs elek romos töltése. A neutron Ilyennek bizonyult. Segítségévül megvalósítható a láncreakció Mn mér közismert ennek n szakkifejezésnek az értelme. A láncreakció ez egyre újabb atommagokat széthasító neutronok számának lavinaszerű megsokszorozódAsát jelenti. Az atommagok kőiül mindegyik kát nagyobb szilánkra hasad. Miközben energiát és néhány ó{ neutront szabadit lel. Ezek rögtön új atommagoknak rontanak, hogy széthasítsák őket. A legmegfelelőbb üzemanyagot —■ a könnyen hasadó uránt — a természet még „Öngyújtóval“ Is felszerelte: az nránban ugyanis néhány atom mindig szétbaaad, mindig ó| neataronok születnek benne. Es ha as arán „halom“ elág nagy, nem kell „meggyújtanr, magától is robban.. . Es az atombomba. Az atomerőműben különleges berendezés szabályossá a neutronok sokszorozódását, hogy az atom-tftstér „lángja“ robbanás nélkül „égjen“. A világ alsö atomerőmüvével egyidős erőmüvek csak tavaly lettek „kisiskolások“. Az az üzem azonban, melyben üzemanyagát készítették, mér sokkal nagyobb teljosltményfi atomerőmüveknek Is gyárt tüzelőanyagot. Éppen ezekről bánéit nekünk Jurlj Nytkolajev, aki egyidős a neutronokkal, de ugyanakkor a gazdájuk la. De miért helyesbített Nylkolajev, miért mondta, hogy nem urán, hanem dúsított urfindloxid? 1 Ax urán nőm olyan ritka elem, mint ahogy néha gondolják. Körülbelül annyi van belőle, mint ax ölömből, és sokkal több mint ax exüatből, aranyból vagy platinából. De az urán annyira azétszó ródott, hogy sok tonna uránban gazdag árost feldolgozva I« csak néhány kilogramm tiszta lémet nyerhetünk. Persze ez a tisztaság attól függ, hogy milyen szempontból nézzük. . . A kémikus semmiféle szennyeződést nem fedez fel benne. De a magfixlkns, még ha nem is végzi el a vogyelemxést tudja, hogy a fémrúd kétfajta urán keverékéből áll. Az’ egyik — az urán-239 — nagyszerű tüzelőanyag, atommagjából könnyen kisxabadlthaték a neutronok, úgy hogy a láncreakció már égisz kis darabkában la megkezdődik. A másik - as urán-238 — „lusta“ anyag, •tommagja nem ssivesen hasad, tőt olykor még a nantront la bekebelezi ahelyett, hogy hasadna, s új atomüzamanyaggú válna. De őppen ez a tulajdonsága taazl értékessé. Tehát csak ez leime a feindet, hogy szétválásunk a kétféle uránt? igen. Da ez először Is rendkívül bonyolult, másodszor pedig nem is mindig van rá feltétlenül szükség. Ax itrőn-235-bő! széznegyventzer kevesebb van a természetben, mint „Ikertestvéréből“. Am semmiféle vegyi elemzés nem képes őket mogkttlönhöitetnt, következésképpen kémiai módszerekkel nem lz lehel szétválasztani őket. Éppen ezért korunk tudománya elképesztően finom fizikai módszereket dolgozott ki, és rendkívül bonyolult berendezéseket állított össze, amelyekben aztán lehetségessé válik az egyetlenegy keresett atom „kihaláxzása“ a 140 fölösleges atom közül. Így nyernek tiszta arán 239-öt a könnyű, mozgékony berendezések, például a „Lenin" atom-jégtőrőhajú reaktora részére. Három kazánját összesen 240 kilogramm urán táplálta, ami több mint 600 000 tonna üzemanyagot helyettesít. De sok esetben nincs is szükség ilyen tiszta uránra. Elegendő az Is, ha a keverékben csak kevéssé növelik az urén-239 mennyiségét. Dúsítása révén Is nagyszerűen fog működni a reaktor. Sőt mi több, a „lusta" urán-238 — miközben elnyeli a nentronokat, egyenesen a reaktorban kezd étváltozni új üzemanyaggá, úgyhogy ez erőmű az energiával együtt a maga számára is termel majd fűtőanyagot. . . Éppen ilyen lesz a belojarszkofel ét Novtj Voronyezsiatomerőmű, z ugyanilyen alvek szerint épít erőmüveket a Szovjetunió segltzégével az NDK és Csebszluvákia. A dúsított urán munkára kész. De be kell csomagolni. S a csomagolásnak Is különlegesnek kell lennie, amelynek —- ha úgy adödik — búnapokig, esetleg évekig állnia kell az iszonyú hőmérsékletet és nyomást a súgirárndattól átjárt reaktorban, s amellett nem szabad „elnyelnie" a neutronokat. Mert ebbon az esetben megszűnne a láncreakció, Rozsdásodni sara szabad, a rozsda ugyanis megváltoztatná szerkezetét, miáltal az erőmű munkájában előre nem látott veszélyek következnének be. Viszont a számítások szerint például a belojarszkejol atomerőmű reaktorának fedelét több mint kát évig nem kell felemelni. Milyen anyag felel meg ezeknek » csomagolással szemben támasztott Igen szigoré követelményeknek? Es milyen vastagságú legyen az ilyen csomagolás? Ma már könnyű ezekre a kérdésekre válaszolni. Feleletként hosx szú, vékony, látszatra törékeny kis csövet nyújtottak át nekünk. Szemre oly csillogó, tapintása oly selymes, mintha játékszer lenne. Otthon habozás nélkül függönyt akasztanék rá. . . — Hát ez a mi gyártmányunk. Hötermelö elem a NovlJ Voronyezai, erőmű részére. Hogy úgy mondjam „atomkonxerv“. (Folytatjuk! 21 M iátiutJi
