A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-09-09 / 36. szám

Ország a hegyóriások alján Napnyugta a JheluD folyón Csónakok és (lakóhajó* a Dal folyón A kasmírt népművészet magas «xinvanalon Ml. Felvételűnkön a népművész egy asztalt lámpa eiayijét dekorálja A történelemben Ismeretes legnagyobb gyar­mati ország 1947. augusztus 15-én szerezte meg önállóságát. „A brit korona gyöngye“ azonban domínluml Jelleggel mág további bárom éven ét a brit gyarmati birodalomhoz tartozott. India csak 1950. január 28-án vált önálló köztársaság­gá. Elpattant egy kapocs, amely az Ifjú függet­lenséget az agg Imperialista érdekekhez fűzte. Ez a Jelentős fordulat a világ második legné­pesebb országában olyan Időszakban Játszódott le, amikor a világ felett hidegháború fekete fel­hője terpeszkedett. És hogy festett a helyzet Ázsiában? Indokínában már több éve folyt a fran­cia gyarmatosítók embertelen háborúja a viet­nami nép ellen. A vlláglmperlallzmas erői újabb agresszív akciót kezdeményeztek a Kínai Nép­­köztársaság ellen, melynek létrejötte néhány hó­nappal az Indiai Köztársaság kikiáltása előtt kétségkívül az imperializmus legsúlyosabb vere­ségének számított a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta. Abban az Időben, amikor a brit birodalom domíniuma Indiai Köztársasággá vál­tozott, alig néhány hónap választott el ben­nünket a koreai háború kirobbanásától. Ma már közismert dolog, hogy milyen Jelenté­keny befolyást gyakorolt India az elmúlt tizen­két év alatt a történelem formálódáséra nem- , csak Ázsiában, hanem világviszonylatban Is. • A megalázó gyarmati sorból felemelkedett India olyan hatalommá vélt, amely nagy erkölcsi és polltlHfal erőt Jelent a nemzetközi kapcsolatok­ban, s a háború utáni fejlődés egyik legjelentő­sebb tényezője. Amikor 1950-ben az Indiai Köztársaság létre­jött, a Jövőben folytatandó külpolitikai Irányzat fe­A gabona csépiévé! állatok végzik a hegyvidéki területeken lett még hatalmas kérdőjel lebegett. Az imperialista hatalmak megkísérelték, hogy a régi szálak és az ü] osztálykapcsolatok révén Indiát bevonják ázsiai háborús tömbjeikbe és terveikbe. Azonban a tömböktől való tartózkodás, amelyet Indiai következetesen betartott, az imperialista politi­kát feltartóztató torlasszá vált elsősorban Ázsiá­ban és Afrikéban. Természetesen nemcsak arról a pozitív sze­repről van szó, amelyet India az elmúlt évek­ben a veszélyes háborús tűzfészkek felszámolá­sában játszott — például Indonéziában, Koreá­ban vagy a szuezi agresszió Idejében. India pozi­tív hozzájárulását a világpolitika alakulásához más mércével Is ki lelhet mutatni. Ml történt volna, merre tartana a fejlődés, ha a négyszáz­millió lakost számláló India nem ragaszkodna a semlegesség politikájához, és mint a szomszé­dos Pakisztán, a háborús tömbökhöz kötná ma­gát. Az amerikai Imperializmus Ázsiában csak egy­néhány szófogadó államra támaszkodhat. Az ázsiai talajon összeíércelt katonai tömbökben nem találunk egyetlen számottevő országot sem. És ugyanúgy, ahogy India visszautasító magatar­tása az Imperialista háborús tömbök lránt túl­nőtte az ország határait, ugyanilyen alapon ké­pet alkothatunk arról is, milyen befolyást gya­korolt volna, ha az ellenkező álláspontra helyez­kedik. Nem jött volna létre Afganisztántól, Indián, Burmán, Kambodzsán és Indonézián keresztül a bókeövezet és Délkelot-Azsla nagy része az ame­rikai katonai erők befolyása alá került volna. És abhoz, hogy elképzsljük ennek, milyen kiha­tása lett volna a béke és a háború erőviszonyaira a világnak ebben a részében, nem szükséges kü­lönösebb képzelőerő. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy India sem­legesség! politikája még ma Is az Imperialista hatalmak pergőtüzében áll, s minden eszközt igénybe vesznek — a gazdasági „segélynyújtás­tól“ kezdve egészen a legdurvább politika fe­nyegetésekig. Leplezetlenül megmutatkozott ez az imperialista körök reakciójában a portugál gyáraiét! hatalom falszámolása során Goéban. Nem csodálkozhatunk azon, hogy minden ürü­gyet felhasználnak, hogy Indiát eltántorítsák a semlegesség politikájától és ehhez szövetsége­seket keresnek az Indiai nagyburzsázta egyes ré­tegeiben, amelyek pénzügyi érdekei közösek az Imperialista monopolistákéval. Tehát az Indiai Köztársaság fennállása 13 esz­tendejének küszöbén, abban az évben, amelyben sor kerül a harmadik általános választásra, még jobban kidomborodik az Indiai demokratikus és haladó erők, a Nehru kormányelnök képviselte semlegesség politikája támogatásénak szükséges­sége, mert ez a politika szolgálja India haladá­sát és a vllágbékét. Felvételeink az Indiai Köztársaság egyik leg­szebb részéit, Kasmírt mutatják be, amely Kína és Pakisztán határén, a Himalája eget ostromló hegyóriááalnak alján terül el. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom