A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-08-26 / 34. szám

yu a labda StastnJ a kanyarban undUk, a kitőn# -vágtáz#, már-imár ott tartott, bogy átáll labdarúgók táborába. Igen sokszor megrándult az izma, felhúzta hát a futballcipfit. Egy-két mérkőzésen játszott és utána nagyszerű eredményeket ért el az atlétikában. Most azzal ugratják, hogy Ismét futballoznia kellene egy kicsit, hátha megint javulnának az eredményei. Valamelyest jogos az ugratás, mert a kitűnő atléta néhány hónap­­pal ezelőtt még esélyesként utazhatott volna a belgrádi Eurőpa­­bajnokságra. Persze, szeptemberig még van egy kis ideje — fut­ballt is játszhat. Helsinkiben Jé hajrával rávert a szovjet Ozolinra és ez biztató előjel. $ ha már az Európe-bajnokságnál tartunk, azt is meg kell em­lítenünk, hogy súlylökésben az angol Rowe volt a legesélyesebb. Tőle tartott leginkább a magyar Varjú Vilmos, aki nagy igyekeze­tében tűldobta a 19 métert, de még ez Is kevésnek ígérkezett. Rowe ugyanis éj Európa-csécsot dobott, 19,58 métert, s nyomban utána bejelentette, hogy átéli a hivatásosok táboréba. Rögbizni log ljarjú Vilinek még nincs miért Őrölnie, mert alighogy Rowe kiesett a nagy vetélytérsak söréből, jelentkezett egy újabb esélyes: Nagy Zsigmond. Athénben áj magyar csúcsot állított fal, 19,16 méterével megelőzte Varjút. Hét ez a Varjú szerencséje! Viszont azt rebes­getik, hogy még Varjú sem mondtp ki az utolsó szőt. Helsinkiben „csak” 18,81-el győzött. Azt mondják, a svédek hűvösek, hidegvérünk. Ritkán lelkesednek. Hát erre alaposan rácáfoltak a teniszezőik. Amikor befejeződött az olaszok elleni Davis Kupa talélkozöjak, (a svédek 4:1 arányban győztek) Lundqulst, mint valami gátfutó, úgy ugrott át a kitaszí­tott bálén, eldobta ütőjét, megölelte olasz ellenfelét, majd a svéd királynőt és a királyt Is. Aztán őt ölelgették honfitársai, dobálgat tők a levegőbe, igazi olasz jelenetet rögtönöztek. Az olaszok meg Kér,űzőink szorgalmasan „nyelik" a kilométereket w. Boston a levegőben csak nézték a felcserélt szereposztást, szomorúan, hidegen, mint a leghidegvérűbb svéd hajóskapitányok. A svédek olaszos lelkese­désének eredménye: olasz fagyosság. A vereséget szenvedett Játé­kosok nyomban bejelentették, hogy az 1983-as kupatalálkozóiéi visszalépnek. Mint ha ez segítene a vereségükön. Inkább jobban Játszottak volna ... A szovjet Tar Ov^neszjan elragadta Bostontól, az olimpiai arány­érmestől a távolugrés világcsúcsét. Igaz, közben Boston egy kissé szépített már, legyőzte ellenfelét, de a világcsúcsok ranglistáján még mindig Tér Ovaneszjan neve szerepel. Ám evezzünk Isméi egy kissé hazai vizekre. Kajakozőink, kenu­­zölnk is készülődnek a hátralévő találkozőkra. A kérolyfaiusi Dana-ágban, a komáromi holt-ágakban, a trencsénl vér alatt és odafenn a Moldva partján. Polakovlő, Töltéssy és persze a cseh­országi „nagymenők is szeremének még az idén javítani. A pöstyén! betonon szédületes iramban száguldottak a motor­kerékpárosok. Közöttük Sfastnf, sok verseny győztese. A Szlová­kia dijáért folyó versenyben is ő „futotta“ a leggyorsabb átlagot, ő nyerte a 350 köbcentiméteresek versenyét. Közben a televízió bemondója a feleségét faggatta, vajon hogyan Is állnak odahaza a motorkerékpározással. Az asszonyka kijelentette, hogy szívesen versenyezne ö is, de az ura hallani sem akar róla. Ahogy ml az asszonyokat ismerjük, rövi­desen palotaforradalom lesz Sfast­­nj^éknál és nincs kizárva, ver­senytársa lesz érdemes sportmes­­terünknek a házastársi«. A kassal vízilabdázók már ta­valy nyújtogatták kezüket a baj­noki elmért, akkor nem sikerült. Az idén aztán beteljesedett az álmuk, a CH Koálce bajnokságot nyert. A szorgalmas edzés ju­talma a bajnoki cím Most már csak a labdarúgók kövessék a darák vízilabdázók példáját. Ok még nincsenek kinn a vlzböll —Ms Mandltk (középütt) bizakodik a belgrádi rajt előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom