A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-08-19 / 33. szám

kozót arendeztek: fenin e hegyek közt és e vizen. A természet­járók országos .találkozóját és a nemzetközi Dunaítúrát. A he­gyek közt immár tizedszer találkoznak az ország turistái, a Karlova dolina kies tája biztosított pompás környezetet a há­romszáz táborozónak. A Szlovák Nemzeti Felkelés emlékhe­lyelit választják természet járóink a talájlkozó színhelyéül, azt a környezetet tehát, amelyben 17—18 esztendővel ezelőtt: a partizánok küzdöttek a német önkény ellen. A Dunáti lefelé, Belgrád felé tart a csónakkana/ván. A ba­rátság habjain ring evezőseink csónakja. Engelhartzehtől Belg­­rádig eveznek a Duna szerelmesei, a „vadevezősök“. Immár elég régen, 1956-ban szüleitett meg az a gondolái, szárasabb­ra fűzni a Duna menti országok népeit. Az evezősök vetették fel a Nemzetközi Dunáidra gondolatát. Az idén hetedszer in­máromon keresztül Esztergomba, majd onnét Budapestre, Belgrádba. Az út egy részét már megtették, közeledik a végső cél: Belg­rád. A csónakkaraván 500 hajóján osztrák, csehszlovák, ma gyár, lengyel, német, jugoszláv evezősök. Bajtársi, együttér­zései, segítőkészséggel. Útközben kultúrműsorok teszik vál­tozatossá a csaknem 1000 kilométeres utat, a 23 útszakasz sátortáboraiban vidáman telnek a napok. A különböző nemze­tiségű résztvevők között erős kapocsként fejlődik ki az ösze­­tartozás érzése, a. hosszú úton még erőteljesebb mértékben nyilvánul meg a kölcsönös megértés nemes gondolata, a .ter­mészetjárás ismét közelebb hozza hét ország sportolóit. Újabb eredmények a fehérvérűség gyógyításában Korábhjan a vészes fehérvérűség {leukémia) legfontosabb gyógysze­re az arzén volt, de ennek alkalmazása is csak kevés eredménnyel járt. Amikor az orvostudomány rájött arra, hogy a fehérvérsejteket képző szervek e megbetegedése tulajdonképpen rák, a betegeket röntgen- Illetve rádturabesugérzássa) kezelték. Az eljárás elméle­tileg helyes volt, gyakorlatilag mégis csődöt mondott. A kórosan elszaporodott fehérvérsejtek szétrombolásához szükséges nagyerejö, huzamosabb Ideig tartó egésztest-besugárzás ugyanis nemcsak az elburjánzott beteg sejteket, de a csontvelő állományát is vészesen károsította. Éppen ezért — egy-két kockázatos kísérlettől eltekintve — ezzel az elméletileg egyénként megokolt gyógymóddal felhagy­tak. A leukémia besugárzással történő gyógyítását nemrég Ismét megkezdték, és az esetek 90 százalékában számottevő sikert értek el. Az új — és most mér veszélytelen — eljárást a hosszú évek öta' Oxfordban élő magyar származású Lajth^ professzor dolgozta ki. Módszere zseniálisan egyszerű: intézetében a leukémiába« szen­vedő beteg vérét a testen kívül sugározzák be. A sugárkezelés előtt megnyitják egyik artériáját, s vérét a megfelelő erősségű sugárzásnak kitett spirális müanyagcsőben vezetik vissza a vénábp. A Lajtha-féle szívókészülék a vért az artériából a csőrendsze­ren át 15 perc alatt szívja a vénába. A besugárzás a vörös vérsej­tekre nem hat, csupán a kóros fehérvérsejteket rombolja, illetve semmisíti meg. Lajtha professzor eljárása az alapbajt nem szünteti meg, de meghosszabbíthatja az egyébként gyógyíthatatlan, úgyneve­zett heveny fehérvérűségben szenvedők életét Is. Az oxfordi kli­nika példájára Anglia más intézeteiben is megkezdték e vér sugár, kezelését a testen kívül. Gleccseralagút a sarkvidéken Miért okoz vakságot a faszesz? A metilalkobol, más nevén a faszesz nagyon erős méreg. Hat­van grammos adagja már halált okoz, és ennél jőtfsl kisebb mennyisége is vakságot Idéz elő. Az orvostudománynak mindeddig nem sikerült megállapítania, hogy a metilalkohol miként fej­ti ki mérgező hatását. Amerikai biokémikusok most kiderítették, hogy a faszesz a szem retinájá­nak csapjait és pálcikáit támadja meg, vagyis azokat a szerveket, amelyek felfogják és a látóidé geknek továbbítják a fényingerfl letet. A kutatók azt la megállapítot­ták, hogy a szem működését bénító mérgező vegyülő! tulaj­donképpen nem a metilalkohol, hanem a formaldehid. A szem retinájának sejtjei ugyanis olyan enzimet tartalmaznak, amely a inetilalkoholt formaldehiddé oxi­­dáljh: a (formaldehid pedig ekadályozza a retina sejtjeinek légzését és megzavarja anyagcse­­refolyamatukat. Ez végül is a retlnasejtek degenerálására, pusz­tulására ás vakságra vezet. Bár e kísérletet kimúlt állatul szemén végezték, a kutatók sze­rint minden valószínűség szerint ugyanaz a folyamat megy végbe az élű ember szemében Is. Észak-Svédország sarkvi­déki övezetében a Kebnekaj­­hegységben egy 40 főnyi munkacsoport tagjai — tudó­sok, mérnökök, bányászok, ácsok — páratlan vállalko­zásba kezdtek. A stockholmi egyetem földrajzi intézetének megbízásából fcjagutat fúrnak a 2000 m magasságban húzó­dó gleccser legalsó rétegéig, ahol a gleccserképződés Idáig kevéssé ismert körülményeit igyekeznek felderíteni. A csoport botanikus és zooló­gus tagjlai a morénák nö­vény- és állatvilágát tanul­mányozzák. Az alagütfúrás 30 fokos hidegben kezdődött,, olyan hóviharok közepette, amelyek a látást egy méterre korlá­tozták. A kifúrt alagűtban egyenletesen mínusz 5 fokot jelez a hőmérő. A munkások átlagosan napi 3 méternyire közelítik meg a kitűzött célt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom