A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-07-01 / 26. szám

Üzem vagy.», sertésé!? Sertés - önkiszolgáló A Zvolenská Slatlne-i szövetkezet sertés­­hizlalója példaképül szolgálhat a modern sertéshústermelés számára. Ne gon dőljük, hogy valami hatalmas építmény, kívülről közönséges sertéséinek tűnik, csak kissé tágasabb. Azt mondtam, modem sertéshústermelés. — Itt az „ete­tő“ sző már egészen mást Jelent, mint a múltban. Ján MojziS nyolcszáz sertés ete­tője Így beszél a munkájáról: — Az egyedüli fáradságos fizikai munka, amit végzek abból áll, hogy a burgonyát magam öntöm a mosóba. Az etetőberende­zés aztán megmossa, a vágó feldarabolja és a keverőben a gőz megfőzi. Korpát, da­rát keverek hozzá és kész. Ezt naponta kétszer-háromszor megismétlem — ennyi a munkám. A szivattyúk aztán üvegcsöveken keresztül a ketrecek felett lévő tartályok­ba nyomják a híg táplálékot. Az elűkészítőhelylség valóságos kis üzem, bár nem nagy éppen, hogy elférnek benne a gőzkazán, a keverőberendezés és a cső­vezetékek. Az egész berendezést a kaipcso­­lépulttőd Irányítja Ján MojziS ; Itt van a hlz­­lalóüzem szive. Ha látja például, hogy a ketrecek felett a tartályokban kevés a táplálék, csuipán a szelepeket nyitó kézi­kart kell lenyomnia és a tartályok azon­nal megtelnek. iNa és mit csinál a derék hízó ha meg­éhezett? Semmit, még arra sincs szüksé­ges, hogy röfögjön, és slvalkodjon, tgy „kényszerítvén ki“ az ennivalót az etető­től ; elég ha a vályúhoz megy és Jóllakik. Az automata etetőberendezés ugyanis azonnal megtölti a vályúkat, ahogy kiürül­tek. A sertések súlyban naponta 52—60 kg gyarapodnak ... Rendszeresen és automa­tikuson. Igen, húsgyár ez, amelyet csupán egyetlen ember Irányit. Egy gombnyomás és megtelnek a vályúk 2 000 korona a bacsó jövedelme Nagy az Izgalom a p&sztorkalylba ke­rül, a hegyi úton feltűnt a szekér. Fél éra múlva ide ér, hozza a postát, az újságokat és a hazai híreket. Cudovlt Sírok? bacsó és négy térsa kora tavasztól késő őszig kint lakik a Rajtokon, 6—7 kilométerre a falutól. Körülöttük a vég­telen kék égbolt, az égbenyúló hegyek, a nyá], a kutyák ás a mellett feszítő szabadság. Jövevényt hetente egyszer-kétszer látnak, ami­kor a szövetkezet fogata Jön a sajtért és; hoz­za a heti élelmet. A hegyi pisztorgazdaség az otoval szövetkezet tulajdona. Példájukból több környékbeli szövetkezet megértette mär, hogy milyen jövedelmező dolog a Juhtenyész­tés — különösen az 6 viszonyaik között, mert a meredek hegyoldalak alkalmatlanok a szarvasmarha-tenyésztésre. S mindez Cudovlt Sírok? bacsó és négy tár­sa érdemé, akik a szocialista munkabrlgéd el­mért versenyeznek. A növekvő Igények fokoz­­zott sajttermelést követelnek, ezért Sírok? bacsó és Juhászai kötelezettséget vállaltak, hogy egy Juhtól 18,5 kg sajtot termelnek, vagyis 5 százalékkal többet, mint a múlt év­ben és ugyancsak egy Juhtöl a tervezett 2 kg gyapjú helyett 2,5 kg-ot érnek el —i s mindez a juhokról való fokozottabb gondoskodás eredménye. Ennek a ténynek azonban erkölcsi Jelle­gű és sokkal értékesebb Jelentősége van: a szocialista munkabrlgfidok gondolata Íme el­jutott oda Is, ahol látszólag Üresen visszhang­zik a szó és a világtól elzárva öt ember éli életét tavasztól késő őszig. B. J. Beteg a fékéin kisbárány? Erdők között, hegyek között---­Sírok? bacsó: — Van időm, hát furulyázok! Gyönyörű zöld erdőn keresztül ve­zet utunk Izsópra. Amikor a faluba űrttnk, feltűnik a sok fi] bűz, rende­zett udvar. Jő módról, Jó kereseti lehetőségekről tanútfendlk itt min­den. Az izsóp! EFSZ-t nemrég tűntet­ték ki a Földművelésügyi Miniszté­rium országos vörös vándorzászlajá­­val. Zsoldos József, a szövetkezet el­nöke pedig a Földművelésügyi Mi­nisztérium és a bratialavai kerületi pártbizottság díszoklevelét kapta. A szövetkezet Irodahelyiségét most a kitüntetések sora díszíti. Több ré­gebbi kitüntetés és díszoklevél mel­lett méltó helyet foglal el az orszá­gba versenyzészlé. A falu apraja­­nagyja sorra nézi. Megilletődve áll­nak meg előtte. Az lxsapi szövetke­zet tehát az ország legjobb három szövetkezete közé került. Érdemes volt hát Jél dolgozni. Négy dicsősé­get Jelent ez az anyagi hasam mel­lett. Különösen a kukorica termelésben értek el kimagasló ered ményeket. Ennek köszönhető, hogy állandóan emelkedik a szövetkezet színvonala. 1932-ben még csak 8 korona volt egy mnsj'caegyaég értéke, 1981-ben pedig elérték e 27 körönét. Az idén bizonyára még tovább emelkedik ez az érték. Lényegesen jobb termésre számítanak, mint tavaly volt. A jé termést a tagok, a szorgalmas dol­gozók biztosítják. Jelenleg minden 100 hektárnyi mezőgazdaságilag mű­velhető területre 154 darab sertés, 789 darab baromfi és 38 tehén jut az izsapl EFSZ-ben. Az idén az első negyedévben minden hektárnyi föld­területről 99 kg marhahúst, 128 kg sertéshúst adtak el a felvásárló szar­vaké Jk. Egy hektárnyi területről 690 liter tejet, 790 darab tojást és 22 kg baromfihúst juttatnak a közellé­­tésnak. As Idol első negyedévi tervet is magasan túlteljesítették. Például a tervek szerint 49000 liter tej he­lyett 80 809 litert termeltek. 82 400 tojás helyett 89 507 darabot és 111 mázsa sertéshús helyett 139,21 má­zsát vásároltak Itt fel. A számuk sokszor szárazoknak tűnnek, de ezeknél a számoknál meg key álinunk! Ezek önmagukért be­méinek. A jű vezetésnek, a tagok nagyszerű munkájának köszönhetők ezek az országos viszonylatban is kimagasló eredmények. Méri Dezső és felesége, Abrakéin Zstgmond és Kalmár Vilmos fejők például állan­dóén túlteljesítik a terv szerbit elő­irányzott fejőst átlagukat. Méri De­zső a tervezettnél 2000 liter tejjel fej többet pártunk XII. kongresszusá­nak tiszteletére. Látjuk tehát, milyen eredménye­ket értek el az lxsapi szövetkezet­ben. Nem csoda tehát, ha az Idán ide került a nagy kitüntetést jelen­tő vándorzászló, jogosan büszkék rá az Izsopl szövetkezet tagjai. Napon­ta, mikor munkába áltarfc, est gou­­dalják magvakban, hogy minden tőlük telhetőt elkövetnek aa eddiginél Is nagyobb eredmények elérése érde­kében. Vígan folyik e munka, a vö­rös zászló pedig biztosan hosszú Ideig telkesül majd az EFSZ-taigokat és díszíti a szövetkezet Irodáját. Bagota István

Next

/
Oldalképek
Tartalom